pszichiátria

A pszichiátria történetét hosszú időn át egyszerre határozta meg a gyógyítás és a társadalmi rend fenntartásának igénye. A mentális betegséggel élő embereket gyakran nemcsak kezelni, hanem a társadalomtól elkülöníteni is igyekeztek. A lipótmezei elmegyógyintézet története jól példázza, hogyan változott az elmúlt másfél évszázadban a betegség, a deviancia, az erőszak és maga a „jó beteg” fogalma.

Az 1-es típusú diabétesszel élő személyeknél magasabb a demencia kockázata, mint a cukorbetegségben nem szenvedők körében. Az 1-es típusú diabétesz fiatalabb életkorban történő kialakulását összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával, illetve a magasabb halálozással. Jelen vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy az 1-es típusú diabétesz fiatalabb életkorban történő kialakulása összefügg-e a bármely okból kialakuló demencia kockázatával is.

Egy strukturált, több komponensből álló életmódbeli intervenció segíthet megőrizni a fehérállomány épségét azoknál az idősebb felnőtteknél, akik esetében fokozott a kognitív hanyatlás kockázata, különösen akkor, ha a programot 70 éves kor előtt kezdik meg.

Egy új metaanalízis megállapította, hogy a skizofrénia-spektrumú rendellenességekben szenvedő betegek auditív hallucinációira irányuló pszichológiai és pszichoszociális intervenciók a hallucinációk és egyéb tünetek súlyosságának, illetve gyakoriságának csökkenésével jártak együtt; ezek közül az avatar terápia mutatta a legkövetkezetesebb javulást.

Annak ellenére, hogy az epidemiológiai bizonyítékok következetesen alátámasztják, hogy a dohányzás a túlzott gyógyszerhasználatból eredő fejfájás (MOH) kockázati tényezője, az összefüggés hátterében álló mechanizmusok még mindig nem teljesen tisztázottak. Egy tanulmány célja az volt, hogy feltárja a fájdalomcsillapítóktól való függőség mértéke, a fejfájással összefüggő funkcionális korlátozottság, a nikotinfüggőség, a pszichológiai stressz, valamint a függőséggel kapcsolatba hozható személyiségjegyek közötti összefüggéseket a MOH-ban szenvedő betegek körében.

Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.

Új lendületet kaphat a hazai mentális egészségügy fejlesztése: a Mentális Egészség Magyarországon 2026 elnevezésű szakmai konferencián bemutatott tervek szerint miniszteri biztos segítheti a pszichiátriai ellátás átalakítását. A cél egy korszerűbb, összehangoltabb és könnyebben hozzáférhető ellátórendszer kialakítása.

A munkahelyen elszenvedett traumából eredő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) megjelenhet az üzemorvosok számára. Egy tanulmányban az üzemorvosok által működtetett, új eseteket nyomon követő, prospektív, országos, önkéntes alapú felügyeleti rendszerről számolnak be.

Évtizedeken át sok pszichiáter és terapeuta óvatosan kezelte a traumafeldolgozó terápiák alkalmazását pszichózisban szenvedő embereknél. A szakmai félelem az volt, hogy a traumák részletes feldolgozása ronthatja a pszichotikus tüneteket, például a hallucinációkat vagy a paranoid gondolatokat. Egy új, nagyszabású brit kutatás azonban arra jutott, hogy ezek az aggodalmak nagyrészt alaptalanok lehetnek. A vizsgálat szerint a traumafókuszú pszichoterápia nemcsak biztonságos, hanem kifejezetten hatékony is lehet azok számára, akik egyszerre küzdenek poszttraumás stressz-zavarral (PTSD) és pszichózissal.

A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.

Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.

A GLP-1 receptor agonisták – például a szemaglutid vagy a tirzepatid – eredetileg cukorbetegség és elhízás kezelésére fejlesztett gyógyszerek, de az utóbbi időben a pszichiátria és addiktológia egyik legizgalmasabb kutatási területévé váltak. Egy friss, a Psychiatric Times által ismertetett elemzés szerint ezek a készítmények nemcsak a testsúlyt és az anyagcserét befolyásolhatják, hanem akár az alkoholfüggőség kezelésében is új lehetőséget nyithatnak.

A következő hónapok ügyeleti rendszere csak nagy erőfeszítéssel állítható ki. Ez nem megnyugtató állapot, hanem vészüzemmód - mondta a Népszavának a budapesti akut pszichiátriai ellátásról Makkos Zoltán, a János Kórház pszichiátriai osztályának vezető főorvosa.