memória

Az immunrendszer egyik leglenyűgözőbb képessége, hogy „emlékszik” a korábbi fertőzésekre – ennek köszönhetően tud gyorsabban és hatékonyabban reagálni, amikor ugyanazzal a kórokozóval újra találkozik. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebben feltárta, hogyan működik ez a sejtszintű memória.

A tudósok régóta tudják, hogy a testmozgás jót tesz az agynak: javíthatja a memóriát, segítheti a tanulást és csökkentheti a kognitív hanyatlás kockázatát. Sokáig azonban nem volt világos, pontosan milyen idegrendszeri folyamatok állnak a háttérben. Egy új kutatás most egy fontos mechanizmusra mutat rá.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS Medicine) Yong Loo Lin Orvostudományi Karának kutatói egy ígéretes, természetesen előforduló molekulát azonosítottak, amely Alzheimer-kór modellekben képes helyreállítani a memóriafunkciókat és javítani az agy sejtszintű működését. A kutatást Brian K. Kennedy professzor vezette, és az eredmények az Aging Cell című tudományos folyóiratban jelentek meg.

A bifidobaktériumok probiotikumként hatnak, segítik az emésztést, és potenciálisan hozzájárulnak a szervezet védekezéséhez olyan egészségügyi problémákkal szemben, mint a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás. A bifidobaktériumok emellett szerepet játszhatnak az agy optimális működésének fenntartásában is.

A felejtés normális, de megnehezítheti az életet. Előfordulhat, hogy másodpercekkel azután, hogy megismerkedtünk valakivel, elfelejtjük a nevét, nem tudjuk, hova tettük a kulcsunkat, vagy elmulasztunk egy fontos születésnapot.

Az élet első évei meghatározóak: az emberi agy ebben az időszakban rengeteg új információt gyűjt és dolgoz fel. Olyan sok inger ér minket, hogy úgy tűnhet, nincs is emlékünk erről a korszakról. Vagy mégis? Egy új Yale-kutatás bizonyítékot talált arra, hogy a csecsemők emlékeket alakítanak ki – csak később nem tudják őket felidézni.

Előrejelzések szerint 2030-ra az elhízás aránya a legtöbb felnőttet érinti majd világszerte. Míg a túlsúly széles körben összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel és a cukorbetegséggel, a kognitív funkciókra gyakorolt hatása kevésbé egyértelmű.

A Tulane Egyetem új tanulmánya szerint a mediterrán diéta agyműködést serkentő hatással is lehet a szervezetre.

A Max Planck Florida Idegtudományi Intézet kutatóinak eredményei szerint, a hosszú távú memória a rövid távú memóriától függetlenül is kialakulhat, ami izgalmas lehetőségeket nyit a memóriával kapcsolatos állapotok megértésében.

A felejtés a mindennapi életünk része. De miért felejtünk el dolgokat? Vajon ez egyszerűen a memóriazavar jele, vagy van valami haszna?

Az agy egyik adottsága, hogy képes az információkat emlékként tárolni, lehetővé téve számunkra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Egyes emlékek azonban élénkek maradnak, míg mások elhomályosodnak.

Az eszcitaloprámról és a duloxetinről kimutatták, hogy javítják a verbális memóriát közepes vagy súlyos depresszió esetében, ez a hatás pedig az agyban lévő szerotonin 4 (5-HT4) receptorokhoz kapcsolódik.

Azt gondolhatnánk, hogy gondolkodásunk és memóriánk akár már a 40-es évektől kezdve lassulni kezd, de ez nem így van.