neurológia

Az invazív meningococcus betegség (IMB) ritka, de súlyos megbetegedés, az Egyesült Államokban a serdülők és fiatal felnőttek fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Epilepsziás embereknél (PWE) a gyanú szerint fokozottan fennáll a súlyos COVID-19 kockázata. Fontos ennek a kockázatnak a megismertetése az érintettekkel, a tervezhető egészségügyi ellátás a és gondozás érdekében is. A tanulmány készítői megvizsgálták, hogy a PWE-k esetében nagyobb-e a kockázata annak, hogy ezek a betegek COVID-19 miatt kórházba kerülnek vagy meghalnak.

A meningococcus-fertőzés mind az öt fő szerocsoportja ellen engedélyezett, első ötkomponensű vakcina egy új kutatás szerint arra készteti a klinikusokat, hogy meghatározzák az oltás optimális idejét. A vakcinák az elmúlt 20 évben nagymértékben hozzájárultak az invazív meningococcus-fertőzések arányának csökkenéséhez a serdülők körében, az új készítmény pedig, ami a baktérium minden fő típusát lefedi, segíthet javítani az oltási lefedettséget és még alacsonyabbra szorítani a fertőzési arányt – számolt be a Gregory Zimet, az Indiana University School of Medicine Indianapolis (Indiana állam) gyermekgyógyászati tanszékének senior szerzője által vezetett kutatócsoport.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szív és érrendszeri betegségek helyét világszerte átvették a neurológiai jellegű megbetegedések. 

Az olvasás bizonyítottan jó hatással van az alvásunk minőségére, és az agyunkat is fejleszti.

Ez a tanulmány a fájdalomkatasztrofizálás összetevői (rumináció, felnagyítás és tehetetlenség, a fájdalomkatasztrofizálás skála segítségével) és a fájdalom okozta korlátozottság aspektusai (családi/háztartásbeli kötelezettségek, rekreáció, szociális aktivitás, hivatás, szexuális élet, öngondoskodás, életvezetési képesség, a fájdalom okozta korlátozottsági index segítségével) közötti összefüggéseket vizsgálta endometriózisban szenvedő betegek egy heterogén csoportjában.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy gyakori reprodukciós rendellenesség, ami az élet korai szakaszában kedvezőtlen kardiometabolikus profillal jár együtt. Egyre több bizonyíték köti össze a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, például a cukorbetegséget és a magas vérnyomást a kognitív öregedés felgyorsulásával. Kevesebbet tudunk azonban a PCOS-ről és az agy egészségével való kapcsolatáról, különösen a középkorúak esetében. Egy vizsgálat célja z volt, hogy elemezze a PCOS és a középkorú személyek kognitív funkcióit, valamint az agyi MRI leletek közötti lehetséges összefüggéseket.

Az Alzheimer-kórt patológiailag az amiloid-béta (Aβ) lerakódása és a hiperfoszforilált tau neurofibrilláris csomói jellemzik az agyi parenchymában és az erekben (mint cerebrális amiloid angiopátia, CAA). Meggyőző genetikai és biomarker bizonyítékok támasztják alá, hogy az Aβ az Alzheimer-kór kiváltó oka.

A szélesebb körben ismert kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, a stroke, a szívbetegség és a depresszió mellett egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint a D-vitaminhiány, az emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint és a társadalmi elszigeteltség növeli a fiatalon jelentkező demencia (YOD) kockázatát.

A nipokalimab monoklonális antitest dózisfüggő módon javítja a mindennapi életvitelhez kapcsolódó eredményeket, csökkenti a releváns autoantitest-szinteket, és elfogadható biztonságossági és tolerálhatósági profillal rendelkezik általános myasthenia gravisban (gMG) szenvedő betegeknél – amint azt egy II. fázisú vizsgálat eredményei kimutatták.

Íme a tavalyi év legfontosabb tanulmányai a neurobiológia területén.

A bostoni Harvard Medical School professzora, Dr. Alberto Ascherio az Epstein-Barr vírus (EBV) és az SM kapcsolatáról szóló, 2022-es, mérföldkőnek számító saját tanulmányának eredményeivel felfegyverkezve azt állítja, hogy a kettő szorosan összefügg. William H. Robinson a Stanford (Kalifornia) Egyetem reumatológusa azonban azt mondja, hogy bár ő is úgy véli, hogy az EBV jelentős szerepet játszik az SM-ben, "valószínűleg egy második találat" - valamilyen más tényező - is szerepet játszik. Miért van az, hogy 95%-unk EBV-vel fertőzött, de végül csak egy kis részhalmazban alakul ki SM vagy más autoimmun betegség?

A halláskárosodás a kognitív károsodás és a demencia kialakulásának kockázati tényezője. Ez már régóta ismert, de vajon működne-e, ha javítanánk a hallásfunkciót? Ezt vizsgálták a The Lancet című szaklapban megjelent randomizált ACHIEVE tanulmányban. A kutatók 977, átlagosan 77 éves, kezeletlen halláskárosodással és alacsony kognitív károsodással rendelkező beteget randomizáltak. Ők vagy hallókészüléket, vagy oktatást kaptak. Három év elteltével nem volt különbség a globális kognitív funkciókban, amelyeket neuropszichológiai tesztek sorozatával mértek. A kognitív hanyatlás fokozott kockázatának kitett betegek esetében azonban a hallókészülék jelentős előnyöket jelentett.