pszichiátria

A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.

Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.

A GLP-1 receptor agonisták – például a szemaglutid vagy a tirzepatid – eredetileg cukorbetegség és elhízás kezelésére fejlesztett gyógyszerek, de az utóbbi időben a pszichiátria és addiktológia egyik legizgalmasabb kutatási területévé váltak. Egy friss, a Psychiatric Times által ismertetett elemzés szerint ezek a készítmények nemcsak a testsúlyt és az anyagcserét befolyásolhatják, hanem akár az alkoholfüggőség kezelésében is új lehetőséget nyithatnak.

A következő hónapok ügyeleti rendszere csak nagy erőfeszítéssel állítható ki. Ez nem megnyugtató állapot, hanem vészüzemmód - mondta a Népszavának a budapesti akut pszichiátriai ellátásról Makkos Zoltán, a János Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa.

A terápiarezisztens depresszióban szenvedőkön – ahogy az elnevezés is jelzi – nem segítenek a ma ismert hagyományos kezelési módok. Új kutatások szerint viszont már létező és a klinikumban használt szerek új kombinációja segíthet az érintetteken – írja a Medical Xpress.

A magány (a kapcsolódás hiányának szubjektív érzése) és a társadalmi elszigeteltség (a kapcsolatok számának vagy másokkal való érintkezésnek objektív hiánya) gyakori jelenség az élet végén, és káros hatással lehet az életminőségre. A tünetek, valamint az élet végi magány és a társadalmi elszigeteltség közötti összefüggés vizsgálata segíthet a célzott beavatkozások kidolgozásában.

A dohányzás rendkívül gyakori a pszichózis klinikai szempontból magas kockázatának kitett (CHR-P) emberek körében, és rosszabb klinikai eredményekkel jár. A nagy kiterjedésű agyi kapcsolódási pontokat mind a pszichózissal, mind a dohányzással összefüggésbe hozták. Ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat a CHR-P-csoportba tartozó személyek esetében még nem került feltárásra, pedig ez értékes betekintést nyújthatna a két jelenség együttes előfordulásának lehetséges neurobiológiai hátterébe.

Az étrend-kiegészítőket a kognitív funkciók védelmére ajánlják, de az ezt alátámasztó bizonyítékok ellentmondásosak. A COSMOS-Mind vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a kakaókivonat (500 mg/nap flavanolt tartalmazó) napi adagolása a placebóval szemben, valamint egy kereskedelmi forgalomban kapható multivitamin-ásványi anyag (MVM) a placebóval szemben javítja-e a kognitív funkciókat idősek esetében.

Egy nagyszabású, nemzetközi genetikai kutatás új megvilágításba helyezi a mentális betegségek természetét: az eredmények szerint sok pszichiátriai zavar nem különálló állapot, hanem jelentős mértékben közös genetikai alapokon nyugszik.

A krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága és a kognitív károsodás közötti összefüggéseket még nem értékelték CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága – a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) és a vizelet fehérje/kreatinin arány (UPCR) alapján meghatározva – milyen összefüggést mutat az újonnan kialakuló kognitív károsodással egy CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A tanulmány olyan 5607 CKD-ben szenvedő résztvevőt vizsgált, akik 2003-2008, valamint 2013- 2015 között vettek részt a tanulmányban. A statisztikai elemzést 2024 augusztusától 2025 decemberéig végezték.

Ahogy a kannabisz egyre hozzáférhetőbbé, társadalmilag pedig egyre elfogadottabbá válik, úgy nőnek az aggodalmak annak a serdülők mentális egészségére gyakorolt, lehetséges hatásaival kapcsolatban. Míg korábbi kutatások összefüggésbe hozták a serdülőkori kannabiszhasználatot pszichiátriai tünetekkel, kevés nagy, populáció alapú, longitudinális tanulmány vizsgálta a klinikailag diagnosztizált pszichiátriai rendellenességekkel való összefüggéseket.

Az a széles körben elterjedt feltételezés, miszerint az autizmus spektrumzavar (ASD) túlnyomórészt férfiakat érint, vélhetően inkább a diagnosztikai mintázatokat tükrözi, mintsem a prevalencia valódi különbségeit.

Ez a tanulmány a diabétesz középkorú, illetve idősebb felnőttek (≥45 év) kognitív diszfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálta, emellett feltárta a háttér mechanizmusokat, beleértve a mindennapi tevékenységek (ADL) befolyásoló szerepét, valamint az alvás, a depresszió és a testmozgás enyhítő hatását.