sejtek

Miért lehet az egyik baktériumtörzs veszélyesebb a másiknál, és honnan tudjuk, hogy egy gyógyszer valóban kevésbé ártalmassá teszi-e a kórokozókat? A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói új, gépi tanuláson alapuló módszert fejlesztettek ki, amely sejtről sejtre mutatja meg, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és hogyan változik a viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek jelenlétében. A nagy áteresztőképességű módszer a jövőben veszélyes baktériumtörzsek felismerésében, gyógyszerjelöltek vizsgálatában és új probiotikus megközelítések fejlesztésében is használható lehet. A tanulmány levelező szerzői Juhász Szilvia, a HCEMM kutatócsoport-vezetője és Lázár Viktória, a HUN-REN SZBK kutatócsoport-vezetője.

A fogfejlődés során megfigyelt úgynevezett „sejtes önszerveződés” új távlatokat nyithat a jövőbeli fogregenerációs kutatásokban – állítják a Yonsei Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatói.

Létezésünk biológiai ciklusa viszonylag egyszerűnek tűnik: megszületünk, élünk, meghalunk. De ha a létezést a sejtek szintjén vizsgáljuk, a dolgok érdekesebbé válnak.

Rákpusztító nanorobotokat hoztak létre a Karolinska Intézet tudósai - írja a svéd orvosi egyetem közleménye. A tanulmányból az is kiderül, hogy az eszközök "fegyvere" kizárólag a daganatos sejtek mikrokörnyezetében aktiválódik, megkímélve ezzel az egészséges sejteket.

Az egyedi sejtek megfogásához szükséges apró eszközöket fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai - tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t.

Az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett fluoreszkáló festéktől "világítanak" a rákos sejtek és nagyon ígéretesek az első tesztek.