történelem

A hajfestés nem a modern kor vívmánya: már az ókori civilizációk is előszeretettel színezték tincseiket különféle célokból – esztétikai, vallási vagy éppen hadászati okokból.

A török elleni védekezésben fontos szerep jutott a végváraknak, amelyeknek katonasága jórészt az elszegényedett nemesek és a nép köréből került ki. A végváriak nem csak hadakoztak, bizonyos értelemben a népi kultúra őrzői is voltak.

A humanista pedagógia az ember testi és lelki adottságainak, képességeinek sokoldalú fejlesztését tűzte ki céljául. Új jelentőséget nyert a humanista nevelésben a testkultúra is. A humanista nevelés egyik hazai úttörője Pier Paolo Vergerió hirdette, hogy a testnevelésnek nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek életében is jelentős szerepet szán.

A népi sorokból kikerült akrobaták, igricek, mutatványosok és joculátorok hivatásszerűen kamatoztatták tudásukat. Különböző akrobata- és tornamutatványokkal is szórakoztatták a lovagi társaságokat, vásárokra, búcsúkra összegyűlt népet.

Egykori források szerint a honfoglaló magyarság a IX. században társadalmilag, politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is magas fokán állt. Központi kérdés a katonáskodás volt, ezért a férfiak már gyermekkoruktól erre készültek. Első komoly fordulópont az életükben a lovaglás elsajátítása volt 6-7 éves korban.

Évszázadokon át a nők gyógyítóként, bába- vagy javasasszonyként dolgoztak, de a tudományos orvoslást sokáig elzárták előlük. A középkori Salernótól a 19. századi magyar egyetemekig kísérhetjük végig azon bátor nők történetét, akik bebizonyították, hogy a nőknek is helyük van az orvosi pályán.

Világunk híres emberekkel van tele, akikről nap mint nap hallunk. Színészek, zenészek, énekesek, politikusok, akikről napi híreket olvashatunk. De vajon mi a helyzet az állatokkal?

A történelem során nem sokat változott az a tény, hogy a nők mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobb formájukat hozzák. Ezzel szemben a szépségről alkotott fogalmaink rengeteget finomodtak. Számos olyan bizarr szépségtrend is létezett, amik ma már nem csak idejétmúltak, de egyenesen veszélyesek is.

A hazai egyetemeken a 18. század második feléig hivatalos orvosi fakultás nem működött, így aki az orvosi pályát akarta választani, arra kényszerült, hogy magániskolákban vagy külföldi egyetemeken sajátítsa el a hivatás alapjait.

Mi teszi a boszorkányt? Boszorkánynak lenni több, mint seprűnyélen lovagolni, fekete ruhát és magas, hegyes kalapot viselni. Az amerikai popkultúra eme archetípusának története sokat elárul a kora újkori boszorkányüldözések hatásáról és talán megmagyarázza ezen alakok felé tanúsított kíváncsiságunkat is. Íme, hogyan váltak az üstök, a hegyes kalapok, a seprűnyelek és a fekete macskák a szakma mindenre kiterjedő eszközeivé.

Tizenkét meglepő tény a középkori szexuális szokásokról.

XIV. Lajosról talán kevesen tudják, hogy nagy eséllyel neki köszönhető, hogy ma a sebész szakmát megbecsüljék, és a sebészek is jól megférjenek az orvosok mellett. 

Egy friss tanulmány során a Birstoli Egyetem kutatói megállapították, hogy az összes ma élő szervezet univerzális közös őse, amely a ma is ismert életet létrehozta, már 4,2 milliárd évvel ezelőtt kialakult.