mikroműanyag

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

Egy osztrák kutatócsoport friss tanulmánya újabb aggasztó eredményeket közölt a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. A Center for Biomarker Research in Medicine (CBmed) vezetésével végzett vizsgálat szerint ezek az apró részecskék a bélrendszer működésére és egészségére is jelentős hatást gyakorolnak – méghozzá olyan mértékben, amely már komolyabb betegségekkel is összefüggésbe hozható.

A kristálytiszta vizű tengerpartok látványa sokakban a nyugalom érzetét kelti – de Sarah Sajedi számára egy thaiföldi nyaralás inkább riasztó volt, mint idilli. A Phi Phi-szigeteken tett látogatása során a homokban heverő műanyag palackok ébresztették rá: a probléma sokkal mélyebb, mint egy tengerparti szemétkupac. Ez a felismerés indította el azon az úton, amely végül a mikroműanyagok rejtett egészségügyi hatásainak kutatásához vezetett.

A mikroműanyagok ma már annyira elterjedtek, hogy isszuk, esszük és be is lélegezzük őket. Ennek eredményeként megjelennek a székletkben, a placentában, a szaporítószervekben és az agyban is. Most pedig ezeket a fosszilis tüzelőanyagokból származó, 5 mm-nél kisebb méretű részecskéket a csontjaink mélyén is megtalálták.

Egy új magyar kutatás szerint a mikroműanyagok az élőlények egészségén túl azok viselkedését is befolyásolhatják: a talajlakó ászkarákok példáján keresztül most először mutatták ki a kutatók, hogy ezek az apró szennyező anyagok kockázatvállalóbb viselkedésre késztethetik az állatokat – közölte az ELTE.

A csillámpor bár ártalmatlannak tűnik, veszélyeket is rejt. Kutatók felfedezték, hogy különösen a polietilén-tereftalát (PET) nevű közönséges műanyagból készült fajta, nem csupán szennyezi az óceánt, hanem aktívan megzavarja a tengeri életet is.

Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) két partnerintézménnyel, a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemmel együtt vizsgálja a nanorészecskék emberi szervezetre gyakorolt hatásait.

A mikroműanyagok a Föld szinte minden szegletébe beszivárogtak, a sarkvidék jegétől kezdve a tengeri állatok belsején át, az emberi szervezetig.

Egy esettanulmányban 15 elhunyt személy szaglógumóját elemezték mikro-Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiával, és 8 személy szaglógumójában mutatták ki mikroműanyagok jelenlétét. Az elsődleges formák részecskék és szálak voltak, a leggyakoribb polimer pedig a polipropilén volt.

A műanyaghulladék-szennyezés kritikus környezeti kihívást jelent, amely egyre nagyobb hatással van a jövő generációinak jólétére és egészségére. Az élelmiszercsomagolás a mikro- és nanoplasztikumok (MNPL) egyik fő forrása.

A szennyvízben előforduló mikroműanyagok kimutatására és elemzésre 2021-ben a Duna Régió Stratégia nemzeti koordináció megbízásából készült tanulmány.

A mikroműanyagok egyre nagyobb problémát jelentenek és már az ember szervezetre is veszélyt jelentenek. A kutatók megállapították, hogy az artériás plakkban lévő mikroműanyagok összefüggésbe hozhatók a szívroham, a stroke és az egyéb szívbetegségtől való elhalálozás fokozott kockázatával.