történelem

1918 júliusában kivégezték II. Miklós orosz cárt, feleségét és öt gyermeküket, ezzel a Romanov-dinasztia történetének egyik legtragikusabb fejezete zárult le. A család története azonban nem ért véget a cári család halálával: számos rokon túlélte az orosz forradalmat, elmenekült a bolsevikok elől, és Európában vagy Észak-Amerikában próbált új életet kezdeni. A száműzetésben egykori rangjuk és vagyonuk jelentős részét elveszítették, így sokuknak korábban elképzelhetetlen körülmények között kellett boldogulniuk.

Budapest történetének egyik legsötétebb bírósági ügye csak több mint két évtizeddel a második világháború után került ismét a figyelem középpontjába. Az 1967-es zuglói nyilasperben olyan férfiak álltak bíróság előtt, akik 1944–45-ben a Nyilaskeresztes Párt zuglói szervezetének pártszolgálatosaként vettek részt üldözésekben, kínzásokban és gyilkosságokban. A per különlegességét nemcsak a bűncselekmények súlya adta, hanem az is, hogy a vádlottak a háború után évtizedeken át lényegében beilleszkedtek a társadalomba.

A tetoválást ma sokan modern divatjelenségnek tartják, sőt még mindig él az a sztereotípia, hogy a testdíszítés a lázadással vagy a társadalmi normák elutasításával kapcsolódik össze. Történelmi szempontból azonban a tetoválás az emberiség egyik legrégebbi testmódosító gyakorlata, és a kereszténységhez is sokkal szorosabban kötődik, mint azt a legtöbben gondolnák. Egy történeti áttekintés szerint a keresztény tetoválások hagyománya közel kétezer évre nyúlik vissza, és évszázadokon át teljesen elfogadott vallási gyakorlatnak számított.

A hajfestés nem a modern kor vívmánya: már az ókori civilizációk is előszeretettel színezték tincseiket különféle célokból – esztétikai, vallási vagy éppen hadászati okokból.

A török elleni védekezésben fontos szerep jutott a végváraknak, amelyeknek katonasága jórészt az elszegényedett nemesek és a nép köréből került ki. A végváriak nem csak hadakoztak, bizonyos értelemben a népi kultúra őrzői is voltak.

A humanista pedagógia az ember testi és lelki adottságainak, képességeinek sokoldalú fejlesztését tűzte ki céljául. Új jelentőséget nyert a humanista nevelésben a testkultúra is. A humanista nevelés egyik hazai úttörője Pier Paolo Vergerió hirdette, hogy a testnevelésnek nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek életében is jelentős szerepet szán.

A népi sorokból kikerült akrobaták, igricek, mutatványosok és joculátorok hivatásszerűen kamatoztatták tudásukat. Különböző akrobata- és tornamutatványokkal is szórakoztatták a lovagi társaságokat, vásárokra, búcsúkra összegyűlt népet.

Egykori források szerint a honfoglaló magyarság a IX. században társadalmilag, politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is magas fokán állt. Központi kérdés a katonáskodás volt, ezért a férfiak már gyermekkoruktól erre készültek. Első komoly fordulópont az életükben a lovaglás elsajátítása volt 6-7 éves korban.

Évszázadokon át a nők gyógyítóként, bába- vagy javasasszonyként dolgoztak, de a tudományos orvoslást sokáig elzárták előlük. A középkori Salernótól a 19. századi magyar egyetemekig kísérhetjük végig azon bátor nők történetét, akik bebizonyították, hogy a nőknek is helyük van az orvosi pályán.

Világunk híres emberekkel van tele, akikről nap mint nap hallunk. Színészek, zenészek, énekesek, politikusok, akikről napi híreket olvashatunk. De vajon mi a helyzet az állatokkal?

A történelem során nem sokat változott az a tény, hogy a nők mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobb formájukat hozzák. Ezzel szemben a szépségről alkotott fogalmaink rengeteget finomodtak. Számos olyan bizarr szépségtrend is létezett, amik ma már nem csak idejétmúltak, de egyenesen veszélyesek is.

A hazai egyetemeken a 18. század második feléig hivatalos orvosi fakultás nem működött, így aki az orvosi pályát akarta választani, arra kényszerült, hogy magániskolákban vagy külföldi egyetemeken sajátítsa el a hivatás alapjait.

Mi teszi a boszorkányt? Boszorkánynak lenni több, mint seprűnyélen lovagolni, fekete ruhát és magas, hegyes kalapot viselni. Az amerikai popkultúra eme archetípusának története sokat elárul a kora újkori boszorkányüldözések hatásáról és talán megmagyarázza ezen alakok felé tanúsított kíváncsiságunkat is. Íme, hogyan váltak az üstök, a hegyes kalapok, a seprűnyelek és a fekete macskák a szakma mindenre kiterjedő eszközeivé.