neurológia
Nemi különbségek az akut ischaemiás stroke sürgősségi ellátásra kerülésében
Az akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségekről már számos jelentés született. Olaszországból származó adatok azonban továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy olasz kohorszban értékelje a revaszkularizációs kezelésekhez (RT) való hozzáférésben, valamint a legfontosabb időbeli teljesítménymutatókban megfigyelhető nemi különbségeket.
Mikro- és nanoműanyagok az agydaganatokban és az egészséges emberi agyban
A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.
A székletmikrobióta-átültetés Parkinson-kórban?
A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.
Nem találtak fokozott kockázatot az apák valproát szedése és a gyermeki agyfejlődés között
Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
Hogyan kapcsolódnak a mitokondriumok a hosszú távú memóriához?
A hosszú távú memória konszolidációja (long-term memory, LTM) egy rendkívül energiaigényes idegi folyamat, amely során a neuronok nagy mennyiségű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) használnak fel a szinaptikus és molekuláris átrendeződések támogatására. A Paris Brain Institute munkacsoportja által vezetett nemzetközi kutatás új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mitokondriális metabolizmus finom modulációja jelentősen javíthatja a hosszú távú memória kialakulását különböző fajokban. Eredményeiket a Nature Metabolism folyóiratban publikálták.
Immunmoduláció és agyi öregedés: génterápiás stratégiák a kognitív hanyatlás ellen
Az immunrendszer és az agyi funkciók közötti interakciók megértése kulcsfontosságú lehet az öregedéssel járó kognitív hanyatlás és neurodegeneratív betegségek elleni terápiás stratégiák kidolgozásában. A Stanford Medicine kutatóinak legújabb preklinikai tanulmánya jelentős előrelépést jelent e területen, különösen az immunmoduláció szerepének feltárásában az idős agyban. A vizsgálatban olyan módosított immunológiai eszközöket hoztak létre és teszteltek, amelyek képesek csökkenteni az idegrendszeri gyulladást, serkenteni az új neuronok képződését és javítani a viselkedéses teljesítményt elöregedett egerekben.
A depresszió enyhítése elsődleges fibromyalgiában?
Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.
Az ipsilateralis kar célzott rehabilitációja krónikus stroke esetén
A stroke utáni ipsilateralis (azonos oldali) felső végtag motoros deficitjei funkcionálisan fontosak, azonban a rehabilitáció során gyakran figyelmen kívül hagyják őket. A rehabilitáció javíthatja a mozgásfunkciót azoknál a betegeknél, akiknél a féloldali bénulás miatt az ellenoldali kar nagyon gyenge.
A levamizol visszavonását javasolja az EU központi idegrendszeri kockázatok miatt
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága (PRAC) azt javasolta, hogy vonják ki az EU piacáról a levamizolt tartalmazó gyógyszereket, mivel azok előnyei már nem haladják meg a kockázatokat a felnőttek és gyermekek parazitaféreg-fertőzéseinek kezelésében.
A B12-vitaminhiány és a geriátriai szindrómák
A B12-vitaminhiány gyakori, mégis gyakran aluldiagnosztizált állapot az idősebb felnőtteknél. Az idősödő népesség körében egyre nagyobb terhet jelentenek a geriátriai szindrómák, így például a kognitív károsodás, az általános gyengeség és az elesések. E felülvizsgálat célja a B12-vitaminhiány és az életkorral összefüggő klinikai tünetek közötti kapcsolatra vonatkozó jelenlegi bizonyítékok összegzése a korai felismerés, illetve kezelés elősegítése érdekében.
Gerincmanipuláció és biopszichoszociális önkezelés akut hátfájás esetén
Az alsó hátfájás (LBP) kialakulását egymással összefüggő fizikai, pszichológiai és szociális tényezők befolyásolják. A legtöbb kezelés azonban a tünetek enyhítésére összpontosít, anélkül, hogy foglalkozna a betegek alapvető biopszichoszociális igényeivel.
A fejfájásos rendellenességek a világ népességének egyharmadát érintik
A fejfájás továbbra is világszerte a leggyakoribb és legmegterhelőbb betegségek közé tartozik, világszerte 2,9 milliárd embert, azaz szinte minden harmadik embert érint, és 2023-ban a hatodik helyen áll az egészségromlás összes okai között – derül ki egy új elemzésből.
Helyzetjelentés a Friedreich ataxiás betegekről Magyarországon – tű a szénakazalban?
A Friedreich-ataxia (FA/FRDA) hazai előfordulásáról és diagnosztikai gyakorlatáról eddig nem álltak rendelkezésre átfogó adatok, ezért kutatásunk célja a magyar orvostársadalom tájékozottságának felmérése és a hazai betegkör jellemzése volt. A kutatás eredménye egybecseng a nemzetközi tapasztalatokkal: az FA betegek útja a diagnózisig elnyújtott, kitérőkkel, nehézségekkel terhelt, amely mögött részben tudáshiány, részben strukturális nehézségek állnak: a kutatás időpontjában az orvosok eszköztelennek és a szűk FA szakértői körön kívül demotiváltnak érezték magukat terápia hiányában, a genetikai tesztelés hozzáférésének feltételezett akadályai miatt. NEAK-adatok elemzése alapján a betegkör pontos mérete nem meghatározható, nagyságrendileg 25-50 főre tehető, azonban az FA azonosítását és jellemzését jelentősen nehezíti a BNO-kód hiánya. A diagnózis előtti években fokozódó, majd azt követően csökkenő egészségügyi ellátásszámot figyeltünk meg, ami arra utalhat, hogy a betegek hosszan bolyonganak a rendszerben, majd (érdemi terápia hiányában) idővel elhagyják azt. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a háziorvosok és gyermekorvosok korai felismerő szerepének erősítése, valamint a genetikai diagnosztika elérhetőségének javítása a betegek mielőbbi centrumba történő referálásával kulcsfontosságú a jelenlegi klinikai gyakorlat fejlesztése szempontjából.