neurológia

A környezeti mikroműanyagok és nanoplasztikák (MNP-k) növekvő globális koncentrációja aggodalomra ad okot az emberek kitettsége, illetve egészségi állapotuk alakulása miatt.

Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.

A koronavírus gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig ismeretlenek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét az agyi károsodás kialakulásában.

Az emberi agy az egyik legösszetettebb struktúra a természetben, eredete pedig több százmillió évre nyúlik vissza. Egy új tanulmány, mesterséges intelligenciamodellek segítségével tárja fel az agy evolúcióját.

Egyre zajosabb világunk összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségekkel, a szorongással és a depresszióval, valamint a halláskárosodással is.

Az USA és Németország után, Kelet-Közép Európában először Pécsett ültettek be távprogramozásra képes, újratölthető mély agyi stimulációs rendszert. Az új eszköz a Parkinson-kór, a disztónia és a különböző eredetű remegések tüneti javulását eredményezi.

Egy, a Pécsi Tudományegyetemen folyó kutatás és adatgyűjtés révén tovább javulhat az epilepsziás betegek gyógyszeres kezelésének hatásfoka, könnyebben megelőzhetővé válhatnak a rohamok, és oldódhatnak a társadalmi előítéletek is.

Bár tanulmányok vizsgálták a kedvezőtlen gyermekkori élmények és a krónikus egészségügyi kimenetel, köztük a stroke közötti összefüggést, kevés tanulmány vizsgálta a szülők válása és a stroke közötti összefüggést olyan felnőttek körében, akiknek nem volt gyermekkori traumájuk.

Miközben a világ lábadozik a COVID-19 világjárványból, tudósok továbbra is vizsgálják hosszú távú hatásait az agy egészségére. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a vírusfertőzések szisztémás gyulladást válthatnak ki, amely kulcsfontosságú tényező a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.

A National Institute for Health and Care Excellence (NICE) azt javasolta, hogy a donanemabot ne hagyják jóvá az NHS-ben azon a napon, amikor a Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA) jóváhagyta a gyógyszert, mint új kezelést a betegség korai stádiumában lévő felnőttek számára, akiknek az apolipoprotein E4 gén egy példánya vagy egyetlen egy példánya sincs meg.

A demencia világszerte milliókat érint, és jelentős személyes és gazdasági terheket okozva, globális egészségügyi kihívást jelent. A jelenlegi kezelések elsősorban a tüneteket kezelik, de a betegség prognózisának megváltoztatásában csak korlátozottan érhetők el sikerek.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói egy eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel, mely az agy jutalmazó rendszerében játszik szerepet. Felfedezésük kritikus fontosságú lehet a szorongás, a depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelése szempontjából is.

A gyermekkor az idegrendszer fejlődése szempontjából a legérzékenyebb időszak, de sajnos ez a folyamat sokféleképpen megzavarható.