pszichiátria

Jelen cikkben az időskori depresszióhoz társuló kognitív zavar, más néven pszeudodemencia és a valódi demencia közötti különbséget taglaljuk.

12th International Congress of Behavioral Medicine

A kényszerbetegség kognitív-viselkedéselméleti modelljei szerint a gondolatelnyomás fontos tényező a betegség kialakulásában és fennmaradásában. Számos esetben a kényszeres zavarban szenvedő beteg legfontosabb panaszai között szerepel az, hogy a kényszergondolatok feletti kontroll szubjektív szintje nem megfelelő.

A demens beteggel az esetek legnagyobb hányadában először a háziorvos találkozik. Természetesen a pszichiáterek részéről nem elvárás, hogy a háziorvosok (illetve más alapellátásban dolgozó orvosok) a demencia szindróma felismerésén túl pontos diagnózist alkossanak, mindenesetre érdemes tisztában lenni az esetleges kóroki tényezőkkel.

A Neurology című szakmai folyóirat májusi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az USA-ban jóval magasabb az alvajárás (szomnambulizmus) prevalenciája mint azt eddig hitték: a felnőtt lakosság akár 3,6%-át, közel 8,4 millió embert érinthet.

Genetikai biomarkerek olyan csoportját azonosították a kutatók, melyek kapcsolatban állnak a korai major depresszió kialakulásával és lehetséges alapjait képezhetik egy szérumteszt kifejlesztésének.

Szexszomnia vagy más néven alvás közben, öntudatlan állapotban gyakorolt szexualitás, vagy szomnambulisztikus szexuális tevékenység viszonylag új diagnózis. A terminust Shapiro és kollégái alkották 2003-ban, ám a betegség tüneteiről már 3 évtizeddel ezelőtt is születtek feljegyzések.

Az álomértelmezés különböző elméleti háttereinek bemutatása után a jelen részben összefoglaljuk az álmokkal való foglalkozás klinikai hasznosságára vonatkozó ismereteket.

Maga a reverzibilitás szó visszafordíthatóságot jelent, azonban a reverzibilis demenciák esetében a tünetmentesség, teljes gyógyulás gyakran nem érhető el. A kifejezés inkább arra utal, hogy a kognitív tünetek súlyosságának jelentős csökkenését lehet elérni az oki háttér tisztázásával és adekvát terápiájával.

A szezonális hangulatzavar, vagy affektív betegség, (SAD) a depresszió azon típusa, mely definíciószerűen a nappalok egyre rövidebbekké válásával, a tél eljövetelével hozható összefüggésbe. Úgy hiszik, a kevesebb napfény és a hidegebb hőmérséklet okozza, de fontos megjegyezzük, hogy ez az állapot bizonyos embereknél nyáron fordul elő a téli időszak helyett, vagy ami rosszabb, mindkét évszakban.

Az álomértelmezés pszichoterápiás megközelítései igen szerteágazóak, azaz sokféle pszichoterápiás iskola alakította ki a saját felfogását az álmokkal való munkát illetően. Jelen részben a Gestalt-terápia, a Gendlin-féle fókuszolás és a kognitív pszichoterápia megközelítéseit ismertetjük.

A pszichoanalitikus iskolák mellett más pszichoterápiás irányzatok is kialakították saját álláspontjukat az álomértelmezés lehetőségeivel kapcsolatban. Az egyik ilyen jelentős irányzat az egzisztencialista-fenomenológiai megközelítés, amelynek egyik legjelesebb képviselője Alfred Adler volt. Más szerzők az álmok értelmezésének kulturális megközelítését tartják hasznosnak.

Az álmok értelmezésének pszichoterápiás alkalmazhatóságával elsőként Freud foglalkozott részletesebben. Freudnak sok követője volt, akik közül némelyek idővel saját iskolát teremtettek. Köztük volt Carl Gustav Jung, aki sok elméleti újítás mellett – a pszichoanalitikus alapszemléletet megtartva – sajátos álomértelmezési módszert dolgozott ki.