neurológia

A migrén hosszan tartó hatást gyakorolhat az agy struktúrájára a NeurologyŸ online kiadásában megjelent tanulmány eredménye szerint.

Az alvási apnoéban szenvedő betegeknél 1,67-szeres a glaukóma kialakulásának rizikója az apnoéval nem terheltekhez képest – állítja egy tajvani tanulmány, mely több mint 1000 beteget és több mint 6000, életkor szerint párosított résztvevőt hasonlított össze. A tanulmány az Ophthalmology szakmai folyóiratban jelent meg.

Régóta közismert, hogy a bipoláris zavar kezelésének sikerességét nagyban befolyásolja az, hogy sikerül-e az adott epizód közeledtét minél korábban felismerni. A tünetek korai azonosítása között egyre nagyobb szerepet kap a neurokognitív funkciók lehetséges szerepének kimutatása. Aswin Ratheesh és munkatársai tanulmányukban egy ezzel kapcsolatos munkájukról számolnak be.

Minden csecsemő fejlődésneurológiai vizsgálata alapvetően fontos. A központi idegrendszer fejlődése a születéssel nem ér véget. Ha valamilyen kóros folyamat fennakasztja a fiziológiás fejlődést, akkor ez kóros irányban indulhat el.

Az 1970-es évek óta tudjuk, hogy agyunk termel egy saját, heroin szerű anyagot. De mi a helyzet a váliummal? A kutatók évtizedek óta keresnek egy endogén anxiolitikus hatású, az agy által termelt anyagot, amit mára sikerült megtalálniuk.

Egy holland tanulmány eredménye arra utal, hogy az alacsony diasztolés vérnyomás (DBP) és artériás középnyomás (MAP) összefügg a subcorticalis agyi atrophia gyorsabb progressziójával, a vérnyomás kezelésétől függetlenül, manifeszt artériás betegek esetében.

A Michigani Egyetem vizsgálatának eredménye szerint a kemoterápia-indukált perifériás neuropátiával járó fájdalom kezelésére alkalmazott 5 hetes duloxetin terápia a placebóval összevetve szignifikáns enyhülést eredményezett.

Egy új kutatás szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott metformin hatásos lehet például a stroke, az Alzheimer-kór és egyéb idegsejt sérüléssel és degenerációval járó állapotokban.

A University of Adelaide egyik kutatója nemrégiben publikálta új tanulmánya eredményét, melyben a sclerosis multiplex kontrollálásának egy új lehetséges mechanizmusát ismerteti.

Science Translational Medicine szeptemberi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az alvászavar az Alzheimer–kór egyik legkorábbi indikátora lehet. Erre a következtetésre jutottak a Washington University kutatói, mivel rágcsálómodellel folytatott kísérletük során megállapították, hogy az Alzheimer-kór első jeleként tekintett béta–amyloid plakkok képződésének mértékét a normál alvás - ébrenlét ciklus szignifikánsan csökkenti.

A tudomány számára már régóta ismert tény, hogy az egyének közti intelligencia eltérések 6,7 %-a az agy méretbeli különbségeivel magyarázható. Számos kutatás már arra is rávilágított, hogy a mentális folyamatok során kulcsfontosságú laterális prefontális cortex aktivitási szintje további 5%-os intelligencia eltérést jelezhet.

A Georgia Tech mérnökei olyan vezeték nélküli, vibrációs kesztyűt fejlesztettek, amely jelentősen javíthatja a gerincvelő sérültek (SCI) érzékelését és motoros képességeit. A Mobile Music Touch (MMT) nevű, számítógéphez, MP3-hoz és okostelefonhoz csatlakoztató eszköz egy egyszerű munkáskesztyűhöz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a kesztyű kézfején egy apró doboz van, ami vibrációval jelzi a felhasználó ujjainak, hogy melyik billentyűt kell leütnie.

A Neurology című szakmai folyóirat egy kis esetszámú ausztrál tanulmányról számol be, melyben az izomparalízist okozó hatásáról ismert Botox (A típusú botulinum toxin) a ráncok eltüntetésén túl a sclerosis multiplex során jelentkező tremor tüneteinek enyhítésében is hatékonynak mutatkozott.