pszichiátria
A krónikus vesebetegség súlyossága és a kognitív károsodás kockázata
A krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága és a kognitív károsodás közötti összefüggéseket még nem értékelték CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága – a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) és a vizelet fehérje/kreatinin arány (UPCR) alapján meghatározva – milyen összefüggést mutat az újonnan kialakuló kognitív károsodással egy CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A tanulmány olyan 5607 CKD-ben szenvedő résztvevőt vizsgált, akik 2003-2008, valamint 2013- 2015 között vettek részt a tanulmányban. A statisztikai elemzést 2024 augusztusától 2025 decemberéig végezték.
Serdülőkori kannabiszhasználat és a pszichiátriai zavarok kockázata
Ahogy a kannabisz egyre hozzáférhetőbbé, társadalmilag pedig egyre elfogadottabbá válik, úgy nőnek az aggodalmak annak a serdülők mentális egészségére gyakorolt, lehetséges hatásaival kapcsolatban. Míg korábbi kutatások összefüggésbe hozták a serdülőkori kannabiszhasználatot pszichiátriai tünetekkel, kevés nagy, populáció alapú, longitudinális tanulmány vizsgálta a klinikailag diagnosztizált pszichiátriai rendellenességekkel való összefüggéseket.
Az autizmus nem feltétlenül férfiaknál gyakoribb rendellenesség
Az a széles körben elterjedt feltételezés, miszerint az autizmus spektrumzavar (ASD) túlnyomórészt férfiakat érint, vélhetően inkább a diagnosztikai mintázatokat tükrözi, mintsem a prevalencia valódi különbségeit.
A cukorbetegség hatása a középkorú és idősebb felnőttek kognitív funkcióira
Ez a tanulmány a diabétesz középkorú, illetve idősebb felnőttek (≥45 év) kognitív diszfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálta, emellett feltárta a háttér mechanizmusokat, beleértve a mindennapi tevékenységek (ADL) befolyásoló szerepét, valamint az alvás, a depresszió és a testmozgás enyhítő hatását.
Az OKFŐ úgy döntött, független vizsgálóbizottságot állít fel a budapesti felnőtt pszichiátriai ellátás helyzetének áttekintésére
A bizottság felállítására az Egészségügyi Szakmai Kollégium elnökét kérik fel.
A demenciával élő személyek számára végzett beavatkozások szakirodalmi áttekintése
A demencia egyre növekvő előfordulása jelentős kihívásokat jelent a sürgősségi osztályok számára, mivel a demenciával élő személyeknél (PLWD) gyakrabban fordulnak elő kedvezőtlen kimenetelek, mint például delírium, hosszabb kórházi tartózkodás és magasabb halálozási arány. Az ellátási stratégiák fejlődése ellenére továbbra is kritikus hiányosságok vannak annak megértésében, hogy a sürgősségi osztályok beavatkozásai hogyan befolyásolják a kimeneteleket ebben a kiszolgáltatott populációban. Egy szakirodalmi áttekintés célja volt, hogy azonosítsa a demenciával élő személyekre szabott, bizonyítékon alapuló sürgősségi osztályon végzett beavatkozásokat a kimenetelek javítása érdekében.
Az EMA meghatározó gyógyszer ajánlásai 2025-ben. 1. rész
2025-ben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 104 új, emberi felhasználásra szánt gyógyszert ajánlott, amelyek közel 40%-a teljesen új hatóanyagot tartalmazott. A gyógyszerészeti szabályozás terén 2025-ben elért eredmények összefoglalásában Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója 2025-öt „különleges évnek” nevezte az ügynökség számára, amely fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte.
Alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések 2016 és 2022 között
Az egészségtelen alkoholfogyasztás hozzájárul a magas halálozási arányhoz. Míg az alkoholfogyasztás a COVID-19 járvány idején nőtt, az alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések legújabb tendenciái nem ismertek. Egy vizsgálat az alkohollal kapcsolatos kórházi kezelések arányát és kimenetelét vizsgálata az Egyesült Államokban 2016-2022 között.
Összefüggés a nyílt-zugú glaukóma és a korai Alzheimer-kór között?
A nyílt-zugú glaukóma (OAG) és a korai Alzheimer-kór (EOAD) közötti összefüggés továbbra sem tisztázott. Egy esettanulmányt végeztek egy japán országos adminisztratív kórtörténeti adatbázis felhasználásával. Az Alzheimer-kórral (AD) diagnosztizált, AD-gyógyszert szedő 40–64 év közötti személyeket EOAD-eseteknek (n = 2344) definiálták. A referencia dátum az első AD gyógyszer felírása volt. A kontrollokat (n = 9376) kockázati mintavétellel 4:1 arányban illesztették az esetekhez életkor és nem szerint. Az OAG expozíciót a referencia dátum előtt ≥12 hónappal fennálló diagnózisként határozták meg.
Újabb eredmények a sztatinok körül?
A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.
Doxyciklin és skizofrénia kockázat?
A pszichózisban szenvedő egyének akár fele is gyermek- és serdülőkori pszichiátriai ellátásban részesült a gyermekkor valamelyik fázisában, ami rámutat arra, hogy ezeken a szolgáltatásokon belül jelentős lehetőségek rejlenek a megelőzésre, ha hatékony megelőző beavatkozást azonosítanának. A szerzők azt a hipotézist állították fel, hogy a doxyciklinnek, egy feltételezett neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkező antibiotikumnak kitett serdülőkori pszichiátriai betegeknél alacsonyabb a skizofrénia kialakulásának kockázata.
Narkolepszia és mortalitási kockázat: újabb adatok
Egy új retrospektív kohorsz tanulmány igazolta, hogy a narkolepszia nem járt együtt a mortalitási kockázat növekedésével azokkal összehasonlítva, akik nem szenvedtek ebben a betegségben, még a pszichiátriai komorbiditásokkal küzdő betegek körében sem. Az eredmények mind a bármely okból bekövetkezett mortalitásra, mind pedig a bizonyos okokból, például balesetekből vagy öngyilkosságokból bekövetkezett mortalitásra vonatkoztak, ami a kutatók szerint ellentmond a korábbi eredményeknek.
Az autizmus összetett okai: mit mutatnak a tudományos eredmények? - 2. rész
Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.