szülészet-nőgyógyászat

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) kutatói azonosították azt a szülés körüli négy kulcsfontosságú időszakot, amikor az egészségügyi létesítményekben legnagyobb valószínűséggel következhet be az anya vagy az újszülött halála. Ez alapján a WHO összeállított egy csekklistát, mely meghatározza azokat a lépéseket, melyeket az azonosított időszakokban az egészségügyi dolgozóknak a krízishelyzetek elkerülése érdekében meg kell tenniük.

A New England Journal of Medicine című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány eredménye alapján a terhesség fenntartásához szükséges progeszteron első trimeszterben történő pótlása nem nyújt segítséget azoknak a nőknek, akiknek kórtörténetében ismétlődő, magyarázat nélküli vetélés szerepel.

A „tele-cardiotocográfia” a terhesgondozás keretében a magzatok méhen belüli állapotának megítélésére alkalmazott orvosi vizsgálómódszer, melyet a kismama otthonában is tud használni, miközben a leletező orvos a modern technológia segítségével távolról figyeli a baba állapotát. Amennyiben az életet veszélyeztető állapotot észlel, figyelmezteti a várandóst, megelőzve ezzel az esetleges tragédiákat.

A korábbi években adatgyűjtés szintjén működő Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet, valamint az AEEK (korábban GYEMSZI) adatai szerint 2007-2012 között hazánkban 541.826 élve szülés volt.

Egy gravida non-invazív prenatális tesztjében (NIPT) a 21-es, 18-as és 13-as triszómia szűrése negatív eredménnyel zárult. A magzati ultrahang mutatott ugyan némi rendellenességet, ám ezek, úgy tűnik nem aggasztották annyira sem az anyát, sem az orvost, hogy szükségesnek érezzék a diagnosztikai vizsgálatok elvégeztetését. A gyermek 18-as triszómiával született és 24 órán belül elhunyt. És az efféle történetek sajnos korántsem oly ritkák, mint azt gondolnánk…

Dr. Matt Silver, a brit Nemzetközi Táplálkozástudományi Kutatótanács tagjaként az étkezéssel összefüggő betegségek kutatásával foglalkozik. A következőkben arról kérdezzük, hogy milyen hatást gyakorolhat a nők fogamzás körüli étkezése a születendő gyermek egészségére.

A PLOS ONE szakmai folyóiratban megjelent tanulmányukban a Cincinnati Gyermekkórház és a California Davis Egyetem kutatói korábbi vizsgálataikkal egybehangzóan úgy vélik, hogy a laktáció sikerében az inzulin jelentős szerepet játszik.

A svéd Uppsala Egyetem kutatóinak kis esetszámú, randomizált tanulmányának eredménye szerint a köldökzsinór elvágás (CC) késleltetése kedvez a finommotoros és szociális készségek fejlődésének, különösen fiú újszülöttek esetében.

A Penn State Orvostudományi Egyetem kutatói szerint egy erektilis diszfunkció kezelésére szánt gyógyszerosztály fájdalomenyhülést nyújthat a közepes erősségű, illetve súlyos menstruációs görcsökről panaszkodó hölgyek számára.

A spanyol Universidad Complutense kutatóinak eredményei szerint az International Association of Diabetes in Pregnancy Study Group (IADPSG) legutóbbi irányelvei szerint történő gestatios diabetes mellitus (GDM) szűrés javítja a kimenetelt és csökkenti a költségeket.

Gyakori, az egész szervezetet érintő endokrin anyagcsere betegség, mely legtöbbször inzulinrezisztenciával és hiperinzulinémiával társul. Gyakoribb a metabolikus szindróma, a cukorbetegség és a szív, érbetegségek kockázata.

A január a Születési Rendellenességek Megelőzésének hónapja volt, itt az ideje tehát, hogy tudatosítsuk, milyen gyakran fordulnak elő születési rendellenességek, és mit lehet tenni a megelőzésük érdekében. Az év témája a „Születési rendellenességeket megelőző egészséges életmód, röviden "PACT” bevezetése.

Az endometriózis a reproduktív korú nők közel 15%-át érinti az USA-ban, és milliónyi nőt világszerte. Az Illinois Egyetem kutatói nemrégiben a betegség kezelésére két új, ígéretes vegyületet mutattak be, melyek az endometriózis két fő okát, az ösztrogén jelátvitelt és a gyulladásos folyamatot célozzák. A kutatás eredményét a Science Translational Medicine orvosi szaklap közölte.