onkológia

Hazánkban először az SZTE Nukleáris Medicina Intézete alkalmazott radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg.

Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoportja (USPTF) a közelmúltban módosította mammográfiás szűrésre vonatkozó ajánlásait a 40-49 éves nőkre vonatkozóan, amelynek lényege, hogy “tájékozott döntéshozatal” helyett a kétévenkénti szűrés fontosságát hangsúlyozzák.

A Prostate Cancer UK új elemzése szerint a prosztatarák a leggyakoribb rákos megbetegedéssé vált Angliában, a diagnózisok száma két egymást követő évben meghaladta az emlőrákét. Az angliai NHS adatai szerint 2022-ben 50.751 férfinál diagnosztizáltak prosztatarákot Angliában, szemben az ugyanebben az évben diagnosztizált 48.531 emlőrákos esettel. A következő évben (2023) 55.033 férfinál diagnosztizálták a prosztatarákot, míg az emlőrákos esetek száma 47.526 volt.

A COVID-19 világjárvány a szűréstől a nyomon követésig a daganatos betegek ellátásának minden szakaszát megzavarta; a hatások még mindig érezhetők, csaknem két évvel azután is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023. május 5-én hivatalosan bejelentette az egészségügyi vészhelyzet végét.

A Nature Cancer című folyóiratban közzétett tanulmányban a Van Andel Intézet tudósai két különböző epigenetikai állapotot azonosítottak, amelyek összefüggnek a rák kockázatával.

Azoknak a myeloma multiplexben szenvedő betegeknek, akik intravénás immunglobulin (IVIG) profilaxisban részesülnek a teclistamab kezelés során, kevesebb fertőzést kapnak el és jobb az általános túlélésük azokhoz képest, akik nem kapnak IVIG profilaxist, az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 2024-es éves találkozóján itt bemutatott új eredmények szerint.

100000 terhességből körülbelül 12,5 esetben akut leukémiát vagy agresszív limfómát állapítanak meg, ráadásul ezek előfordulása egyre gyakoribb. 1994-2013 között évente 2,7%-kal nőtt ez az arány, ami többek között a nők késői gyermekvállalásának, a diagnosztikai technikák fejlődésének, illetve az egészségügyi ellátórendszer fokozott elkötelezettségének köszönhető.

Az agyi áttétek miatt rezekción átesett betegek esetében a posztoperatív sztereotaxiás sugársebészet segíti a terület kontroll alatt tartását. Mindazonáltal a műtétet követő sugársebészet hátrányokkal jár, mint például a leptomeningeális áttétek és a radionekrózisok megnövekedett aránya. A műtét előtti besugárzás segíthet leküzdeni ezeket a problémákat.

Egy prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálat keretében a rövid-tartamú vaginalis brachyterápia (11 Gy × 2 frakció a felszínen), illetve standard kezelési módok (7 Gy × 3 frakció 0,5 cm mélységben, 6 Gy × 5 frakció a hüvely felszínén, vagy 5-5,5 Gy × 4 frakció 0,5 cm mélységben) összehasonlítása történt.

Kutatók felfedezték, hogy az aszpartát az egyik oka annak, hogy a tüdőben gyakran képződnek áttétek.

A jelenlegi rákterápiák közös célja a rákos sejtek elpusztítása. Ez a megközelítés azonban alapvető korlátokba ütközik, többek között az ellenállóképességük és visszatérésük, valamint az egészséges sejtek elpusztításából eredő súlyos mellékhatások miatt.

Kutatók megállapították, hogy egészséges nők is hordozhatják a mellrák legfontosabb jegyeivel rendelkező sejteket.

A hasnyálmirigyrák jelentős diagnosztikai kihívást jelent agresszív jellege és a korai tünetek hiánya miatt, ami késői felismeréshez és rossz prognózishoz vezet. A legfrissebb statisztikák szerint a hasnyálmirigyrák a daganatos halálozások negyedik vezető oka világszerte, és előfordulása egyre nő, különösen a magas kockázatú régiókban, például Kínában. Az olyan tényezők, mint a konkrét és megbízható szűrési markerek hiánya, valamint az általános népességben való alacsonyabb előfordulási gyakoriság, a hatékony, nagyszabású szűrést jelentős feladattá teszik, hogy értékelje a diagnosztikai technikákat, a mesterséges intelligencia integrációját, a biomarkerek felfedezését és a jövőbeli kilátások terén elért előrelépéseket.