reumatológia

A szisztémás lupus erythematosis (SLE) neurológiai érintettsége komoly kihívást jelent, és hatással van a betegek morbiditására, mortalitására, illetve életminőségére.

Felmérések alapján a cutan lupus erythematosus (CLE) jelentősen befolyásolja az életminőséget (QOL) a szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedő betegeknél önmagában és additív módon is, legalábbis a megterhelt mentális egészségi állapotról, illetve a szociális korlátozottságról szóló beszámolók erről tanúskodnak.

Bár korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a Pneumocystis jirovecii pneumonia (PJP) elleni primer profilaxis hatékony az immunszuppresszív kezelésben részesülő reumás betegeknél, a profilaxis visszavonásának optimális időzítésére vonatkozóan korlátozottak a bizonyítékok. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a PJP kockázati tényezőit a profilaxis ellenére, és hogy bizonyítékkal szolgáljon az optimális profilaxis ütemezéséhez.

A pszoriázis pathogenezisének mélyebb megértése lehetőséget teremtett hatékonyabb kezelések alkalmazására, különösen középsúlyos és súlyos esetekben. Az új generációs IL-23 és IL-17 gátlók nemcsak hatékonyabbak, de kedvezőbb mellékhatásprofiljuk révén biztonságosabban alkalmazhatók hosszú távon. A következőkben a plakkos pszoriázis kezelésében alkalmazott különböző modalitások potenciális mellékhatásait vizsgáljuk.

A Shingrix rekombináns zoster-vakcina (RZV) hatékonyságot mutatott a herpes zoster (HZ) és a posztherpeszes neuralgia megelőzésében az 50 éves vagy idősebb, reumatoid artritiszben (RA) szenvedő felnőttek körében. Az oltást követő 30 napon belül nem figyeltek meg növekedést az RA fellángolásának kockázatában.

A poszttraumás artritisz (PTOA) esetében a jelenlegi kezelések a tünetek enyhítésére összpontosítanak, de nem akadályozzák vagy állítják meg az állapot progresszióját. Bár a kialakulóban lévő terápiák ígéretesnek bizonyultak a preklinikai vizsgálatokban, a fő akadály a gyógyszerek ízületbe juttatásában rejlik.

A tanulmány célja, hogy a posztmenopauzában lévő nők körében az oszteoartritisz (OA) globális terheit és időbeli tendenciáit bemutassa az incidencia, a prevalencia és a fogyatékossággal korrigált életévek (DALY) tekintetében 1990-2021 között.

Egy vizsgálatban kiválasztották a hydroxychloroquine-nal (HCQ) kezelt, legalább 5 éves követési idővel rendelkező betegeket. Hosszan tartó remissziót akkor értek el, ha a betegek öt egymást követő éves vizit során teljesítették a szisztémás lupus erythematosus (SLE) remissziós kritériumainak definícióját. Elemezték a HCQ 5 éven át alkalmazott, testtömeggel korrigált dózisa és a meghosszabbodott remisszió közötti összefüggéseket. Vizsgálták továbbá a prednizolon adagok, az immunszuppresszív szerek (IS) és más maláriaellenes szerek használata és a HCQ-adagok közötti összefüggéseket.

Betegségmódosítás, mint lehetséges új stratégia a psoriasis kezelésében

Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoport szerint a csontritkulás szűrése segíthet a csonttörések megelőzésében a 65 éves és idősebb nők, valamint a fiatalabb, menopauzán átesett és fokozott kockázatnak kitett nők esetében.

Bár a myeloma multiplex (MM) a leggyakoribb csontvelői kiindulású rosszindulatú daganatos betegség, mégis az összes malignitás legfeljebb 1-2%-t teszi ki, ezért diagnózisa a nem hematológus kollégák számára nem mindig magától értődő. Rövid összefoglalónkban mankókat szeretnénk kínálni, melyek a myelomás beteg minél koraibb felismeréséhez és a hatékony célzott terápia megkezdéséhez vezethetnek.

A termékenységi kezelésben nem részesült, meddőséget átélt nőknél 25%-kal magasabb a szisztémás autoimmun reumás betegség (AIRD) kockázata a szülést követő 9 évben, mint azoknál, akik nem tapasztaltak meddőséget. Az összefüggés a kedvezőtlen terhességi kimenetel figyelembevétele után is fennállt.

Egy EULAR munkacsoportot hívtak össze a reumás és mozgásszervi betegségek (RMD-k) esetén alkalmazandó életmódjavító ajánlások kidolgozására. Ebben a dokumentumban az étrendnek az RMD-k progressziójára gyakorolt hatásával kapcsolatos szakirodalmát tekintették át.