mentális egészség

Stratégiai együttműködést kötött az UNICEF Magyarország és a Bethesda Gyermekkórház, annak érdekében, hogy közös szakmai programokkal és edukatív, figyelemfelhívó kezdeményezésekkel támogassák a gyermekek és fiatalok mentális egészségét. A partneri összefogás célja, hogy a két szervezet szakmai tudását és tapasztalatát egyesítve járuljon hozzá a gyermekek lelki jóllétének erősítéséhez, a családok támogatásához, valamint a mentális egészséggel kapcsolatos társadalmi párbeszéd előmozdításához.

A legfrissebb nemzetközi kutatások szerint világszerte már közel 1,2 milliárd ember él valamilyen mentális egészségi problémával, ami az elmúlt három évtizedben közel megduplázódott. A HVG és más tudományos források által ismertetett elemzés a globális betegségteher-adatbázis (Global Burden of Disease Study) friss eredményeire épül, és azt mutatja, hogy a mentális zavarok mára az egyik legnagyobb egészségügyi kihívássá váltak világszerte.

Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a bélrendszer nem csupán az emésztés központja, hanem kulcsszerepet játszik mentális egészségünk alakulásában is, étrendünk az agyműködésünkre is hatással van. Az úgynevezett „bél–agy tengely” révén testünk két meghatározó rendszere folyamatos párbeszédben áll egymással, és ez a kapcsolat alapjaiban befolyásolhatja a hangulatunkat, a stressz-szintünket és a mentális egészségünket – hangsúlyozza a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Az Egyesült Államokban 14 millió felnőtt szenved olyan súlyos mentális betegségben, ami a mindennapos életvitelét is befolyásolja.

Az elmúlt évtizedben a közösségi média a fiatalok mindennapjainak meghatározó részévé vált, ezzel párhuzamosan azonban aggasztó mértékben nőtt a tinédzserek körében a szorongás, a depresszió és az öngyilkossági gondolatok aránya. Egyre több kutatás veti fel, hogy a két jelenség között szoros kapcsolat állhat fenn, különösen a lányok esetében, akik érzékenyebben reagálnak az online térben tapasztalt hatásokra.

Egy új kutatás szerint a szorongás eredete egészen a magzati korig visszavezethető. A Weill Cornell Medicine kutatói egereken végzett kísérletek során kimutatták, hogy a terhesség alatti stressz vagy fertőzés tartós változásokat idézhet elő az utódok agyában, amelyek megnövelik a későbbi szorongásos viselkedés kockázatát. A jelenség hátterében nem genetikai mutációk, hanem epigenetikai módosulások állnak – vagyis olyan kémiai változások, amelyek a gének működését, de nem magát a DNS-t módosítják.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatásai szerint mentális egészségügyi szempontból a munkanélküliségnél sokkal rosszabb az, ha az embernek rosszak a munkahelyi körülményei.

A cukorbetegség az Egyesült Államokban több mint 37 millió embert érint, és különösen az afroamerikai lakosság körében okoz súlyos szövődményeket, ami részben pszichoszociális tényezőkkel magyarázható. A korábbi kutatások szerint a fatalizmus rontja az önmenedzselési készségeket, például a diétához vagy a gyógyszerszedéshez való következetességet.

Az őszi szemeszterben a Semmelweis Egyetem hallgatói – a jövő egészségügyi szakemberei – számára önálló tantárgyként oktatják a mentális egészség megőrzésének technikáit és annak tudományos hátterét a Reziliencia Akadémián. A Reziliencia Akadémia segítségével a legfrissebb kutatási eredményekhez és könnyen elsajátítható, illetve továbbadható technikákhoz férnek hozzá a hallgatók, a programhoz tartozó nyílt, online eszköztár pedig bárki számára elérhető.

A Global Mind Project szerint azon 13 év alattiaknál, akik okostelefonnal rendelkeznek, ez szignifikánsan rosszabb mentális egészségi állapothoz vezet a fiatal felnőttkorban.

Az étrendünk nemcsak a testünkre, hanem a hangulatunkra is hatással van. A szerotonin kulcsszerepet játszik a jókedv, a nyugalom és az alvás szabályozásában, bizonyos ételek fogyasztása pedig segíthet a szerotonintermelés fokozásában.

Egy hongkongi kutatás szerint a túlzott videojáték-használat az iskoláskorú gyermekeknél negatívan befolyásolja: Mentális egészségüket (depresszió, szorongás, stressz, alvásproblémák), társas kapcsolataikat (magányosság, alacsony társadalmi támogatás), tanulmányi teljesítményüket (alacsonyabb önhatékonyság).

Több évtizedes kutatások kimutatták, hogy a tartós stressz hozzájárul a szívbetegségek, a rák, a stroke, a légzőszervi megbetegedések, az öngyilkosság és más vezető halálokok kialakulásához. Egyes esetekben a hosszan tartó stressz egészségügyi problémákat idézhet elő. Más esetekben hajlamosabbá tesz a betegségekre, vagy egészségtelen viselkedésmintákat vált ki, amelyek hozzájárulnak a krónikus állapotok kialakulásához.