pszichiátria

Az Alzheimer-kórt patológiailag az amiloid-béta (Aβ) lerakódása és a hiperfoszforilált tau neurofibrilláris csomói jellemzik az agyi parenchymában és az erekben (mint cerebrális amiloid angiopátia, CAA). Meggyőző genetikai és biomarker bizonyítékok támasztják alá, hogy az Aβ az Alzheimer-kór kiváltó oka.

A szélesebb körben ismert kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, a stroke, a szívbetegség és a depresszió mellett egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint a D-vitaminhiány, az emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint és a társadalmi elszigeteltség növeli a fiatalon jelentkező demencia (YOD) kockázatát.

A nipokalimab monoklonális antitest dózisfüggő módon javítja a mindennapi életvitelhez kapcsolódó eredményeket, csökkenti a releváns autoantitest-szinteket, és elfogadható biztonságossági és tolerálhatósági profillal rendelkezik általános myasthenia gravisban (gMG) szenvedő betegeknél – amint azt egy II. fázisú vizsgálat eredményei kimutatták.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Egy vizsgálati esetsorozat 6 pozitív AUD-szűréssel rendelkező beteget mutatott be, akiket testsúlycsökkentés céljából szemaglutiddal kezeltek. Ezt követően mindegyiküknél jelentős javulás mutatkozott az AUD-tünetek tekintetében.

A hipochondria, más néven egészségügyi szorongásos zavar egy elterjedt, de aluldiagnosztizált pszichiátriai probléma, amelyet a súlyos és progresszív fizikai rendellenességekkel kapcsolatban táplált, tartós aggodalom jellemez. A hipochondriázisban szenvedő emberek halálozási kockázata azonban nem ismert.

A daganatos betegségek diagnosztizálása után emelkedik az öngyilkosságok aránya. A közelgő halál tudatából fakadó egzisztenciális szorongás jól ismert a dganatos betegeknél. Egy tanulmány hipotézise szerint az öngyilkosság kockázata és a daganat prognózisa között összefüggés áll fenn, és a prognózis öngyilkossági hajlamra gyakorolt hatása az eleve nagyobb öngyilkossági hajlammal rendelkező személyek esetében a legjelentősebb.

Egy új tanulmány szerint az emlőrákban szenvedő nők között gyakoriak az alvásproblémák, ami sokszor rosszabb fizikai, illetve pszichés állapottal jár együtt. A gyenge alvásminőség, különösen az alvás rövid időtartama összefüggést mutat a rosszabb mentális egészséggel.

A munkahelyi fizikai aktivitás (PA) magas szintjét összefüggésbe hozták a demencia fokozott kockázatával. Megvizsgálták, hogy a 33-65 éves korban a munkahelyi fizikai aktivitás pályája milyen összefüggést mutat a demencia és az enyhe kognitív károsodás (MCI) kockázatával 70+ éves korban.

A gyermekkorban romló pszichoszociális környezeti tényezőknek kitett asztmás gyermekeknél nagyobb valószínűséggel fordultak elő súlyosabb tünetek, mint azoknál, akik nem voltak ilyen expozíciónak kitéve.

A mérsékelt és súlyos depresszió kezelésére szolgáló mobil mentális egészségügyi alkalmazások (appok) egyre jobban terjednek valószínűleg azért, mert képesek leküzdeni a hagyományos pszichoterápia korlátait, de a kezelés hatékonyságának lehetséges moderátoraira vonatkozó kutatások hiányoznak.

A mentális betegségek egyre nagyobb terhet rónak a társadalomra, korai felismerésük égető probléma, mégsem jut erre a területre elegendő erőforrás. A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás a szakemberek munkáját nagyban segítheti a betegségek diagnosztizálásában, illetve a kontrollvizsgálatok során, és a gyógyszerbeállítást követő állapotváltozások detektálásában támogathatja a szakemberek munkáját.

A szülés utáni depresszió (PPD) gyakori perinatális szövődmény, amely kedvezőtlen kimenettel járhat az anyára és a csecsemőre nézve. Egy tanulmány a zuranolon hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálta, ami egy szinaptikus és extraszinaptikus GABAA-receptorok pozitív alloszterikus modulátora és neuroaktív szteroid, súlyos PPD-ben szenvedő betegek orális, napi egyszeri dózisban, 14 napos kezeléseként.