munka

A hosszú munkaidő számos egészségügyi kockázattal jár, beleértve a fokozott stresszt, szorongást, derékfájást, magas vérnyomást és szív- és érrendszeri problémákat. A Világ Egészségügyi Szervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2021-es jelentése szerint a heti 55 óránál hosszabb munkaidő 2016-ban 745 000 stroke- és szívbetegség okozta halálesetért volt felelős, ami 29 százalékos növekedést jelent a 2000-es adatokhoz képest. A kutatások szerint még a hagyományos 40 órás munkahét sem feltétlenül biztosítja az egészség optimális védelmét. A hosszú munkaidő közvetlen hatásai között szerepel a stressz okozta kortizolszint-emelkedés, amely befolyásolja a vércukorszintet és az immunrendszert, hosszú távon pedig magas vérnyomáshoz, szorongáshoz, depresszióhoz, alvászavarokhoz, szívbetegségekhez és stroke-hoz vezethet.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatásai szerint mentális egészségügyi szempontból a munkanélküliségnél sokkal rosszabb az, ha az embernek rosszak a munkahelyi körülményei.

Egy friss felmérés szerint az orvosokat, tanárokat és ápolókat övezi a legnagyobb társadalmi tisztelet, a TikTok-sztárokat viszont a kérdezettek alig 2 százaléka tartja hasznosnak.

Ahogy az AI rendszerek egyre bővítik képességeiket, egyre inkább elterjed az a vélemény, hogy a számítástechnika (CS) hamarosan a múlté lesz.

A helyes munka-magánélet egyensúly megtalálásának fontosságáról rengeteget olvashatunk. Egy, az Occupational & Environmental Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány a túlórázás újabb lehetséges veszélyét azonosította.

Még a közegészségügy javításában is fontos eszköz lehet a művészetekkel való foglalkozás és a kézműveskedés, mondja egy új tanulmány, amely szerint a kreatív tevékenységek nagyobb hatással vannak az élettel való elégedettségre, mint a munka.

Gyakran nem kerül gyerekként diagnosztizálásra a probléma, így nem ritka, amikor már aktív munkavállaló kapja kézhez meglepődve a diagnózist. Lássuk, melyek azok a jelek a munkahelyen, amik ADHD-ra utalhatnak.