tüdőgyógyászat

A vashiányos anaemiában szenvedő betegeknél, akiknél bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, jobb kimenetelű volt a betegség, a vashiányban nem szenvedőkhöz képest, derült ki a National Inpatient Sample szerint több mint 450.000 megvizsgált személy adatai alapján.

Egy Németországból származó randomizált vizsgálatban nem lehetett kizárni az antibiotikumok szükségességét a közepesen súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) akut exacerbációja miatt kezelést igénylő betegeknél, kivéve talán egy alcsoportot.

A pulmonális hipertónia korai felismerését és a nagy kockázatú betegek mielőbbi beutalását ajánlja az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) iránymutatása.

A SARS-CoV-2 fertőzés tartós szövődmények kialakulásához vezethet az akut megbetegedést követően, amit a Long Covid poszt-akut következményének nevezünk.

Az életkorral összefüggő izomvesztés, az úgynevezett szarkopénia és a funkcionális függőség gyakori jelenség a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknél. A hatékony betegágyas kezelés azonban továbbra is bizonytalan.

Egyes dohányosoknál lehetséges, hogy a DNS-ük miatt nem alakul ki tüdőrák, - számoltak be róla kutatók egy új vizsgálatban. Ezek az emberek olyan génekkel rendelkeznek, amelyek segítenek limitálni a DNS olyan mutációit vagy változásait, amelyek a sejteket rosszindulatúvá tennék, és daganattá alakítanák őket, - állapították meg a kutatók.

A Louvain-i Katolikus Egyetem (Belgium) arról számolt be, hogy kutatóinak sikerült azonosítaniuk azt a célpontot, ami lehetővé teszi a Covid-19 megbetegedést okozó vírus számára, hogy megtámadja a sejteket. Mi több, sikerült blokkolniuk a vírust, és megakadályozniuk, hogy az interakcióba lépjen a sejtekkel, megakadályozva ezáltal a fertőzést.

Nem egyértelmű az ivermectin hatásossága a kórházi kezelés-, vagy a sürgősségi környezetben történő hosszabb megfigyelés megelőzését illetően a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus-2 (SARS-CoV-2) által okozott akut tünetekkel járó „koronavírus betegség-2019” elnevezésű betegségben (Covid-19) szenvedő járóbetegek körében.

A ’The New England Journal of Medicine’ szaklapban közzétett adatok szerint a Covid-19 megbetegedésben szenvedő betegek esetében a tünetek megjelenését követő 9 napon belül beadott konvaleszcens plazma csökkentheti a kórházi kezelés kockázatát.

A Mount Sinai Icahn Orvostudományi Iskola kutatói egy kísérleti vizsgálat során első alkalommal mutatták ki, hogy a mesterséges intelligencia (AI) algoritmusai képesek felismerni vérrögök jeleit az elektrokardiogramokon (EKG), ami a jövőben segíthet a szűrővizsgálatokban.

Gombaellenes kezelést a betegek 16%-ánál (83/519) - a CAPA-betegek 88%-ánál és azon betegek esetében, akiknél kizárható volt a CAPA, a betegek 15%-ánál - alkalmaztak. Az ITO-n a mortalitási ráta szignifikánsan magasabb volt a CAPA-ban szenvedő betegek esetében (52%), mint azoknál, akiknél a CAPA kizárható volt (34%) (p = 0,04); azon betegek esetében, akiknél pozitív szérum GM szint volt kimutatható, a mortalitási ráta 67% volt.

A koronavírus okozta megbetegedéssel összefüggő pulmonalis aspergillosis (’coronavirus disease–associated pulmonary aspergillosis’; CAPA) intenzív osztályos incidenciájának, rizikófaktorainak és kimeneteleinek feltárása érdekében végzett vizsgálat 10-15%-os CAPA incidenciát állapított meg. Az egyik kohorszban több tényező független összefüggésben állt a CAPA-val, és a mortalitási ráta 43%-52% között mozgott.

Egy új elemzés arra enged következtetni, hogy a Johnson & Johnson által fejlesztett Covid-19 elleni, egydózisú védőoltás valós hatékonysága 74%-os, még az olyan, fertőzőbb variánsok terjedése esetében is, amelyek az eredeti klinikai vizsgálatok során nem léteztek.