onkológia

A hasnyálmirigy fejét érintő daganatos megbetegedések esetén végzett hasnyálmirigy-duodenektómia vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás egy komplex, magas kockázatú műtét. Bár a tanulmányok szerint a nagy kapacitású központokban javul a túlélés, sok esetben még mindig alacsony kapacitású központokban végzik el a műtéteket (kevesebb mint 10 eset évente). Egy vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy különböző tényezők, beleértve a faji, a földrajzi és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, befolyásolják-e a központ kiválasztását.

A hasnyálmirigyrák világszerte az egyik legmagasabb mortalitású daganat fajta, a betegek mindössze 13%-a éli túl a diagnózis felállítását követő 5 évet. Ennek egyik fő oka, hogy a sárgasághoz hasonló tünetek gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladott stádiumban van, és a kezelési lehetőségek korlátozottak.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program mintegy 50 millió forintos támogatásának köszönhetően felújítják az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum onkológiai osztályát - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A méhnyakrákos előzményekkel rendelkező nők körében a végbéldaganat előfordulása magasabb, mint az általános populációban (9 eset 100.000 főre, szemben a 2 esettel). Míg a végbéldaganat szűrése más magas kockázatú csoportok számára is ajánlott – HIV-fertőzöttek (35 éves kor felett), vulva daganat előzményekkel rendelkező nők (a diagnózis után 1 éven belül) és szervátültetésen átesett személyek (a transzplantáció után 10 évvel) –, a méhnyakrákos előzményekkel rendelkező nők számára az iránymutatások korlátozottak, mivel nincsenek életkor- vagy időtartam-alapú adatok. Egy vizsgálat megbecsülte a végbéldaganat előfordulási gyakoriságát ebben a populációban az életkor és a méhnyakrák diagnózisától eltelt idő szerint.

A vidéki betegek egyedülálló akadályokkal szembesülnek a magas színvonalú rákkezeléshez való hozzáférésben. Hiányoznak azok a kutatások, amelyek meghatároznák, hogy ezek a különbségek negatív klinikai eredményekhez vezetnek-e.

A COMPEL vizsgálat adatai alátámasztják az osimertinib (Tagrisso, AstraZeneca) kezelés kiterjesztését az EGFR-mutációval rendelkező, előrehaladott, nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegekre, akiknél az első vonalbeli kezelés során a betegség előrehaladottá vált. Azoknál a betegeknél, akiknél az első vonalbeli kezelés után nem a központi idegrendszerben (CNS) jelentkezett progresszió, a harmadik generációs EGFR-tirozin-kináz-gátló és a platina-alapú kemoterápia együttesen történő folytatása körülbelül 4 hónappal meghosszabbította a progressziómentes túlélést és körülbelül 6 hónappal az általános túlélést.

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rákos sejtek képesek gyorsan megnövelni energiafelhasználásukat, amikor fizikai nyomásnak vannak kitéve. Ez a gyors energiafelszabadítás az első olyan ismert védekező reakció, amely segít a sejteknek kijavítani DNS-károsodásaikat, és alkalmazkodni a test zsúfolt, stresszes környezetéhez.

A vakbélrák korábban rendkívül ritkának számított, jellemzően idősebb felnőtteknél fordult elő, és az orvosok is ritkán találkoztak vele. Az utóbbi években azonban riasztó trend bontakozik ki: egyre több 30-as, 40-es – sőt fiatalabb – korosztályba tartozó embernél diagnosztizálják. Bár az összesített esetszám továbbra is alacsony (évente néhány fő egymillióból), az arányuk gyors ütemben növekszik.

Az FDA elutasította egy új onkolitikus immunterápia, a vusolimogene oderparepvec (RP1) jóváhagyását az előrehaladott melanoma kezelésére.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központjának és a HUN-REN-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának innovatív megközelítése áttörést hozhat az onkológiai célú gyógyszerfejlesztésben is.

A műtét optimális időzítése a reszekálható, előrehaladott petefészekdaganatban szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos. Ezeknek a pácienseknek az ilyenkor szokványos, radikális műtétet követően javasolt átesniük a kemoterápiás kezelésen, vagy jobban járnak a műtét előtt indított kemoterápiával?

A daganatterápiával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be Szöőr Árpád, a Debreceni Egyetem adjunktusa az Oszakai Világkiállításon. Az intézményben már több mint egy évtizede zajlik az immunterápiák molekuláris hátterének kutatása.

A méhen belüli hormonális eszközök (IUD), ellentétben az orális fogamzásgátlókkal, nem kapcsolódtak a melasma fokozott kockázatához menorrhagiában, állapította meg egy tanulmány. A tanulmányt Debby Cheng, BA, Harvard Medical School, Boston vezette, és április 24-én jelent meg online a Journal of the American Academy of Dermatology című folyóiratban.