tüdőgyógyászat
Az intersticiális tüdőbetegség kezelése intenzív osztályon
Az intersticiális tüdőbetegség (ILD) a parenchymás tüdőbetegségek változatos csoportját foglalja magában, amit különböző mértékű gyulladás és/vagy fibrózis jellemez. Az ILD-ben szenvedő betegek gyakran szorulnak kórházi kezelésre, sokuk intenzív osztályra kerülnek, leggyakrabban légzési elégtelenség miatt. Az ILD diagnózisa és kezelése az intenzív osztályon egyedülálló kihívást jelent.
Angliában minden ötödik volt dohányos jelenleg vape-t szív
A UCL (University College London) kutatóinak vezetésével készült új tanulmány szerint Angliában jelenleg minden ötödik ember, aki több mint egy éve leszokott a dohányzásról, vape-zik, ami 2,2 millió embernek felel meg. Ez a megnövekedett gyakoriság nagyrészt az e-cigaretta nagyobb mértékű használatának köszönhető a dohányzásról való leszokási kísérletek során.
A COPD és a GERD meglepő kapcsolata
A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.
Fibrózisellenes gyógyszer alkalmazása emlőrákban?
A leggyakoribb emlődaganat típus a HER2-negatív, amelyet azért neveznek így, mert alacsony a tumorsejtek növekedéséhez hozzájáruló egyik fehérje, a HER2 mennyisége. E közös tulajdonság ellenére a HER2-negatív daganatok megjelenése betegenként eltérő, ezért fontos cél az, hogy a daganatokat részletesebben lehessen osztályozni, és így minden esetben a legmegfelelőbb kezelést meghatározni.
A hosszú COVID: normális CT-felvétel rendellenes tüdőperfúzióval?
Egyes betegeknél, akik a COVID járvány első hullámában akvirált enyhe fertőzés után még legalább 12 hónapig fertőzés utáni tüneteket mutattak, kóros tüdőperfúzió látható annak ellenére, hogy a CT-felvételeken eltérés nem igazolódott. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) 2024. évi nemzetközi kongresszusán részt vevő kutatók további kutatásokat sürgetnek ezen a téren, hogy megértsék a rendellenességek mechanizmusát, és hogy lehetséges kezelési lehetőségeket találjanak ezeknek a betegeknek.
A bronchiectasia súlyosbodása
A bronchiectasia komoly kihívást jelent növekvő előfordulása, a hozzá kapcsolódó gazdasági teher, valamint a klinikai heterogenitás miatt.
Új ismeretek a tüdőrák kezelésében a nem dohányzók között
A tüdőrák elsődleges oka a dohányzás. Előfordulása azonban folyamatosan nő a nem dohányzók körében, különösen a nők között. Míg a soha nem dohányzó, tüdőrákos betegek körülbelül 80%-ának célzott terápiákat írnak fel, amelyek az olyan fehérjék mutációira összpontosítanak, mint az EGFR és az ALK, a többi beteg gyakran citotoxikus kemoterápiát kap, ami sok mellékhatással és viszonylag alacsony terápiás válaszaránnyal já. Mindez rávilágít a célzott terápiák mielőbbi szükségességére.
A metotrexát alkalmazása és az interstitiális tüdőbetegség kockázata dermatomyositisben
A dermatomyositis (DM) gyakori szövődménye, az interstitiális tüdőbetegség (ILD) a DM-es betegek mintegy 23%-át érinti Észak-Amerikában. A metotrexát (MTX) a DM első vonalbeli szerének számít, de a reumatoid artritiszben (RA) szenvedő populáció 0,3-11,6%-ánál tüdőgyulladással és tüdőfibrózissal jár. A klinikusok habozhatnak a MTX alkalmazásával kapcsolatban a DM számára, mivel a tüdőtoxicitás miatt aggódnak, ebben a veszélyeztetett populációban.
A furán expozíció és a krónikus obstruktív légúti betegség összefüggése: 2013-2018
Bár kiterjedt kutatások összefüggéseket állapítottak meg a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) és a környezeti szennyező anyagok között, a furán és a COPD közötti kapcsolat továbbra is tisztázatlan. Egy tanulmány célja a furán és a COPD közötti kapcsolat feltárása volt, miközben a lehetséges mechanizmusokat is vizsgálta.
Légúttágítók vagy inhalációs kortikoszteroidok jobbak a fertőzés utáni köhögés kezelésére?
Segítenek-e a légúttágítók vagy az inhalációs kortikoszteroidok (ICS) a posztinfekciós köhögésen (PIC) nem-asztmás felnőtteknél?
Az adiponektin-peptin arány diszkriminatív értéke COVID-pneumnoniában
Az elhízás a 2019. évi súlyos koronavírusos betegség (COVID-19) kockázati tényezője. A keringő adipokineket összefüggésbe hozták a gyulladásos terheléssel és a felerősített vagy diszregulált immunválaszokkal. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje az adipokinek diszkriminatív képességét a COVID-19 tüdőgyulladás azonosítására és a betegség súlyosságának értékelésére.
Új tanulmány a tüdőembólia terápiájáról
A tüdőembólia egy olyan potenciálisan életveszélyes állapot, amikor egy vérrög emboliája során elzárja a tüdő véráramlását. Hagyományosan a kezelési lehetőségek közé tartozik a véralvadásgátlóval történő kezelés és súlyos esetekben a sebészeti beavatkozás. Az orvostechnológia közelmúltbeli fejlődése azonban olyan új, minimálisan invazív eljárásokat vezetett be, mint az ultrahang-vezérelt katéteres trombolízis (USCDT) és a mechanikus trombektómia (MT).
Nirmatrelvir-Ritonavir és a COVID-19 halálozás, kórházi kezelés kapcsolata
A nirmatrelvirt és ritonavirt (Paxlovid [Pfizer]) kapó egyének forgalomba hozatalt követő elemzése elengedhetetlen, mivel lényegesen különböznek a publikált klinikai vizsgálatokban szereplő egyénekétől. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a nirmatrelvir és a ritonavir kapcsolatának vizsgálata a halálozás vagy a kórházi felvétel megelőzésével a COVID-19 fertőzés szövődményeinek különböző kockázatával rendelkező egyéneknél.