stressz

A stressz nemcsak az étvágyat és az étel utáni sóvárgást befolyásolhatja, hanem azt is, mennyire érzékeljük a gyomrunk teltségét. Egy új vizsgálat szerint bizonyos emberek stresszhelyzetben több ételt fogyaszthatnak, mielőtt úgy érzik, hogy jóllaktak. A jelenség azonban nem mindenkinél jelentkezik, és a háttérben álló mechanizmusokat a kutatók még vizsgálják.

A magnézium-kiegészítők egyre népszerűbbek a közösségi médiában: egyes készítményeket a jobb alvással, másokat a memória és a koncentráció javításával vagy a fáradtság csökkentésével reklámoznak. A különböző magnéziumformák azonban nem feltétlenül rendelkeznek olyan egyedi előnyökkel, mint amilyeneket a gyártók és az influenszerek ígérnek. A kutatások alapján a megfelelő készítmény kiválasztásánál a felszívódás és az egyéni szükségletek is fontosak.

A stresszevést gyakran azzal magyarázzuk, hogy feszültség hatására jobban kívánjuk a kalóriadús, édes vagy zsíros ételeket. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a stressz ennél korábban is beavatkozhat az evés folyamatába: bizonyos embereknél megváltoztathatja azt, ahogyan a szervezet teltségre vonatkozó jelzéseit érzékeljük.

A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók 75 százalék körüli pontossággal tudták megkülönböztetni azokat az egészségügyi dolgozókat, akik magasabb, illetve alacsonyabb pszichológiai rezilienciával rendelkeztek. A kutatás különlegessége, hogy nem elsősorban a stressz negatív következményeire – például a kiégésre vagy a depresszióra – koncentrált, hanem arra, hogy ki mennyire képes aktívan megküzdeni a megterhelő élethelyzetekkel.

A modern élet egyik legnagyobb kihívása a tartós stressz, amely nemcsak a közérzetre, hanem a koncentrációra, az alvásra, a teljesítményre és hosszú távon az egészségre is hatással lehet. Nem véletlen, hogy egyre több kutatás foglalkozik olyan technológiákkal, amelyek gyógyszerek nélkül próbálják segíteni az idegrendszer egyensúlyának helyreállítását. A HVG által bemutatott Nurosym nevű eszköz is ebbe az új irányzatba tartozik: egy fülre helyezhető készülék, amely a bolygóideg (vagus ideg) egyik ágát stimulálja gyenge elektromos impulzusokkal.

Utazás előtt sokan ugyanabba a csapdába esünk: „mi van, ha kelleni fog?” – és már kerül is még egy póló, egy plusz cipő vagy egy „biztos, ami biztos” darab a bőröndbe. A végeredmény pedig gyakran egy túlpakolt táska és egy feleslegesen stresszes indulás.

Egy tanulmány rávilágít arra, hogy a mozgás nemcsak a fizikai állapotot javítja, hanem közvetlenül befolyásolja a stresszhormonok szintjét és az idegrendszer működését is.

A diákok körében egyre gyakoribb a szorongás, különösen vizsgaidőszakban, amikor a teljesítménykényszer és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság egyszerre nehezedik rájuk. Egy friss kutatás azonban egy meglepően egyszerű, mégis hatékony módszert mutat be a szorongás csökkentésére: a mentális képalkotásra épülő digitális tréninget.

Sokan közülünk úgy gondoljuk, hogy ha keményebben edzünk, biztosan közelebb kerülünk a céljainkhoz. A CNN cikke azonban arra emlékeztet bennünket, hogy nem mindig az erőfeszítés hiánya a gond, hanem az, hogy a krónikus stressz észrevétlenül akadályozza a testünket. Amikor tartós feszültségben élünk, az idegrendszerünk „harc-vagy-menekülés” üzemmódba ragad, és még akkor sem tudunk igazán regenerálódni, amikor edzünk vagy pihenünk. Emiatt az edzés gyakran nehezebbnek, kimerítőbbnek tűnik, mint amilyennek lennie kellene.

Az ünnepek egyszerre jelentenek örömöt és megterhelést: a társasági események, vendéglátás és készülődés könnyen stresszt, puffadást vagy kimerültséget okozhatnak. Dana Santas test-szellem edző szerint azonban néhány egyszerű, időben jól elhelyezett gyakorlat és tudatos szokás segíthet abban, hogy a decemberi rohanásból frissen és energikusan kerüljünk ki. A cikk tizenkét rövid, könnyen kivitelezhető tippet mutat be reggeltől estig.

Az ünnepi időszak a barátok és rokonok mellett sok esetben hoz olyan váratlan vendégeket is, mint a stressz és a kimerültség. Az ajándékok beszerzése, a főzés-sütés és az év végi hajtás mindannyiunk számára nagy megpróbáltatást jelent, azonban nem kell, hogy mindez elrontsa a legszebbre tervezett napokat, tegyünk ellene!

Az adaptogének olyan növényi eredetű anyagok, amelyek célja a szervezet stresszre adott válaszának kiegyensúlyozása és a homeosztázis fenntartása. A legismertebb adaptogének közé tartozik az ashwagandha, ginseng, rhodiola, tulsi és schisandra, melyeket kapszulák, tinktúrák, teák vagy ételek formájában lehet fogyasztani. Ezek a gyógynövények évszázadok óta jelen vannak az ázsiai orvoslásban, és az utóbbi években az Egyesült Államokban is egyre nagyobb figyelmet kaptak tudományos kutatások által.

A megfelelő egészséges ételek sokszor segíthetnek megállítani a tudattalan majszolást és az étel utáni sóvárgást, és ami még jobb, csökkenteni a szorongást és tüneteit.