vte prevenció

Vénás katéterhez kapcsolódó VTE

A standard, nem tumoros vénás tromboembóliás események (VTE) kezelésére kidolgozott − kis molekulasúlyú heparinra (LMWH) vagy fondaparinuxra és K-vitamin-antagonista (VKA) alkalmazására épülő – terápiás protokoll mellett az aktív rosszindulatú daganatban szenvedő betegeknél bekövetkező VTE esetén a retrombózis és a vérzés kockázata két-háromszoros.

Noha a vénás tromboembolizáció VTE terápiáját az elmúlt években az új típusú, orális antikoagulánsok jelentősen átalakították, a hagyományos parenterális készítmények optimális alkalmazásával kapcsolatban számos kérdés tisztázatlan.

A vénás tromboembóliás eseményeket (VTE) követően a szekunder profilaxis érdekében szükséges az antikoagulálás. Az akár K-vitamin-antagonistával (VKA), akár új típusú orális antikoagulánssal végzett kezelés alatt álló fogamzóképes korú nők számára szükséges a fogamzásgátlás, ezek a szerek ugyanis átjutnak a placentán, a magzatban vérzést vagy embryopathiát okozhatnak.

A vénás tromboemboliás esemény (VTE) rendszerint mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia formájában, ritkábban a hepatikus, portalis vagy splanchnikus vénák trombózisaként jelenik meg. Rosszindulatú daganatok esetén nagyobb a vénás tromboembolizáció kockázata. Ezt a veszélyt a daganattal összefüggő protrombogén tényezők mellett beteg- és kezelésspecifikus tényezők is befolyásolják, gyakori a magasabb életkor, az immobilitás és a centrális vénás katéter alkalmazása.

A tüdőembólia az anyai halálozás vezető oka a fejlett országokban. A mélyvénás trombózis, a pulmonális embolizáció fő kockázati tényezője, gyakori szövődmény terhességben és a szülés során, különösen császármetszést követően – a vaginális szüléshez képest a mélyvénás trombózis kockázata mintegy ötszörös, a tüdőembóliáé huszonkétszeres. Mivel a császármetszések gyakorisága folyamatosan növekszik, a trombembóliás profilaxis az anyai halálozás csökkentése szempontjából kulcsfontosságú.

Még 2010-ben történt, hogy Serena Williams teniszezőnő röviddel azután, hogy megnyerte élete negyedik wimbledoni címét, egy üvegszilánkkal olyan súlyosan megsebesítette a lábfejét, hogy azt műteni kellett: 18 öltéssel varrták össze. A műtétet követően New Yorkba utazott, hogy sérülését újabb kezelésnek vesse alá, ám a Los Angelesbe történő visszaúton, vagy röviddel a repülés után tüdőembóliát kapott. A sportolónőn életmentő műtétet hajtottak végre. A Huffington Postnak adott interjújában mesélt sérüléséről és testvéréhez, Venushoz fűződő kapcsolatáról is.

Az akut pancreatitis szisztémás gyulladásos folyamatokat indíthat be. Emellett, illetve ennek következtében változó súlyosságú szövődmények is kialakulhatnak: ischaemiás komplikációk, artériás erózióból vagy pszeudoaneurizmából kiinduló vérzések, és – többnyire splanchnicus területekre lokalizálódó – vénás trombózishoz vezető hiperkoagulábilis állapot. Jelen tanulmány egy mélyvénás trombózissal és pulmonális embóliával szövődött akut pancreatitis esetét mutatja be.

Az utóbbi években egyre inkább sikerül megérteni, hogy a véralvadási faktorok milyen módon befolyásolják a vénás tromboembólia kialakulásának kockázatát, az életmódbeli tényezők szerepe ezzel szemben ma még kevéssé tisztázott a nők esetében. Ezt a hiányt hivatott pótolni a British Journal of Hematology című folyóiratban megjelent kohorsz tanulmány, amelyben Pelle G. Lindqvist és munkatársai több mint 24 000, 25 és 64 év közötti svéd nő adatait elemezték.

Tudta Ön, hogy az olimpiai bajnok magyar kenus Vajda Attila, vagy az ismert színésznő, Rékasi Károly párja, Pikali Gerda is trombózison estek át? Arcplasztikai műtétjét követően kapott mélyvénás trombózist az egykori valóságshow háziasszonya, Nóci, de Benedek Tibor gyönyörű modell felesége is átesett a betegségen.

A vénás tromboembólia megelőzésében alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi szakemberek és a fokozott kockázatnak kitett csoportok is tisztában legyenek vele, milyen óvintézkedéseket lehet megtenni a betegség elkerülése érdekében. Az egyik ilyen kockázati csoport a maratonfutóké, akiknél a hosszú időn át végzett intenzív edzés miatt többféle, a vénás tromboembólia kialakulásának esélyét növelő kockázati tényezővel kell számolni.

Egy prospektív kohorsz vizsgálatban azt próbálták meg felmérni, hogy milyen hatást gyakorol a rendszeres, közepesen intenzív testmozgás a vénás tromboembólia kockázatára. Az eredmények alapján nem mutatható ki szignifikáns kockázatnövekedés az általános populáción belül.

Számottevő mennyiségű irodalom foglalkozik azzal, hogy az életmódbeli tényezők befolyásolják az artériás thromboemboliás betegségek, például a myocardialis infarctus és a stroke incidenciáját. Az akut érkatasztrófák viszont a vénás oldalon is nagyon gyakoriak, melyet az artériás oldalhoz hasonlóan erősen befolyásolnak életmódbeli tényezők - mint például a fizikai aktivitás és étrend. A vénákban fellépő pangás, a legfőbb kockázati tényező.