mentális egészség

Egy új kutatás szerint a szorongás eredete egészen a magzati korig visszavezethető. A Weill Cornell Medicine kutatói egereken végzett kísérletek során kimutatták, hogy a terhesség alatti stressz vagy fertőzés tartós változásokat idézhet elő az utódok agyában, amelyek megnövelik a későbbi szorongásos viselkedés kockázatát. A jelenség hátterében nem genetikai mutációk, hanem epigenetikai módosulások állnak – vagyis olyan kémiai változások, amelyek a gének működését, de nem magát a DNS-t módosítják.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatásai szerint mentális egészségügyi szempontból a munkanélküliségnél sokkal rosszabb az, ha az embernek rosszak a munkahelyi körülményei.

A cukorbetegség az Egyesült Államokban több mint 37 millió embert érint, és különösen az afroamerikai lakosság körében okoz súlyos szövődményeket, ami részben pszichoszociális tényezőkkel magyarázható. A korábbi kutatások szerint a fatalizmus rontja az önmenedzselési készségeket, például a diétához vagy a gyógyszerszedéshez való következetességet.

Az őszi szemeszterben a Semmelweis Egyetem hallgatói – a jövő egészségügyi szakemberei – számára önálló tantárgyként oktatják a mentális egészség megőrzésének technikáit és annak tudományos hátterét a Reziliencia Akadémián. A Reziliencia Akadémia segítségével a legfrissebb kutatási eredményekhez és könnyen elsajátítható, illetve továbbadható technikákhoz férnek hozzá a hallgatók, a programhoz tartozó nyílt, online eszköztár pedig bárki számára elérhető.

A Global Mind Project szerint azon 13 év alattiaknál, akik okostelefonnal rendelkeznek, ez szignifikánsan rosszabb mentális egészségi állapothoz vezet a fiatal felnőttkorban.

Az étrendünk nemcsak a testünkre, hanem a hangulatunkra is hatással van. A szerotonin kulcsszerepet játszik a jókedv, a nyugalom és az alvás szabályozásában, bizonyos ételek fogyasztása pedig segíthet a szerotonintermelés fokozásában.

Egy hongkongi kutatás szerint a túlzott videojáték-használat az iskoláskorú gyermekeknél negatívan befolyásolja: Mentális egészségüket (depresszió, szorongás, stressz, alvásproblémák), társas kapcsolataikat (magányosság, alacsony társadalmi támogatás), tanulmányi teljesítményüket (alacsonyabb önhatékonyság).

Több évtizedes kutatások kimutatták, hogy a tartós stressz hozzájárul a szívbetegségek, a rák, a stroke, a légzőszervi megbetegedések, az öngyilkosság és más vezető halálokok kialakulásához. Egyes esetekben a hosszan tartó stressz egészségügyi problémákat idézhet elő. Más esetekben hajlamosabbá tesz a betegségekre, vagy egészségtelen viselkedésmintákat vált ki, amelyek hozzájárulnak a krónikus állapotok kialakulásához.

A Lancet című folyóirat jelentése szerint 2030-ra több mint egymilliárd 10–24 éves fiatal egészségi állapota romolhat, ami a globális serdülőkorú népesség legalább felét jelenti. A serdülők körében növekszik az elhízás és a mentális egészségügyi problémák aránya, miközben a digitális technológiák hatásával és a globális éghajlat instabilitásával is meg kell küzdeniük.

Már tudjuk, hogy a mozgás jót tesz a testünknek, de a mentális egészség megőrzéséhez is elengedhetetlen. Ennek ellenére sokan még mindig elkülönítik a kettőt, és különálló célnak tekintik őket.

Egy, a Bécsi Egyetem kutatóinak vezetésével készült nemzetközi tanulmány szerint, a múzeumlátogatás vagy a kórházi szobában elhelyezett képek fokozhatják a jó közérzetet.

Rengeteg adatot gyűjtenek manapság az okostelefonok, ezek segítségével pedig nem csak a fizikai, de a pszichológiai rendellenességek is azonosíthatók.

Egy, a Microbiome című szaklapban megjelent tanulmány szerint napi egy narancs elfogyasztása 20%-kal csökkentheti a depresszió kockázatát. Ennek oka az lehet, hogy a citrusfélék serkentik az emberi bélben található Faecalibacterium prausnitzii baktériumtípus növekedését, amely befolyásolja a szerotonin és a dopamin termelését.