reumatológia

Egy vizsgálatban kiválasztották a hydroxychloroquine-nal (HCQ) kezelt, legalább 5 éves követési idővel rendelkező betegeket. Hosszan tartó remissziót akkor értek el, ha a betegek öt egymást követő éves vizit során teljesítették a szisztémás lupus erythematosus (SLE) remissziós kritériumainak definícióját. Elemezték a HCQ 5 éven át alkalmazott, testtömeggel korrigált dózisa és a meghosszabbodott remisszió közötti összefüggéseket. Vizsgálták továbbá a prednizolon adagok, az immunszuppresszív szerek (IS) és más maláriaellenes szerek használata és a HCQ-adagok közötti összefüggéseket.

Betegségmódosítás, mint lehetséges új stratégia a psoriasis kezelésében

Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport szerint a csontritkulás szűrése segíthet a csonttörések megelőzésében a 65 éves és idősebb nők, valamint a fiatalabb, menopauzán átesett és fokozott kockázatnak kitett nők esetében.

Bár a myeloma multiplex (MM) a leggyakoribb csontvelői kiindulású rosszindulatú daganatos betegség, mégis az összes malignitás legfeljebb 1-2%-t teszi ki, ezért diagnózisa a nem hematológus kollégák számára nem mindig magától értődő. Rövid összefoglalónkban mankókat szeretnénk kínálni, melyek a myelomás beteg minél koraibb felismeréséhez és a hatékony célzott terápia megkezdéséhez vezethetnek.

A termékenységi kezelésben nem részesült, meddőséget átélt nőknél 25%-kal magasabb a szisztémás autoimmun reumás betegség (AIRD) kockázata a szülést követő 9 évben, mint azoknál, akik nem tapasztaltak meddőséget. Az összefüggés a kedvezőtlen terhességi kimenetel figyelembevétele után is fennállt.

Egy EULAR munkacsoportot hívtak össze a reumás és mozgásszervi betegségek (RMD-k) esetén alkalmazandó életmódjavító ajánlások kidolgozására. Ebben a dokumentumban az étrendnek az RMD-k progressziójára gyakorolt hatásával kapcsolatos szakirodalmát tekintették át.

Egy 10 cikket áttekintő tanulmány szerint a pikkelysömör kezelésére használt biológiai készítményekkel kapcsolatos mellékhatások (AE) közel 9%-a gasztrointesztinális (GI) vonatkozású volt, ami azt sugallja, hogy a relatív arány magasabb lehet az interleukin (IL)-17 gátlók esetében, mint más biológiai készítményeknél.

Továbbra is tisztázatlan, hogy a gyermekkori elhízás vagy súlygyarapodás vezet-e a gyermekkori immunmediált bőrbetegségek kialakulásához.

A Janus-kináz inhibitorok (JAKi) olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a citokin jelek továbbításáért felelős tirozin-kinázokat. Az első JAKi-t 2011-ben hagyta jóvá az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) felnőttek autoimmun reumatológiai ízületi gyulladásának kezelésére. Gyermekgyógyászati indikációt csak 8 évvel később engedélyeztek, akut graft-versus-host betegség kezelésére. Azóta helyileg alkalmazandó és orális szerek kaptak FDA-engedélyt bőrgyógyászati betegségekben szenvedő gyermekek számára.

A körömredő kapillaroszkópia a kapillárisok sűrűségében, hosszában és morfológiájában bekövetkező markáns változásokat azonosítja olyan megbetegedések esetén, mint a köröm pikkelysömör, az onichomikózis és a retronychia.

A reumatoid artritiszes (RA) betegeknél fokozott a kardiovaszkuláris betegségek, köztük a pitvarfibrilláció (AF) kockázata, de az RA hatása az iszkémiás stroke kockázatára a pitvarfibrilláció kapcsán továbbra sem ismert. Egy vizsglat értékelte, hogy a pitvarfibrilláció diagnózisát követően az iszkémiás stroke kockázata tovább emelkedik-e az RA-s betegek körében a nem RA-s betegekhez képest.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A krónikus gyulladás fokozott kardiovaszkuláris kockázatot jelent reumatoid artritiszben (RA). A biológiai betegségmódosító antireumatikus gyógyszerek (bDMARD) javítják a betegség aktivitását és a kardiovaszkuláris betegségek kimenetelét. Egy vizsgálat értékelte, hogy a bDMARD-ok befolyásolják-e a betegségaktivitás és a gyulladásos markerek hatását a hosszú távú kardiovaszkuláris kockázatot illetően RA-ban.