klinikai onkológia

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a vorasidenib (Voranigo, Servier) alkalmazását bizonyos izocitrát-dehidrogenáz (IDH) mutáns diffúz gliomák kezelésére, ami az első célzott terápia jóváhagyását jelenti az ilyen típusú agydaganatokra. Konkrétan az IDH1 és IDH2 szájon át szedhető célzott gátlóját engedélyezték a műtétet követően olyan felnőttek és 12 éves vagy idősebb gyermekek esetében, akiknek 2-es fokozatú asztrocitómájuk vagy oligodendrogliomájuk van, és érzékenyek az IDH1 vagy IDH2 mutációjára. Az FDA szerint a műtét magában foglalja a biopsziát, a részleges reszekciót vagy a teljes reszekciót.

A szexuális kisebbséghez tartozók (SM) esetében eltérő arányban fordul elő bőrrák, de korlátozott adatok állnak rendelkezésre a faji és etnikai csoportok, valamint az egyes szexuális identitások között tettenérhető különbségekről.

A súlyos megbetegedésre vonatkozó beszélgetések (SIC), amelyek a páciensek által fontosnak tartott értékeket, célokat és ellátási preferenciákat tárnak fel, csökkentik a szorongást illetve a depressziót, és javítják az életminőséget, de daganatos betegek esetében viszonylag ritkán kerül rá sor. A klinikusok és/vagy betegek számára kidolgozott, viselkedésalapú kommunikációs stratégiák növelhetik a SIC gyakoriságát.

A daganat gyulladásos mechanizmusai összefüggésbe hozhatók az ateroszklerózis kialakulásával és progressziójával. Az akut koronária szindrómát (ACS) követő szekunder prevenció során az onkológiai betegek állapotának alakulásáról meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre.

A petefészekciszták gyakoriak. A nagy többségük jóindulatú, és a jóindulatú ciszták több mint háromnegyede 5 év, vagy rövidebb idő alatt megszűnik. Több mint három évtizede a Kentucky Egyetem petefészekrák-szűrési vizsgálata során csaknem 48.000, 30 évnél idősebb nőnél végeztek sorozatos transzvaginális ultrahangvizsgálatot (TVUS) ingyenesen. E nők közül több mint 2600-nál (5,5%) találtak új petefészekcisztát.

A daganatos betegségek diagnosztizálása után emelkedik az öngyilkosságok aránya. A közelgő halál tudatából fakadó egzisztenciális szorongás jól ismert a dganatos betegeknél. Egy tanulmány hipotézise szerint az öngyilkosság kockázata és a daganat prognózisa között összefüggés áll fenn, és a prognózis öngyilkossági hajlamra gyakorolt hatása az eleve nagyobb öngyilkossági hajlammal rendelkező személyek esetében a legjelentősebb.

1990-2018 között a hasnyálmirigyrák előfordulási aránya Franciaországban a férfiak esetében átlagosan évi 2,7%-kal, a nők esetében pedig - ami még jelentősebb - évi 3,8%-kal nőtt. A felgyógyulás prognózisa továbbra is nagyon rossz, a nettó 5 éves túlélési arány 10% alatt van. A klasszikus kockázati tényezők (cukorbetegség, dohányzás, elhízás, alkohol) jól ismertek. Hasonlóképpen, a betegség családban történő előfordulása kilencszeresére növeli a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázatát. Becslések szerint a hasnyálmirigyrák kialakulásában szerepet játszó hajlamosító gének 90%-át még nem azonosították.

Egy új tanulmány szerint az emlőrákban szenvedő nők között gyakoriak az alvásproblémák, ami sokszor rosszabb fizikai, illetve pszichés állapottal jár együtt. A gyenge alvásminőség, különösen az alvás rövid időtartama összefüggést mutat a rosszabb mentális egészséggel.

Az akut vakbélgyulladás a leggyakoribb sürgősségi műtétet igénylő emésztőrendszeri betegség. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés Franciaországban. Az akut vakbélgyulladás után a vastagbélrák fokozott kockázata feltételezhető. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy országos elemzésben felmérjék a vakbélgyulladás utáni vastagbélrák miatti kórházi kezelés gyakoriságát.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Korlátozott adatok állnak rendelkezésre az immunszuppresszív terápia alkalmazásának biztonságosságáról immunmediált betegségekben, rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő egyéneknél, különösen az újabb biológiai és kismolekuláris kezelések esetében.

Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves ülésén bemutatott kutatás szerint jelentősen csökken az emlőrák okozta halálozás, ha a nők rendszeresen részt vesznek a mammográfiás szűrővizsgálatokon.

A daganat miatt kezelt nőknél "a menopauzával kapcsolatos tünetek a rákellenes terápia egyik leggyakoribb következménye" - mondta Hickey. Ezek a tünetek súlyosbítják a fáradtságot és az alvásproblémákat, és befolyásolhatják a kezelés hatékonyságát is, ami miatt a betegek elhanyagolják a kezelést, vagy akár teljesen abbahagyják azt.