Életstílus

Hogyan hat ránk az élettapasztalat és az érzelmi intelligencia? Mitől fejlődnek a kognitív képességeink, és mikor érjük el a maximális szellemi teljesítményünket? Két kutató – Marcin Zajenkowski a Varsói Egyetemről és Gilles Gignac a Nyugat-Ausztráliai Egyetemről – évek óta vizsgálja, mikor kerül legjobb összhangba az ember gondolkodása, személyisége és döntéshozó képessége.

A közelmúltbeli kutatások rávilágítottak egy egyszerű, mégis hatékony stratégiára az alkoholfogyasztás csökkentésére. A tudósok felfedezték, hogy a leghatékonyabb módszer az, ha az embereket egyszerre tájékoztatják az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatairól, különösen a rákkockázatról, és egy konkrét gyakorlati eszközt is adnak számukra: az elfogyasztott italok nyomon követését. A stratégia lényege, hogy a „miért kell csökkenteni” és a „hogyan lehet csökkenteni” üzenetek kombinációja motiválja leginkább az egyéneket a fogyasztás mérséklésére.

A Utah Egyetem Egészségügyi Karának legújabb, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy a ketogén étrend hogyan hat a szervezetre hosszú távon, és új aggályokat vet fel annak általános biztonságosságával és metabolikus egészségre gyakorolt hatékonyságával kapcsolatban.

A dopamint a közbeszédben gyakran „boldogsághormonként” emlegetik, és sokan úgy gondolják, hogy közvetlenül felelős a jó közérzetért. A szakértők szerint azonban ez félreértés: a dopamin fontos neurotranszmitter és hormon, ám szerepe jóval összetettebb, és nem egyszerűen az örömérzet kiváltója. A neuroscience kutatói hangsúlyozzák, hogy a dopamin nem a boldogság molekulája, hanem a motiváció, a tanulás, a figyelem, a mozgás és a túléléshez szükséges viselkedések egyik kulcsszereplője.

A félelem alapvető túlélési mechanizmus, amely az emberi evolúció során alakult ki, és ma is azonnali fizikai és mentális reakciókat indít el, amikor veszélyt észlelünk – legyen az valós vagy csak tűnő fenyegetés. Bár a modern félelemforrások, mint a horrorfilmek vagy kísértetházak többnyire ártalmatlanok, a testünk ugyanazt az ősi „harcolj vagy menekülj” reakciót aktiválja, amely egykor a ragadozók elől védte őseinket.

Az egészség- és koleszterintudatos tradicionális magyar táplálkozáson felnőtt honfitársaink számára egyszerűen mennyország a mexikói gasztronómia. A pörkölthöz és vitaminként elfogyasztott csípős paprikához szokott gyomrunk könnyen megtalálja az utat Mexikó felé.

Személyiségünk sokkal többre képes, mint hogy meghatározza szociális helyzetünket. A vérmérséklet direkt hatással lehet az emberek egészségére is.

Tárgyalás utáni könnyed falatozás? Céges rendezvény? Baráti összejövetel? Egy ízlésesen összeállított sajttállal, valamint a jól megválasztott borokkal mindig osztatlan sikert fogunk aratni.

A fűszerkeverékek alkalmazásának egyik alternatívája, ha vajjal keverve, lehűtve tároljuk a frissen aprított fűszernövényeket.

Az adaptogének olyan növényi eredetű anyagok, amelyek célja a szervezet stresszre adott válaszának kiegyensúlyozása és a homeosztázis fenntartása. A legismertebb adaptogének közé tartozik az ashwagandha, ginseng, rhodiola, tulsi és schisandra, melyeket kapszulák, tinktúrák, teák vagy ételek formájában lehet fogyasztani. Ezek a gyógynövények évszázadok óta jelen vannak az ázsiai orvoslásban, és az utóbbi években az Egyesült Államokban is egyre nagyobb figyelmet kaptak tudományos kutatások által.

A hosszú munkaidő számos egészségügyi kockázattal jár, beleértve a fokozott stresszt, szorongást, derékfájást, magas vérnyomást és szív- és érrendszeri problémákat. A Világ Egészségügyi Szervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2021-es jelentése szerint a heti 55 óránál hosszabb munkaidő 2016-ban 745 000 stroke- és szívbetegség okozta halálesetért volt felelős, ami 29 százalékos növekedést jelent a 2000-es adatokhoz képest. A kutatások szerint még a hagyományos 40 órás munkahét sem feltétlenül biztosítja az egészség optimális védelmét. A hosszú munkaidő közvetlen hatásai között szerepel a stressz okozta kortizolszint-emelkedés, amely befolyásolja a vércukorszintet és az immunrendszert, hosszú távon pedig magas vérnyomáshoz, szorongáshoz, depresszióhoz, alvászavarokhoz, szívbetegségekhez és stroke-hoz vezethet.

Egy új kutatás szerint a szorongás eredete egészen a magzati korig visszavezethető. A Weill Cornell Medicine kutatói egereken végzett kísérletek során kimutatták, hogy a terhesség alatti stressz vagy fertőzés tartós változásokat idézhet elő az utódok agyában, amelyek megnövelik a későbbi szorongásos viselkedés kockázatát. A jelenség hátterében nem genetikai mutációk, hanem epigenetikai módosulások állnak – vagyis olyan kémiai változások, amelyek a gének működését, de nem magát a DNS-t módosítják.

Az alkohol rákkeltő hatása több mechanizmuson keresztül valósul meg, és a kockázat a fogyasztás mennyiségével arányosan nő.