pszichiátria

A DSM-IV-TR-ben a hangulatzavarok bipoláris és depressziós kórképekre vannak felosztva. A legalapvetőbb jellemző, ami ezt a két csoportot elkülöníti egymástól, a mánia és a hipománia jelenléte, amelyek jelen vannak a bipoláris zavarokban, de hiányoznak a depressziós zavarokban.

Az Indianai Orvostudományi Egyetem kutatói szerint a biológiai órával kapcsolatos gének, és ezek közül különösen a RORB gén variációi befolyásolhatják a gyermekkori mániás depresszió kialakulását.

A bipoláris zavarok, különösen a bipoláris II. zavar az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak.

A gyomorban termelődő grelin hormon lassíthatja a Parkinson-kór lefolyását, de segítségével akár teljes rezisztencia is elérhető a betegséggel szemben, állítják a Yale Egyetem orvosi karának kutatói a Journal of Neuroscience-ben.

Michaud és mtsai (2007) a delírium prevenciójának témakörében jelentős figyelmet szentelnek a delírium szűrésének lehetőségeire. Az eddigi tanulmányok azt sejtetik, hogy a szűrés javíthatja a felismerést, azonban erre vonatkozóan még kevés bizonyíték áll rendelkezésünkre.

Egyre több az autizmussal diagnosztizált ember Magyarországon, de a társadalmi ellátórendszer nem felkészült a befogadásukra - hangzott el egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón.

A Magyar Pszichológusok Egyesülete (MAPSZIE) az UNESCO közreműködésével és támogatásával november 21.-én konferenciát rendezett "Az eltűnő gyermekkor nyomában" címmel. A rendezvény kapcsolódott ahhoz az eseménysorozathoz, melynek keretében világszerte megemlékeztek az ENSZ Gyermekjogi Chartája aláírásának két évtizedes évfordulójáról.

Kórházi osztályon fekvő betegeknél a delírium kialakulásának megelőzéséhez a következő szempontok járulhatnak hozzá az előző részben felsorolt lehetőségek (a kognitív hanyatlás felismerése, lehetőség szerinti kezelése; a megfelelő minőségű alvás biztosítása; a gyógyszeres mellékhatások minimalizálása; az elektrolit zavarok és a dehidráció megelőzése, illetve korrigálása) mellett.

Mivel a delírium rizikófaktoraira vonatkozóan egyre több adat áll rendelkezésünkre, így egyre több prevenciós beavatkozás megtervezésére és alkalmazására nyílik lehetőség.

A delírium egy akut változás a kognícióban, amit leginkább tudatzavar és csökkent figyelem jellemez fluktuáló jelleggel.

Legalábbis ezt állítják amerikai kutatók, állatkísérletes megfigyeléseik alapján.

A kezelés elsősorban esetleírásokon és állatkísérleteken alapul. Nincs “standard” kezelés, döntő a megelőzés, a korai felismerés és a szupportív ellátás.

A klinikai képet egy triád jellemzi, mely kognitív/viselkedési zavar tüneteiből, vegetatív tünetekből és neuromuszkuláris ill. neurológiai tünetekből áll.