pszichiátria
A célzott terápiák enyhébb és ritkább auditív hallucinációkkal járnak
Egy új metaanalízis megállapította, hogy a skizofrénia-spektrumú rendellenességekben szenvedő betegek auditív hallucinációira irányuló pszichológiai és pszichoszociális intervenciók a hallucinációk és egyéb tünetek súlyosságának, illetve gyakoriságának csökkenésével jártak együtt; ezek közül az avatar terápia mutatta a legkövetkezetesebb javulást.
A dohányzás és a fejfájás: a nikotinfüggőség és a fájdalomcsillapítók közötti összefüggés
Annak ellenére, hogy az epidemiológiai bizonyítékok következetesen alátámasztják, hogy a dohányzás a túlzott gyógyszerhasználatból eredő fejfájás (MOH) kockázati tényezője, az összefüggés hátterében álló mechanizmusok még mindig nem teljesen tisztázottak. Egy tanulmány célja az volt, hogy feltárja a fájdalomcsillapítóktól való függőség mértéke, a fejfájással összefüggő funkcionális korlátozottság, a nikotinfüggőség, a pszichológiai stressz, valamint a függőséggel kapcsolatba hozható személyiségjegyek közötti összefüggéseket a MOH-ban szenvedő betegek körében.
A figyelemhiányos hyperaktivitási zavar (ADHD) farmakológiai kezelése: szisztematikus áttekintés
Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.
A mentális egészség végre fókuszba kerülhet Magyarországon
Új lendületet kaphat a hazai mentális egészségügy fejlesztése: a Mentális Egészség Magyarországon 2026 elnevezésű szakmai konferencián bemutatott tervek szerint miniszteri biztos segítheti a pszichiátriai ellátás átalakítását. A cél egy korszerűbb, összehangoltabb és könnyebben hozzáférhető ellátórendszer kialakítása.
Poszttraumás stressz szindrómás esetek: Egyesült Királyság, 1996–2024
A munkahelyen elszenvedett traumából eredő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) megjelenhet az üzemorvosok számára. Egy tanulmányban az üzemorvosok által működtetett, új eseteket nyomon követő, prospektív, országos, önkéntes alapú felügyeleti rendszerről számolnak be.
Mérföldkő a pszichiátriában: hatékonynak bizonyult a traumafókuszú terápia pszichózis esetén
Évtizedeken át sok pszichiáter és terapeuta óvatosan kezelte a traumafeldolgozó terápiák alkalmazását pszichózisban szenvedő embereknél. A szakmai félelem az volt, hogy a traumák részletes feldolgozása ronthatja a pszichotikus tüneteket, például a hallucinációkat vagy a paranoid gondolatokat. Egy új, nagyszabású brit kutatás azonban arra jutott, hogy ezek az aggodalmak nagyrészt alaptalanok lehetnek. A vizsgálat szerint a traumafókuszú pszichoterápia nemcsak biztonságos, hanem kifejezetten hatékony is lehet azok számára, akik egyszerre küzdenek poszttraumás stressz-zavarral (PTSD) és pszichózissal.
Társadalmi elszigeteltség és a degeneratív szívbillentyű-betegségek összefüggései
A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.
Nem találtak fokozott kockázatot az apák valproát szedése és a gyermeki agyfejlődés között
Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
A függőség elleni harc új fegyvere lehet az Ozempic-típusú kezelés
A GLP-1 receptor agonisták – például a szemaglutid vagy a tirzepatid – eredetileg cukorbetegség és elhízás kezelésére fejlesztett gyógyszerek, de az utóbbi időben a pszichiátria és addiktológia egyik legizgalmasabb kutatási területévé váltak. Egy friss, a Psychiatric Times által ismertetett elemzés szerint ezek a készítmények nemcsak a testsúlyt és az anyagcserét befolyásolhatják, hanem akár az alkoholfüggőség kezelésében is új lehetőséget nyithatnak.
Vészüzemmódban működik a pszichiátriai ellátás Magyarországon
A következő hónapok ügyeleti rendszere csak nagy erőfeszítéssel állítható ki. Ez nem megnyugtató állapot, hanem vészüzemmód - mondta a Népszavának a budapesti akut pszichiátriai ellátásról Makkos Zoltán, a János Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa.
Már használatban lévő gyógyszerek kombinációja segíthet a terápiarezisztens depresszión
A terápiarezisztens depresszióban szenvedőkön – ahogy az elnevezés is jelzi – nem segítenek a ma ismert hagyományos kezelési módok. Új kutatások szerint viszont már létező és a klinikumban használt szerek új kombinációja segíthet az érintetteken – írja a Medical Xpress.
A magány, a társadalmi elszigeteltség és a tünetek terhe a halál előtt
A magány (a kapcsolódás hiányának szubjektív érzése) és a társadalmi elszigeteltség (a kapcsolatok számának vagy másokkal való érintkezésnek objektív hiánya) gyakori jelenség az élet végén, és káros hatással lehet az életminőségre. A tünetek, valamint az élet végi magány és a társadalmi elszigeteltség közötti összefüggés vizsgálata segíthet a célzott beavatkozások kidolgozásában.
A nyugalmi állapotú agyi kapcsolatok és a dohányzás a pszichózis klinikailag magas kockázatú csoportjában
A dohányzás rendkívül gyakori a pszichózis klinikai szempontból magas kockázatának kitett (CHR-P) emberek körében, és rosszabb klinikai eredményekkel jár. A nagy kiterjedésű agyi kapcsolódási pontokat mind a pszichózissal, mind a dohányzással összefüggésbe hozták. Ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat a CHR-P-csoportba tartozó személyek esetében még nem került feltárásra, pedig ez értékes betekintést nyújthatna a két jelenség együttes előfordulásának lehetséges neurobiológiai hátterébe.