mikrobiom

A korai életkorban kialakuló bélmikrobióma kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő fejlődésében – erre világít rá a Scripps Research friss kutatása, amely 2025 decemberében jelent meg aJournal of Experimental Medicine folyóiratban. A tanulmány középpontjában az úgynevezett mucosal-associated invariant T (MAIT) sejtek állnak, amelyek az immunrendszer gyors reagálású elemei, és elsősorban a szervezet védelmi vonalain – a bélben, a tüdőben és a bőrben – fejtik ki hatásukat.

Az utóbbi években egyre erősebb vita bontakozott ki arról, vajon az antimikrobiális szájvizek károsítják-e a száj mikrobiomját – azt az összetett mikroorganizmus-közösséget, amely létfontosságú szerepet játszik az egészség fenntartásában. A kritikusok szerint ezek a szerek válogatás nélkül pusztítják a jó és a rossz baktériumokat, megzavarva többek között a nitrogén-monoxid anyagcserét. A kérdés azonban nem pusztán az, hogy történik-e zavar, hanem hogy ez klinikailag jelentős-e, vagy az előnyök egyértelműen felülmúlják a kockázatokat.

Egy friss, még szakértői értékelés alatt álló tanulmány szerint a rendszeres ellenállásos edzés – például súlyemelés – jelentős hatással lehet a bélmikrobiomra, vagyis az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összetételére. A kutatás arra utal, hogy már heti 2–3 edzés nyolc héten át is megváltoztathatja a bélben élő baktériumok összetételét, különösen olyan embereknél, akik korábban fizikailag inaktívak voltak.

Egy osztrák kutatócsoport friss tanulmánya újabb aggasztó eredményeket közölt a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. A Center for Biomarker Research in Medicine (CBmed) vezetésével végzett vizsgálat szerint ezek az apró részecskék a bélrendszer működésére és egészségére is jelentős hatást gyakorolnak – méghozzá olyan mértékben, amely már komolyabb betegségekkel is összefüggésbe hozható.

Az olyan krónikus betegségek, mint a szívbetegségek, a cukorbetegség és a rák, évente milliók életét követelik. Annak ellenére, hogy a rostok a betegségek megelőzésének egyik leghatékonyabb eszközei, a modern étrendben továbbra is a leginkább figyelmen kívül hagyott tápanyag.

Kutatók felfedezték, hogy bizonyos mikrobák indolokat termelnek, amely vegyületek kulcsszerepet játszanak a szorongással kapcsolatos agyi tevékenység szabályozásában.

Az ausztráliai Murdoch Egyetem kutatói felfedezték, hogy a szexuális együttlét során a baktériumfajok nemcsak cserélődnek két személy között, de később is nyomon követhetők a partnerek egyedi genitális mikrobiomjában.

A Tulane Egyetem új tanulmánya szerint a mediterrán diéta agyműködést serkentő hatással is lehet a szervezetre.

Ahogy közeledik az ünnepi időszak, úgy közelednek a csábító fogások is. Az ünnepi ételek viszont megzavarhatják az emésztőrendszerünket, ami puffadáshoz, kellemetlenségekhez és akár a különféle hosszú távú hatásokhoz is vezethet.