neurológia

Nemi különbségek az akut ischaemiás stroke sürgősségi ellátásra kerülésében

Az akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségekről már számos jelentés született. Olaszországból származó adatok azonban továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy olasz kohorszban értékelje a revaszkularizációs kezelésekhez (RT) való hozzáférésben, valamint a legfontosabb időbeli teljesítménymutatókban megfigyelhető nemi különbségeket.
2026.06.15. Neurológia

A székletmikrobióta-átültetés Parkinson-kórban?

A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.
2026.06.01. Neurológia

Nem találtak fokozott kockázatot az apák valproát szedése és a gyermeki agyfejlődés között

Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
2026.05.27. Neurológia

Hogyan kapcsolódnak a mitokondriumok a hosszú távú memóriához?

A hosszú távú memória konszolidációja (long-term memory, LTM) egy rendkívül energiaigényes idegi folyamat, amely során a neuronok nagy mennyiségű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) használnak fel a szinaptikus és molekuláris átrendeződések támogatására. A Paris Brain Institute munkacsoportja által vezetett nemzetközi kutatás új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mitokondriális metabolizmus finom modulációja jelentősen javíthatja a hosszú távú memória kialakulását különböző fajokban. Eredményeiket a Nature Metabolism folyóiratban publikálták.
2026.04.21. Neurológia

Immunmoduláció és agyi öregedés: génterápiás stratégiák a kognitív hanyatlás ellen

Az immunrendszer és az agyi funkciók közötti interakciók megértése kulcsfontosságú lehet az öregedéssel járó kognitív hanyatlás és neurodegeneratív betegségek elleni terápiás stratégiák kidolgozásában. A Stanford Medicine kutatóinak legújabb preklinikai tanulmánya jelentős előrelépést jelent e területen, különösen az immunmoduláció szerepének feltárásában az idős agyban. A vizsgálatban olyan módosított immunológiai eszközöket hoztak létre és teszteltek, amelyek képesek csökkenteni az idegrendszeri gyulladást, serkenteni az új neuronok képződését és javítani a viselkedéses teljesítményt elöregedett egerekben.
2026.04.14. Neurológia

A depresszió enyhítése elsődleges fibromyalgiában?

Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.
2026.03.26. Neurológia

A B12-vitaminhiány és a geriátriai szindrómák

A B12-vitaminhiány gyakori, mégis gyakran aluldiagnosztizált állapot az idősebb felnőtteknél. Az idősödő népesség körében egyre nagyobb terhet jelentenek a geriátriai szindrómák, így például a kognitív károsodás, az általános gyengeség és az elesések. E felülvizsgálat célja a B12-vitaminhiány és az életkorral összefüggő klinikai tünetek közötti kapcsolatra vonatkozó jelenlegi bizonyítékok összegzése a korai felismerés, illetve kezelés elősegítése érdekében.
2026.02.27. Háziorvostan

Helyzetjelentés a Friedreich ataxiás betegekről Magyarországon – tű a szénakazalban?

A Friedreich-ataxia (FA/FRDA) hazai előfordulásáról és diagnosztikai gyakorlatáról eddig nem álltak rendelkezésre átfogó adatok, ezért kutatásunk célja a magyar orvostársadalom tájékozottságának felmérése és a hazai betegkör jellemzése volt. A kutatás eredménye egybecseng a nemzetközi tapasztalatokkal: az FA betegek útja a diagnózisig elnyújtott, kitérőkkel, nehézségekkel terhelt, amely mögött részben tudáshiány, részben strukturális nehézségek állnak: a kutatás időpontjában az orvosok eszköztelennek és a szűk FA szakértői körön kívül demotiváltnak érezték magukat terápia hiányában, a genetikai tesztelés hozzáférésének feltételezett akadályai miatt. NEAK-adatok elemzése alapján a betegkör pontos mérete nem meghatározható, nagyságrendileg 25-50 főre tehető, azonban az FA azonosítását és jellemzését jelentősen nehezíti a BNO-kód hiánya. A diagnózis előtti években fokozódó, majd azt követően csökkenő egészségügyi ellátásszámot figyeltünk meg, ami arra utalhat, hogy a betegek hosszan bolyonganak a rendszerben, majd (érdemi terápia hiányában) idővel elhagyják azt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a háziorvosok és gyermekorvosok korai felismerő szerepének erősítése, valamint a genetikai diagnosztika elérhetőségének javítása a betegek mielőbbi centrumba történő referálásával kulcsfontosságú a jelenlegi klinikai gyakorlat fejlesztése szempontjából.
2025.12.10. Neurológia