klinikai onkológia

Az irányelv bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmaz meg a sugárterápia (RT) alkalmazására a hasnyálmirigy daganat kezelésében különböző klinikai helyzetekben, többek között reszekábilis, borderline reszekábilis, lokálisan előrehaladott, áttétes, illetve tüneteket okozó megbetegedés esetén.

Az emlőrák sugárterápiája véletlenszerű sugárterhelésnek teszi ki a szívet, és a korábbi adatok szerint a kapcsolódó kardiális események száma a sugárterhelés mértékétől függően növekszik. Bár a kockázatértékeléshez általában a teljes szívre vonatkozó sugárterhelési mutatókat használják, az újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a bal elülső leszálló koszorúérre (LAD) ható sugárterhelés jobban tükrözi a kockázatot. Egy vizsgálat a szívre és a LAD-ra mért sugárterhelés mutatóit hasonlította össze az emlőrák sugárterápia utáni kardiális kockázat előrejelzésében.

A tumeszcens helyi érzéstelenítéssel (TLA, olyan helyi érzéstelenítési technika, amely során nagy mennyiségű, hígított érzéstelenítő oldatot fecskendeznek a bőr alá vagy a bőr alatti zsírszövetbe. Az oldat átitatja a szöveteket, amelyek megduzzadnak – tumeszkálnak- és így hosszú ideig fájdalommentessé válnak) végzett emlőműtéten átesett betegek többsége elégedettnek vagy nagyon elégedettnek nyilvánította magát a beavatkozással kapcsolatban, a fekvőbetegek elégedettségi szintje szignifikánsan magasabb volt, mint a járóbetegeké. A műtét utáni szövődmények az esetek kevesebb mint 6%-ában fordultak elő, és a betegek többsége újra a TLA-t választaná, valamint másoknak is ajánlaná.

A korai megjelenésű hepatocelluláris karcinóma (eHCC) globális előfordulási gyakorisága jelentősen növekszik; a fiatal felnőttekre vonatkozó specifikus kockázat-előrejelző eszközök azonban továbbra is ritkák. E tanulmány célja az eHCC-re vonatkozó prediktív modellek kidolgozása és validálása volt, hagyományos statisztikai és gépi tanulási technikák egyaránt történő felhasználásával.

Azoknál az elhízásban szenvedő betegeknél, akiket GLP-1 receptor agonistákkal vagy kettős GLP-1/glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP) receptor agonistákkal kezeltek, alacsonyabb összesített daganat kockázatot, illetve alacsonyabb bőrdaganat kockázatot állapítottak meg, mint a kezeletlen betegek esetében.

A cukorbetegség a daganatok megnövekedett kockázatával jár együtt; azonban az összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai tanulmányok közül kevesen foglalkoztak kifejezetten a spanyolajkú/latin-amerikai felnőttekkel. Jelen tanulmány a cukorbetegség három, időben változó mutatója és a daganat előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálta a Hispanic Community Health Study/Study of Latinos (HCHS/SOL) tanulmány résztvevői körében.

A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.

A prosztata daganat túldiagnosztizálása azt jelenti, hogy a PSA-vizsgálat révén olyan prosztata daganatot állapítanak meg, amelyet a beteg élete során egyébként nem diagnosztizáltak volna. Mivel ez hatással van az életminőségre, a jelenség komoly aggodalmat kelt az érintett döntéshozók körében. Egy tanulmányban a CAP (Cluster Randomized Trial of PSA Testing for Prostate Cancer) egyszeri szűrési vizsgálat hosszú távú utánkövetési adatait, valamint az angol férfiak összehasonlított halálozási arányait (2021–23) használták fel, hogy konkurens kockázati módszerekkel becsüljék meg az életkor 15 éven belüli, többlet prosztata daganat-incidenciára („túldiagnosztizálás”) gyakorolt hatását.

A petefészekrákban végzett neoadjuváns kemoterápia (NACT) utáni műtéti és túlélési kimenetel előrejelzése továbbra is kihívást jelent. Egy tanulmány a NACT utáni teljes test diffúziós súlyozott mágneses rezonancia vizsgálatot (WB-DWI/MRI) értékelte az intervallum debulking műtét (IDS) során történő teljes reszekció, a progressziómentes túlélés és az általános túlélés előrejelzésére.

A randomizált CAPTAIN vizsgálat korai eredményei szerint az MRI-vezérelt transzuretrális ultrahangos abláció (TULSA) szignifikánsan gyorsabb gyógyulást, kevesebb perioperatív morbiditást és jobb korai funkcionális eredményeket eredményezett, mint a robotizált radikális prosztatektómia közepes kockázatú prosztatarákos férfiaknál.

Egy 1092, IA–IIC stádiumú melanómával diagnosztizált személyt vizsgáló kohorsz tanulmányban a multivariáns elemzés során a tumor fekélyesedése, vastagsága, az arcon, fejbőrön vagy nyakon való elhelyezkedése (a karokhoz viszonyítva), a neurotropismus, a nyirok- és érrendszeri terjedés, valamint a mitózisok jelenléte összefüggésbe volt hozható a melanóma kiújulásáig eltelt idővel. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a melanóma fekélyesedésén és vastagságán túlmenően más tényezők is fontos szerepet játszanak a betegek megfigyelése, valamint a melanóma lehetséges kiújulásáról szóló tanácsadás szempontjából.

Az emlőbimbó-udvar komplex (NAC) érintettségének pontos, műtét előtti értékelése kritikus fontosságú az emlődaganatos betegek műtéti tervezésében. Míg a mágneses rezonancia (MRI) a NAC értékelésének bevett módszere, a kontrasztanyagos mammográfia (CEM) potenciális alternatívaként jelent meg. Ez a tanulmány a CEM és az MRI diagnosztikai teljesítményét kívánja összehasonlítani a NAC érintettségének előrejelzésében valós körülmények között, a szövettani vizsgálatot referencia standardként használva.

Összefügg-e a prosztata daganat gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) receptor agonista androgéndeprivációs terápiája (ADT) a gyorsuló koszorúér-meszesedéssel? Egy randomizált klinikai vizsgálatban, amelynek keretében prosztata daganatban szenvedő férfiakat kezeltek sugárterápiával és egyidejűleg ADT-vel, a GnRH agonista leuprolid szignifikáns növekedést okozott 12 hónapra vetítve a koszorúér teljes plakk volumenében (68,9 mm3) és a nem meszesedett plakk volumenben (64,5 mm3) a GnRH antagonista relugolix kezeléshez képest.