stroke

A pajzsmirigy peroxidáz antitestek (TPOAb) állapota és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázata közötti összefüggés, a pajzsmirigy működésétől függetlenül, továbbra is tisztázatlan. Egy vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a pozitív TPOAb összefügg-e a CVD kockázatának növekedésével, általánosságban és a szubklinikai hypothyreosisban szenvedő egyének körében.

A demenciában szenvedő emberek akár fele is tapasztalhat nyugtalanságot és agressziót a betegség lefolyása során. Bár az első vonalbeli kezelési stratégiákként nem gyógyszeres beavatkozásokat alkalmaznak, súlyos esetekben antipszichotikumok alkalmazása lehet indokolt. Az antipszichotikumok egyik fő mellékhatása demenciában a stroke; a risperidon hatásának mechanizmusát preklinikai vizsgálatokban a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) biológiai útvonalaihoz kötötték. Egy vizsgálat a risperidonnal összefüggő stroke kockázatát értékelte a stroke és CVD előzmények alapján meghatározott különböző betegcsoportokban.

A stroke világszerte évente több millió ember életét változtatja meg hirtelen, és a felnőttkori fogyatékosság egyik vezető oka. A betegség akkor alakul ki, amikor az agy egy területének vérellátása megszűnik, az idegsejtek pedig gyorsan elhalnak. Az agy rendkívüli összetettsége miatt regenerációs képessége korlátozott, így a stroke által okozott károsodások nagyrészt tartósak. Bár a sürgősségi ellátás fejlődése növelte a túlélési arányt, jelenleg nem létezik olyan kezelés, amely helyre tudná állítani az elpusztult idegsejteket.

A szisztémás ösztrogénpótló terápia ellenjavallt az ischaemiás stroke-ot már átélt nők esetében, mivel fennáll az ismétlődő stroke kockázat. Jelenleg nincs publikált adat, ami leírná a hüvelyi ösztrogén alkalmazása és az ischaemiás stroke ismétlődése közötti összefüggést az ischaemiás stroke-on korábban átesettek körében. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a hüvelyi ösztradiol tabletta alkalmazása és az ischaemiás stroke ismételt előfordulásának aránya között.

A kardiovaszkuláris betegségek, mint például a szívelégtelenség, a szívroham és a stroke, a világszerte vezető halálokok. Egy új tanulmány szerint a szívrohamot, szívelégtelenséget vagy stroke-ot átélt emberek több mint 99%-a előzetesen legalább az egyiket mutatta a négy fő kardiovaszkuláris kockázati tényezőből.

Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.

A Coloradói Egyetem boulderi tagintézményének kutatói szerint az eritrit aggasztó hatással van az agyi erekre és emiatt növelheti a stroke kialakulásának kockázatát.

A tanulmány szerint több szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát is drámaian emeli a kannabiszhasználat.

Tanulmányok szerint összefüggés lehet a vérben található magas eritritolszint és az érrendszeri problémák, például a vérrögképződés, a szívbetegségek és a stroke kockázatának növekedése között.

Az Európai Stroke Társaság (ESO) legmagasabb elismerését nyerte el a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika stroke-ellátó programja.

Az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek (ASCVD) akkor jelentkeznek, amikor plakkok rakódnak le az artériákban, ami olyan állapotokhoz vezet, mint a szívbetegség, a stroke és a perifériás artériás betegségek. Ezek az állapotok súlyos következményekkel járhatnak, beleértve a csökkent életminőséget, az olyan műtétek szükségességét, mint a bypass-műtétek és a stentelés, az amputációk, sőt, akár a korai halál is.

A kettős nátrium-glükóz-kotranszporter 1 és 2 (SGLT1/2) gátló szotagliflozin a SCORED vizsgálat előre specifikált másodlagos elemzése szerint csökkentette a súlyos és káros kardiovaszkuláris eseményeket, valamint jelentősen csökkentette a szívinfarktus (MI) és a stroke egyéni kimenetelét 2-es típusú cukorbetegségben, krónikus vesebetegségben és egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőkben szenvedő betegeknél. A szotagliflozinnak ezt az iszkémiás előnyét az MI, illetve a stroke tekintetében nem figyelték meg a szelektív SGLT2-gátlókkal végzett vizsgálatokban.

Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved stroke-ot. A legtöbb ilyen esemény - négyből körülbelül három - 65 éves vagy annál idősebb embereknél következik be, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.