klinikai onkológia

Azoknál az elhízásban szenvedő betegeknél, akiket GLP-1 receptor agonistákkal vagy kettős GLP-1/glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP) receptor agonistákkal kezeltek, alacsonyabb összesített daganat kockázatot, illetve alacsonyabb bőrdaganat kockázatot állapítottak meg, mint a kezeletlen betegek esetében.

A cukorbetegség a daganatok megnövekedett kockázatával jár együtt; azonban az összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai tanulmányok közül kevesen foglalkoztak kifejezetten a spanyolajkú/latin-amerikai felnőttekkel. Jelen tanulmány a cukorbetegség három, időben változó mutatója és a daganat előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálta a Hispanic Community Health Study/Study of Latinos (HCHS/SOL) tanulmány résztvevői körében.

A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.

A prosztata daganat túldiagnosztizálása azt jelenti, hogy a PSA-vizsgálat révén olyan prosztata daganatot állapítanak meg, amelyet a beteg élete során egyébként nem diagnosztizáltak volna. Mivel ez hatással van az életminőségre, a jelenség komoly aggodalmat kelt az érintett döntéshozók körében. Egy tanulmányban a CAP (Cluster Randomized Trial of PSA Testing for Prostate Cancer) egyszeri szűrési vizsgálat hosszú távú utánkövetési adatait, valamint az angol férfiak összehasonlított halálozási arányait (2021–23) használták fel, hogy konkurens kockázati módszerekkel becsüljék meg az életkor 15 éven belüli, többlet prosztata daganat-incidenciára („túldiagnosztizálás”) gyakorolt hatását.

A petefészekrákban végzett neoadjuváns kemoterápia (NACT) utáni műtéti és túlélési kimenetel előrejelzése továbbra is kihívást jelent. Egy tanulmány a NACT utáni teljes test diffúziós súlyozott mágneses rezonancia vizsgálatot (WB-DWI/MRI) értékelte az intervallum debulking műtét (IDS) során történő teljes reszekció, a progressziómentes túlélés és az általános túlélés előrejelzésére.

A randomizált CAPTAIN vizsgálat korai eredményei szerint az MRI-vezérelt transzuretrális ultrahangos abláció (TULSA) szignifikánsan gyorsabb gyógyulást, kevesebb perioperatív morbiditást és jobb korai funkcionális eredményeket eredményezett, mint a robotizált radikális prosztatektómia közepes kockázatú prosztatarákos férfiaknál.

Egy 1092, IA–IIC stádiumú melanómával diagnosztizált személyt vizsgáló kohorsz tanulmányban a multivariáns elemzés során a tumor fekélyesedése, vastagsága, az arcon, fejbőrön vagy nyakon való elhelyezkedése (a karokhoz viszonyítva), a neurotropismus, a nyirok- és érrendszeri terjedés, valamint a mitózisok jelenléte összefüggésbe volt hozható a melanóma kiújulásáig eltelt idővel. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a melanóma fekélyesedésén és vastagságán túlmenően más tényezők is fontos szerepet játszanak a betegek megfigyelése, valamint a melanóma lehetséges kiújulásáról szóló tanácsadás szempontjából.

Az emlőbimbó-udvar komplex (NAC) érintettségének pontos, műtét előtti értékelése kritikus fontosságú az emlődaganatos betegek műtéti tervezésében. Míg a mágneses rezonancia (MRI) a NAC értékelésének bevett módszere, a kontrasztanyagos mammográfia (CEM) potenciális alternatívaként jelent meg. Ez a tanulmány a CEM és az MRI diagnosztikai teljesítményét kívánja összehasonlítani a NAC érintettségének előrejelzésében valós körülmények között, a szövettani vizsgálatot referencia standardként használva.

Összefügg-e a prosztata daganat gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) receptor agonista androgéndeprivációs terápiája (ADT) a gyorsuló koszorúér-meszesedéssel? Egy randomizált klinikai vizsgálatban, amelynek keretében prosztata daganatban szenvedő férfiakat kezeltek sugárterápiával és egyidejűleg ADT-vel, a GnRH agonista leuprolid szignifikáns növekedést okozott 12 hónapra vetítve a koszorúér teljes plakk volumenében (68,9 mm3) és a nem meszesedett plakk volumenben (64,5 mm3) a GnRH antagonista relugolix kezeléshez képest.

A korábbi sugárterápia után recidiváló prosztatarákban szenvedő betegek túlélési esélyei általában rosszak. Azoknál, akiknél a recidíva a prosztatára korlátozódik, megfontolandó lehet a mentési fókuszterápia (sFT) vagy a mentési radikális prosztatektómia (sRP) alkalmazása. Az sFT viszonylag kevesebb toxikus hatással járó, jó rákellenes hatást biztosíthat, de 5 éven túli eredményekről még nem számoltak be, és egyetlen tanulmány sem hasonlította össze az sFT-t az sRP-vel.

A sugárterápia utáni erekciós diszfunkció jelentősen befolyásolhatja a prosztatarákos (PCa) betegek életminőségét. A kritikus anatómiai struktúrák, mint például a neurovaszkuláris kötegek (NVB-k), a belső pudendális artériák (IPA-k), a bulbus penis és a prosztata közelében található szövetek, érzékenyek a sugárzás okozta károsodásokra.

Az első európai útmutató a fotobiomoduláció (PBM) alkalmazásáról a daganatos betegek támogató kezelésében a 16. Nemzeti Onkológiai Támogató Kezelés Kongresszuson került bemutatásra, 2025. október 15–17. között Lille-ben, Franciaországban. A kiadvány az első ilyen jellegű tudományos szabvány Franciaországban és Európában. Bár a PBM sok klinikus számára még mindig ismeretlen, számos indikációban alkalmazásának hatékonyságát szilárd bizonyítékok támasztják alá, ami fontos lehetőséget kínál a támogató kezelésben. Dr. Antoine Lemaire, a Valenciennes-i Általános Kórház daganat - és orvosi szakterületek osztályának vezetője koordinálta a dokumentumot, és vázolta az indikációkra és alkalmazásra vonatkozó iránymutatásokat.

Egy kohorsz tanulmányban az ustekinumab számszerűleg alacsonyabb daganat kockázattal járt psoriasisos betegeknél, de a három biológiai szer között statisztikailag szignifikáns különbséget nem figyeltek meg a kockázat tekintetében.