régészet

Régészek Észak-Malawiban, a Mount Hora lábánál olyan ősi temetkezési helyet tártak fel, amely több mint 9500 éves, és az eddigi legkorábbi ismert hamvasztásos sírhelynek számít Afrikában. Ez körülbelül 6000 évvel régebbi, mint a korábbi legrégebbi hasonló jellegű lelet a kontinensen, így alapjaiban alakíthatja át a kutatók elképzeléseit az afrikai temetkezési szokásokról.

Négyezer éve sikeres agyműtétet végeztek Törökország mai területén - erről tanúskodik a trepanált koponya, amelyet Kayseri városától 20 kilométerre északkeletre, az úgynevezett Kültepe, azaz "Hamudomb" feltárásakor fedeztek fel - olvasható a Today's Zaman online kiadásában.

Képzeljük el, hogy egy több mint egymillió éves koponya, amelyet súlyosan megrongált az idő, most mégis képes lehet új fejezetet nyitni az emberiség eredetének történetében.

Az Édenkert, a Biblia egyik legismertebb helyszíne, évszázadok óta izgatja a tudósok és régészek fantáziáját. Sokáig pusztán mitikus helynek tartották, de egyes kutatók szerint a Szentírás nem csupán szimbolikusan, hanem konkrét földrajzi utalásokkal is szolgál, így talán valós helyre utal.

Amikor az emberek az észak-afrikai ősi temetkezésekre gondolkodnak, gyakran Egyiptom piramisai és műemlékei jutnak eszükbe. A legújabb felfedezések azonban azt mutatják, hogy Északnyugat-Afrika is mély és lenyűgöző őskori múlttal rendelkezik.

A régészek 95%-os pontossággal tudják meghatározni egy személy nemét, de sok szakértő inkább arra koncentrál, hogy mit lehet még tudni az emberekről a nemi bináris rendszeren kívül.

Egy új tanulmány szerint egy 1800 éves, a római kori Britanniából származó csontvázon talált harapásnyomok arra utalnak, hogy egy gladiátort egy nagymacska, valószínűleg oroszlán marcangolt halálra.

Bronzkori népcsoport maradványaira bukkantak a régészek a Balaton mellett.

A tudósok sikeresen újjáélesztettek egy ősi élőlényt.