pulmonológia

Egy egyszerű kérdés, amelyet az orvosok általában nem tesznek fel betegeiknek: mikor ivott utoljára? Ha a beteg azt válaszolja, hogy tegnap, akkor tudjuk, hogy nem alkalmi alkoholfogyasztó – mondja Joe G. Zein, MD, PhD, a Phoenix-i Mayo Klinika pulmonológusa és intenzív terápiás orvosa. Ha ez a rendszeres alkoholfogyasztó krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) is szenved, akkor a tüdeje nemcsak az alkohol okozta károsodástól szenved, hanem azért is, mert ezek a tüdők valószínűleg folyamatosan belélegzett cigarettafüstnek vannak kitéve, ami a COPD elsődleges oka. Ez nem túlzás: általában a legtöbb dohányos iszik, és az alkoholfüggőségben (AUD) szenvedők nagy része dohányzik.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a negyedik vezető halálok az Egyesült Államokban, amelyet leggyakrabban dohányzás vagy a légszennyező anyagoknak való hosszútávú kitettség okoz. A betegségre nincs gyógymód, de az állapot rosszabbodását lassítani lehet a kiváltó tényezők kiiktatásával, vagy a kitettség csökkentésével.

Egy nemzetközi, 3. fázisú vizsgálatban az imipenem-cilastatin-relebaktám nem bizonyult rosszabbnak a piperacillin-tazobaktámnál a kórházban szerzett bakteriális tüdőgyulladásban (HABP) vagy lélegeztetőgéppel összefüggésben kialakult bakteriális tüdőgyulladásban (VABP) szenvedő, kritikus állapotú betegek kezelésében, hasonló biztonságossági profil mellett.

Az új technika valós időben képes megmutatni az adott kezelés hatását a tüdőfunkcióra.

Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.

A közelmúltban tudósok áttekintették a rendelkezésre álló szakirodalmat, és metaanalízist végeztek, hogy feltárják a CPA-val kapcsolatos magas halálozási arány okait, amellett, hogy a gombaellenes kezelések rendelkezésre állnak.

Az antipszichotikus gyógyszereket (különösen a klozapint) megfigyelésen alapuló vizsgálatok során összefüggésbe hozták a tüdőgyulladással. Az antipszichotikum-használat és az esetleges tüdőgyulladás közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok ellenére továbbra sem világos, hogy az antipszichotikum alkalmazása milyen mértékben jár együtt a tüdőgyulladás fokozott kockázatával, hogy léteznek-e dózis-reakció összefüggések, és hogy mely hatóanyagok köthetők leginkább az esetleges tüdőgyulladáshoz.

A súlyos légúti fertőzés, beleértve a COVID-19-et, a közösségben szerzett tüdőgyulladást, az influenzát és a Pneumocystis-tüdőgyulladást, világszerte a felnőttek halálozásának egyik vezető oka. A kritikus állapotú betegek légúti fertőzései szeptikus sokkot, akut légzési distressz szindrómát vagy mindkettőt okozhatnak, ami 30-50% közötti halálozási aránnyal jár.

A bronchiectasia és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) közötti kapcsolat ok-okozati összefüggése továbbra is tisztázatlan. Jelen tanulmány célja a közöttük fennálló lehetséges okozati kapcsolat vizsgálata, különös tekintettel a légúti gyulladás, a fertőzések és a dohányzás mint közvetítő tényezők szerepére a COPD kialakulásában.

Átadták a Pulmonológiai Klinika korszerűsített járóbeteg ambuláns helyiségeit, valamint a bronchológiai műtő új EBUS egységét. Dr. Merkely Béla rektor bejelentette azt is, hogy a Külső Klinikai Tömb orvosszakmai főigazgatójává nevezte ki dr. Müller Veronikát, a Pulmonológiai Klinika igazgatóját.