kultúra

Niccolo Paganinit virtuóz játéka miatt csak "az ördög hegedűseként" emlegették, de ő volt az első "szupersztár" is, akinek fellépéseire tódult a közönség, így művészetéből teremtett anyagi biztonságot magának.

Ízlések és pofonok különböznek, tartja a közhely, amiben - valljuk be - van némi igazság. Hiszen néha nem értjük, hogy a delikátesznek számító fűszervajban párolt csiga sokaknak miért undorító? Nos, valahogy így lehetnek ezzel a kannibálok is.

Érdekli az izgalom és a borzongás? Fedezze fel a világ legfélelmetesebb látnivalóit, ahol a történelem, legendák és kísértetek találkoznak. Kripták, elhagyatott épületek, sötét múzeumok és hátborzongató templomok melyek garantáltan libabőrt okoznak még a legbátrabb utazóknak is.

Amikor az emberek az észak-afrikai ősi temetkezésekre gondolkodnak, gyakran Egyiptom piramisai és műemlékei jutnak eszükbe. A legújabb felfedezések azonban azt mutatják, hogy Északnyugat-Afrika is mély és lenyűgöző őskori múlttal rendelkezik.

Karády Katalin a 30-as évek végén robbant be a köztudatba, a Halálos tavasz főszereplőjeként, onnantól pedig igazi sztárkultusz övezte, ami együtt járt a legkülönfélébb róla szóló legendák megszületésével is.

A nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították április 21-ig, azaz húsvéthétfőig a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítást a Szépművészeti Múzeumban.

Egy figyelemre méltó tervezési hiba miatt a pisai ferde torony Olaszország egyik legikonikusabb látványosságává vált. A román stílusú harangtorony dőlésszöge jelenleg közel 4 fok, így a tetején közel négy méterrel tér ki a függőlegestől, és az egyik oldala 84 centivel magasabb, mint a másik.

Nyugat-Európa újkori történelmét az ellentétek határozzák meg. Európát a civilizáció bölcsőjének tartják, amely szembeszállt a világ többi részét benépesítő barbár tömegekkel.

Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria ) a maga 28.748 négyzetkilométerével nem számít a Balkán-félsziget legnagyobb országának, sőt a kommunizmus felszámolása óta növekvő társadalmi különbségekkel a legvagyonosabbnak sem, ám esetében mondhatjuk, hogy a gazdagságot itt nem csak pénzben mérik.

Jurij Valentyinovics Knorozov nélkül nem sikerült volna megfejteni a maják írásmódját. Mivel saját bevallása szerint ehhez a felfedezéshez Ászja nevű macskája is hozzájárult, így őt sem akarta elfelejteni, amikor learatta a tudományos babérokat.

„Az vagy, amit megeszel.” – szoktuk mondani. Ez az örökérvényű igazság a Római Birodalomban is megállta a helyét. A polgárok leginkább étkezési szokásaikkal prezentálták helyüket a ranglétrán, és hagyományaikban nem ez az egyetlen furcsaság.

Mi teszi a boszorkányt? Boszorkánynak lenni több, mint seprűnyélen lovagolni, fekete ruhát és magas, hegyes kalapot viselni. Az amerikai popkultúra eme archetípusának története sokat elárul a kora újkori boszorkányüldözések hatásáról és talán megmagyarázza ezen alakok felé tanúsított kíváncsiságunkat is. Íme, hogyan váltak az üstök, a hegyes kalapok, a seprűnyelek és a fekete macskák a szakma mindenre kiterjedő eszközeivé.

Egyiptom leginkább monumentális építészetével és halotti kultuszával írta be magát a kultúratörténetbe. A tudósoknak köszönhetően viszont rengeteg dologra fény derült az életmódjukkal és a szexualitásukkal kapcsolatban is.