neurológia

Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.

A stroke utáni ipsilateralis (azonos oldali) felső végtag motoros deficitjei funkcionálisan fontosak, azonban a rehabilitáció során gyakran figyelmen kívül hagyják őket. A rehabilitáció javíthatja a mozgásfunkciót azoknál a betegeknél, akiknél a féloldali bénulás miatt az ellenoldali kar nagyon gyenge.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága (PRAC) azt javasolta, hogy vonják ki az EU piacáról a levamizolt tartalmazó gyógyszereket, mivel azok előnyei már nem haladják meg a kockázatokat a felnőttek és gyermekek parazitaféreg-fertőzéseinek kezelésében.

A B12-vitaminhiány gyakori, mégis gyakran aluldiagnosztizált állapot az idősebb felnőtteknél. Az idősödő népesség körében egyre nagyobb terhet jelentenek a geriátriai szindrómák, így például a kognitív károsodás, az általános gyengeség és az elesések. E felülvizsgálat célja a B12-vitaminhiány és az életkorral összefüggő klinikai tünetek közötti kapcsolatra vonatkozó jelenlegi bizonyítékok összegzése a korai felismerés, illetve kezelés elősegítése érdekében.

Az alsó hátfájás (LBP) kialakulását egymással összefüggő fizikai, pszichológiai és szociális tényezők befolyásolják. A legtöbb kezelés azonban a tünetek enyhítésére összpontosít, anélkül, hogy foglalkozna a betegek alapvető biopszichoszociális igényeivel.

A fejfájás továbbra is világszerte a leggyakoribb és legmegterhelőbb betegségek közé tartozik, világszerte 2,9 milliárd embert, azaz szinte minden harmadik embert érint, és 2023-ban a hatodik helyen áll az egészségromlás összes okai között – derül ki egy új elemzésből.

A Friedreich-ataxia (FA/FRDA) hazai előfordulásáról és diagnosztikai gyakorlatáról eddig nem álltak rendelkezésre átfogó adatok, ezért kutatásunk célja a magyar orvostársadalom tájékozottságának felmérése és a hazai betegkör jellemzése volt. A kutatás eredménye egybecseng a nemzetközi tapasztalatokkal: az FA betegek útja a diagnózisig elnyújtott, kitérőkkel, nehézségekkel terhelt, amely mögött részben tudáshiány, részben strukturális nehézségek állnak: a kutatás időpontjában az orvosok eszköztelennek és a szűk FA szakértői körön kívül demotiváltnak érezték magukat terápia hiányában, a genetikai tesztelés hozzáférésének feltételezett akadályai miatt. NEAK-adatok elemzése alapján a betegkör pontos mérete nem meghatározható, nagyságrendileg 25-50 főre tehető, azonban az FA azonosítását és jellemzését jelentősen nehezíti a BNO-kód hiánya. A diagnózis előtti években fokozódó, majd azt követően csökkenő egészségügyi ellátásszámot figyeltünk meg, ami arra utalhat, hogy a betegek hosszan bolyonganak a rendszerben, majd (érdemi terápia hiányában) idővel elhagyják azt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a háziorvosok és gyermekorvosok korai felismerő szerepének erősítése, valamint a genetikai diagnosztika elérhetőségének javítása a betegek mielőbbi centrumba történő referálásával kulcsfontosságú a jelenlegi klinikai gyakorlat fejlesztése szempontjából.

A termék gyártójának kérésére elvégzett felülvizsgálatot követően az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekkel foglalkozó bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy az Aqneursa hatóanyaga, a levacetil-leucin nem tekinthető új hatóanyagnak.

A Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem (MUSC) kutatócsoportja áttörő felfedezést tett az emberi agy működésével kapcsolatban: az iScience folyóiratban megjelent tanulmányukban elsőként azonosították a középső meningeális artéria (MMA) környékén elhelyezkedő, eddig ismeretlen nyirokelvezető központot, amely kulcsszerepet játszik az agy salakanyagainak eltávolításában. Ez a felfedezés alapjaiban formálhatja át az agyi tisztulási folyamatokról, illetve a neurodegeneratív betegségek kialakulásáról alkotott képet.

Egy új retrospektív kohorsz tanulmány igazolta, hogy a narkolepszia nem járt együtt a mortalitási kockázat növekedésével azokkal összehasonlítva, akik nem szenvedtek ebben a betegségben, még a pszichiátriai komorbiditásokkal küzdő betegek körében sem. Az eredmények mind a bármely okból bekövetkezett mortalitásra, mind pedig a bizonyos okokból, például balesetekből vagy öngyilkosságokból bekövetkezett mortalitásra vonatkoztak, ami a kutatók szerint ellentmond a korábbi eredményeknek.

A gyógyszerrezisztens fokális epilepsziában szenvedő, műtéten áteső felnőttek hosszú távú túlélési adatai továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat értékelte a mortalitási mintákat és az előrejelző tényezőket egy több mint 30 éven át követett nagy kohorszban.

A Parkinson-kór egyik legfontosabb kutatási kérdése, hogy mi történik az agyban, amikor a betegek a jellegzetes mozgászavarokat, például a remegést vagy a mozgáslassulást tapasztalják. A válasz keresésében kulcsszerepet kap a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS), amely már bevett terápiás eljárás a súlyos tünetek enyhítésére. A módszer lényege, hogy apró elektródákat ültetnek be az agyba, melyek elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Ezek az elektródák nemcsak a kezelést szolgálják, hanem lehetőséget adnak az agy mélyebb régióiban zajló elektromos aktivitás közvetlen mérésére is – olyan területeken, amelyekhez más módon nem lehet hozzáférni.

A szisztémás ösztrogénpótló terápia ellenjavallt az ischaemiás stroke-ot már átélt nők esetében, mivel fennáll az ismétlődő stroke kockázat. Jelenleg nincs publikált adat, ami leírná a hüvelyi ösztrogén alkalmazása és az ischaemiás stroke ismétlődése közötti összefüggést az ischaemiás stroke-on korábban átesettek körében. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a hüvelyi ösztradiol tabletta alkalmazása és az ischaemiás stroke ismételt előfordulásának aránya között.