memória

Egy traumás agysérülés után az agyban hónapokkal vagy akár évekkel később is olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek epilepsziához, memóriazavarokhoz vagy kognitív hanyatláshoz vezethetnek. Egy új kutatás szerint az életkor is meghatározó szerepet játszik abban, hogy milyen szövődmények alakulnak ki.

A hosszú távú memória konszolidációja (long-term memory, LTM) egy rendkívül energiaigényes idegi folyamat, amely során a neuronok nagy mennyiségű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) használnak fel a szinaptikus és molekuláris átrendeződések támogatására. A Paris Brain Institute munkacsoportja által vezetett nemzetközi kutatás új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mitokondriális metabolizmus finom modulációja jelentősen javíthatja a hosszú távú memória kialakulását különböző fajokban. Eredményeiket a Nature Metabolism folyóiratban publikálták.

Az immunrendszer egyik leglenyűgözőbb képessége, hogy „emlékszik” a korábbi fertőzésekre – ennek köszönhetően tud gyorsabban és hatékonyabban reagálni, amikor ugyanazzal a kórokozóval újra találkozik. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebben feltárta, hogyan működik ez a sejtszintű memória.

A tudósok régóta tudják, hogy a testmozgás jót tesz az agynak: javíthatja a memóriát, segítheti a tanulást és csökkentheti a kognitív hanyatlás kockázatát. Sokáig azonban nem volt világos, pontosan milyen idegrendszeri folyamatok állnak a háttérben. Egy új kutatás most egy fontos mechanizmusra mutat rá.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS Medicine) Yong Loo Lin Orvostudományi Karának kutatói egy ígéretes, természetesen előforduló molekulát azonosítottak, amely Alzheimer-kór modellekben képes helyreállítani a memóriafunkciókat és javítani az agy sejtszintű működését. A kutatást Brian K. Kennedy professzor vezette, és az eredmények az Aging Cell című tudományos folyóiratban jelentek meg.

A bifidobaktériumok probiotikumként hatnak, segítik az emésztést, és potenciálisan hozzájárulnak a szervezet védekezéséhez olyan egészségügyi problémákkal szemben, mint a szív- és érrendszeri betegségek és az elhízás. A bifidobaktériumok emellett szerepet játszhatnak az agy optimális működésének fenntartásában is.

A felejtés normális, de megnehezítheti az életet. Előfordulhat, hogy másodpercekkel azután, hogy megismerkedtünk valakivel, elfelejtjük a nevét, nem tudjuk, hova tettük a kulcsunkat, vagy elmulasztunk egy fontos születésnapot.

Az élet első évei meghatározóak: az emberi agy ebben az időszakban rengeteg új információt gyűjt és dolgoz fel. Olyan sok inger ér minket, hogy úgy tűnhet, nincs is emlékünk erről a korszakról. Vagy mégis? Egy új Yale-kutatás bizonyítékot talált arra, hogy a csecsemők emlékeket alakítanak ki – csak később nem tudják őket felidézni.

Előrejelzések szerint 2030-ra az elhízás aránya a legtöbb felnőttet érinti majd világszerte. Míg a túlsúly széles körben összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel és a cukorbetegséggel, a kognitív funkciókra gyakorolt hatása kevésbé egyértelmű.

A Tulane Egyetem új tanulmánya szerint a mediterrán diéta agyműködést serkentő hatással is lehet a szervezetre.

A Max Planck Florida Idegtudományi Intézet kutatóinak eredményei szerint, a hosszú távú memória a rövid távú memóriától függetlenül is kialakulhat, ami izgalmas lehetőségeket nyit a memóriával kapcsolatos állapotok megértésében.

A felejtés a mindennapi életünk része. De miért felejtünk el dolgokat? Vajon ez egyszerűen a memóriazavar jele, vagy van valami haszna?

Az agy egyik adottsága, hogy képes az információkat emlékként tárolni, lehetővé téve számunkra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Egyes emlékek azonban élénkek maradnak, míg mások elhomályosodnak.