pszichiátria

Pszichogén nem-epilepsziás rohamok alatt olyan paroxizmális viselkedésbeli változásokat értünk, amelyek epilepsziás rohamokra emlékeztetnek, de amelyeknek nincsenek epilepsziára utaló elektrofiziológiai korrelátumai vagy egyéb jegyei.

Ausztrál kutatók szerint elképzelhető, hogy azonos tényezők is szerepet játszanak a korral járó makula degeneráció és az időskori elbutulás kialakulásában.

Egy nemrég végzett kutatás során a tudósok feltárták, miként változtatja meg a kokain az agy egyik legfontosabb jutalomközpontjában az ott lévő gének működését. A kokain hosszú távon komoly viselkedészavarokat okozhat, ezért a kutatók remélik, az új ismeretek segítségével hatékonyabban vehetik fel a harcot a droggal.

Pszichogén nem-epilepsziás rohamok (PNES: psychogenic non-epileptic seizures) alatt olyan paroxizmális viselkedésbeli változásokat értünk, amelyek epilepsziás rohamokra emlékeztetnek, de amelyeknek nincsenek epilepsziára utaló elektrofiziológiai korrelátumai vagy egyéb jegyei, és kimutathatók olyan pszichogén tényezők, amelyek okozhatják a rohamokat.

Cikkünkben folytatjuk a depressziós pszeudodemencia és a demencia differenciáldiagnosztikai szempontjainak ismertetését.

Az utóbbi évtizedek kutatásai során ismertté vált, hogy a depresszió is előidézhet demenciára jellemző tüneteket. A depressziós betegek 10%-ánál alakul ki gondolkodászavar, leginkább meglassulás, tartalmi elszegényedés és ridigitás képében.

Az emberi agy képes bizonyos emlékeket egy életen át megőrizni. Amikor azonban egy pillanatnyi dologra koncentrálunk, szürkeállományunk arról is készít ideiglenes emlékképeket, hogy segítse a komplex feladatmegoldást. Ezek az emlékek azonban csak egy pár másodpercig élnek.

Május 7-én Győrben kerül megrendezésre a Juhász Pál Fórum egynapos konferencia.

A funkcionális memóriazavart (FMD) perzisztáló memóriapanaszok jellemzik, miközben objektív neuropszichológiai eltérések és háttérben álló neurológiai vagy major pszichiátriai zavarok (demencia, epilepszia, depresszió) nem azonosíthatók (Metternich és mtsai, 2009). A betegek jelentős mértékben szenvednek a mindennapokban tapasztalt memória- és figyelempanaszaik miatt.

A memóriapanaszok igen gyakoriak a pszichiátriai és neurológiai betegek körében és a felmérések alapján az életkorral nő az előfordulási arányuk.

A Rhode Island Kórház kutatói szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) komoly javulást hozhat a pszichogenikus nemepilepsziás rohamokkal (PNES) küzdő betegek esetében, és jelentősen javíthatja az életminőségüket.

A PTSD prevalenciája az átlagpopulációban 3-6%. Katasztrófák esetében lehetővé válik a közvetlenül érintett személyek (túlélők, mentők, tűzoltók, rendőrök, stb.) nagyobb tömegének vizsgálata, akik körében jóval magasabb az előfordulás. Neria és mts. metaanalízisben összegezték a katasztrófák utáni prevalenciát 1980-2007 között megjelent 284 cikket elemezve.

A serdülőkorban elkövetett öngyilkosságokat tekintve kétségtelen, hogy a depresszió a legjelentősebb pszichiátriai rizikófaktor. Az is igaz, hogy az antidepresszánsok segítségével eredményesen kezelhető a gyermek-, és serdülőkori depresszió.