pszichózis

Évtizedeken át sok pszichiáter és terapeuta óvatosan kezelte a traumafeldolgozó terápiák alkalmazását pszichózisban szenvedő embereknél. A szakmai félelem az volt, hogy a traumák részletes feldolgozása ronthatja a pszichotikus tüneteket, például a hallucinációkat vagy a paranoid gondolatokat. Egy új, nagyszabású brit kutatás azonban arra jutott, hogy ezek az aggodalmak nagyrészt alaptalanok lehetnek. A vizsgálat szerint a traumafókuszú pszichoterápia nemcsak biztonságos, hanem kifejezetten hatékony is lehet azok számára, akik egyszerre küzdenek poszttraumás stressz-zavarral (PTSD) és pszichózissal.

Egy új tanulmány szerint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére leggyakrabban felírt gyógyszer, a stimuláns metilfenidát gyermekkorban történő alkalmazása nem jár együtt a későbbi pszichotikus zavarok kockázatának növekedésével, sőt, egyes betegek esetében akár védelmező hatású is lehet.

A dohányzás rendkívül gyakori a pszichózis klinikai szempontból magas kockázatának kitett (CHR-P) emberek körében, és rosszabb klinikai eredményekkel jár. A nagy kiterjedésű agyi kapcsolódási pontokat mind a pszichózissal, mind a dohányzással összefüggésbe hozták. Ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat a CHR-P-csoportba tartozó személyek esetében még nem került feltárásra, pedig ez értékes betekintést nyújthatna a két jelenség együttes előfordulásának lehetséges neurobiológiai hátterébe.

Egy, a Pediatrics folyóiratban közzétett új tanulmány eredményei szerint az ADHD-ra szedett stimuláns gyógyszerek nem növelik a gyermekkorban kialakuló pszichózis kockázatát.