neurológia

Korábbi vizsgálatok szerint az érrendszeri megbetegedések előzményei összefüggésben állhatnak a Parkinson-kór fokozott kockázatával, azonban nem zárható ki, hogy ez részben fordított ok-okozati kapcsolat következménye. Emellett feltételezik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, de az erre vonatkozó bizonyítékok ellentmondásosak, és lehetséges, hogy az érrendszeri betegségek zavaró tényezőként befolyásolják az összefüggést. Jelen vizsgálat célja e kapcsolatok elemzése volt az Egyesült Királyságban zajló prospektív Million Women Study kohorszban.

Egy strukturált, több komponensből álló életmódbeli intervenció segíthet megőrizni a fehérállomány épségét azoknál az idősebb felnőtteknél, akik esetében fokozott a kognitív hanyatlás kockázata, különösen akkor, ha a programot 70 éves kor előtt kezdik meg.

Parkinson-kór gyakran a motoros tünetek megjelenése előtt prodromális tünetekkel jelentkezik. Az okulomotoros koponyaideg-neuropátia (OMCN) és a későbbi Parkinson-kór kockázat közötti összefüggés még nem került feltárásra. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az OMCN összefüggésbe hozható-e a Parkinson-kór kialakulásának megnövekedett kockázatával.

Bár célzott regeneratív gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll rendelkezésre gerincvelő-sérülésekben, a NISCI fázis 2b klinikai vizsgálat új terápiás irányt vizsgált az anti-Nogo-A antitest NG101 alkalmazásával. A kezelés biztonságossági profilja kedvezőnek bizonyult, ugyanakkor a primer hatásossági végpont nem teljesült a teljes vizsgálati populációban. Az eredmények ennek ellenére fontos adatokat szolgáltatnak a regeneratív neurológiai megközelítések jövőbeli fejlesztéséhez.

Az akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségekről már számos jelentés született. Olaszországból származó adatok azonban továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy olasz kohorszban értékelje a revaszkularizációs kezelésekhez (RT) való hozzáférésben, valamint a legfontosabb időbeli teljesítménymutatókban megfigyelhető nemi különbségeket.

A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.

A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.

Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.

A hosszú távú memória konszolidációja (long-term memory, LTM) egy rendkívül energiaigényes idegi folyamat, amely során a neuronok nagy mennyiségű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) használnak fel a szinaptikus és molekuláris átrendeződések támogatására. A Paris Brain Institute munkacsoportja által vezetett nemzetközi kutatás új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mitokondriális metabolizmus finom modulációja jelentősen javíthatja a hosszú távú memória kialakulását különböző fajokban. Eredményeiket a Nature Metabolism folyóiratban publikálták.

Az immunrendszer és az agyi funkciók közötti interakciók megértése kulcsfontosságú lehet az öregedéssel járó kognitív hanyatlás és neurodegeneratív betegségek elleni terápiás stratégiák kidolgozásában. A Stanford Medicine kutatóinak legújabb preklinikai tanulmánya jelentős előrelépést jelent e területen, különösen az immunmoduláció szerepének feltárásában az idős agyban. A vizsgálatban olyan módosított immunológiai eszközöket hoztak létre és teszteltek, amelyek képesek csökkenteni az idegrendszeri gyulladást, serkenteni az új neuronok képződését és javítani a viselkedéses teljesítményt elöregedett egerekben.

Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.

A stroke utáni ipsilateralis (azonos oldali) felső végtag motoros deficitjei funkcionálisan fontosak, azonban a rehabilitáció során gyakran figyelmen kívül hagyják őket. A rehabilitáció javíthatja a mozgásfunkciót azoknál a betegeknél, akiknél a féloldali bénulás miatt az ellenoldali kar nagyon gyenge.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága (PRAC) azt javasolta, hogy vonják ki az EU piacáról a levamizolt tartalmazó gyógyszereket, mivel azok előnyei már nem haladják meg a kockázatokat a felnőttek és gyermekek parazitaféreg-fertőzéseinek kezelésében.