pszichiátria

A marihuána gyógyászati vagy akár rekreációs célra történő használatának törvényi engedélyezését az USA-ban egyre többen támogatják, ám nagyon kevés randomizált kontrollált vizsgálatból származó bizonyíték áll rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a marihuána valóban gyógyszerként hat.

Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága korábban nem látott módon emelkedik, így nem csak az ellátási kapacitás növelésére lenne szükség, hanem fontos volna a megelőzés megerősítése is.

A Nature című tudományos folyóirat szeptemberi kiadása beszámolt az aducanumab nevű gyógyszerrel folytatott vizsgálatok eredményeiről, melyek szerint a gyógyszer igen hatékonyan távolítja el az agyban lerakódott amyloid plakkokat.

Becslések szerint 2015-ben a demenciában szenvedők száma globális szinten elérte a 46,8 milliót, és számuk 20 évenként előreláthatólag megduplázódik, ami azt jelenti, hogy 2030-ra 74,7 millió, 2050-re pedig 131,5 millió demens ember él majd a Földön.

Az amerikai Preventív Szolgálati Munkacsoport (US Preventive Services Task Force, USPSTF) depresszió szűrését javasolja olyan 18 év alatti gyermekek és kamaszok esetében, akiknél nem áll fenn major depresszió (MDD) diagnózisa.

A konferencia programjában plenáris és szekcióelőadások, kerekasztal-beszélgetések és filmvetítések szerepelnek. A vetítéseket követő kerekasztal-beszélgetéseken részt vesznek a filmek készítői, rendezők, közreműködők.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, azért vannak pozitív változások. Kiemelkedő nemzetközi eredményeket értek el magyar munkacsoportok, és a friss adatok szerint tovább csökkent a magyarországi öngyilkossági halálozás is.

Egy új tanulmány eredményei alapján a rendszeresen marihuánát használó kamasz fiúknál fokozódik a tartós, szubklinikai pszichotikus tünetek, főként a hallucinációk és a paranoia veszélye, még akkor is, ha már abbahagyták a drog fogyasztását.

A trauma számos módon befolyásolhatja a családi rendszer folyamatainak alakulását. Mint láttuk, ez a hatás egyaránt lehet pozitív és negatív, az alkalmazkodás ugyanakkor hosszú időt vesz igénybe, és a trauma összetett szinteken és folyamatok révén fejti ki hatását. A trauma családra gyakorolt hatását vizsgálva azonban felmerül egy nagyon fontos kérdés: vajon a felsorolt nehézségek, diszfunkcionális működési és szerkezeti problémák mind a trauma következtében alakulnak ki, vagy azok már annak bekövetkezte előtt is fennálltak?

Az egészségügyi dolgozók igényeinek felmérésére és új megoldások kidolgozására mutat példát Medland, Howard-Ruben és Whitaker (2004), akik amerikai onkológiai nővérek pszichoszociális jóllétének fejlesztése érdekében közös gondolkodásra hívták munkatársaikat.

Habár az orvosok félnek attól, hogy gyengének tűnnek, ha munkahelyükön az érzelmeikről beszélnek (Granek et al., 2012a), több tanulmány eredménye arra utal, hogy a páciensek halála kapcsán jelentkező negatív érzelmi állapot csökkentése érdekében sokan a szűkebb munkahelyi környezetükhöz fordulnak, hogy megbeszéljék az esetet (például Moores et al., 2007; Plante és Cyr, 2011; Rickerson et al., 2005).

Társadalmunkban tabu a halál, és általános jelenség a haldokló emberek és a gyászolók elkerülése. A halállal kapcsolatos társadalmi megítélés változása miatt, illetve a fejlődő orvostudomány következtében a haldoklás, a halál az otthonokból egyre inkább bekerült az egészségügyi ellátó rendszerbe.

A traumával kapcsolatos eddigi kutatások és vizsgálatok nagy része a hangsúlyt magára az „áldozatra”, azaz a traumát elszenvedett személyre helyezi, jóval kisebb figyelem irányul az őt körülvevő környezetben, a családban végbemenő változásokra. Mivel a trauma több szinten hat, nehéz különválasztani egymástól az egyéni és a kapcsolat, illetve a család szintjén megélt nehézségeket és azok következményeit.