Életstílus

Első hallásra szokatlannak tűnhet, de egy friss kutatás szerint az ókori egyiptomiak már több mint 3500 évvel ezelőtt anyatejet használtak szemproblémák kezelésére – és a modern tudomány szerint ennek akár valós alapja is lehetett.

Egy friss kutatás arra figyelmeztet, hogy a fiatal felnőttkorban kialakuló szokások – különösen az alkoholfogyasztás és a stressz kezelése – évtizedekkel később is érezhető hatással lehetnek az agy működésére. A vizsgálat szerint azok, akik már korán alkoholt használnak stresszoldásra, középkorúvá válva nagyobb eséllyel tapasztalhatnak kognitív problémákat, még akkor is, ha időközben felhagytak az ivással.

A tudósok régóta tudják, hogy a testmozgás jót tesz az agynak: javíthatja a memóriát, segítheti a tanulást és csökkentheti a kognitív hanyatlás kockázatát. Sokáig azonban nem volt világos, pontosan milyen idegrendszeri folyamatok állnak a háttérben. Egy új kutatás most egy fontos mechanizmusra mutat rá.

A legtöbb embernél az öregedéssel együtt jár a memória és a gondolkodási képességek lassú romlása. A tudósok azonban régóta tudják, hogy létezik egy különleges csoport, amelyre ez alig igaz. Őket „szuper-öregedőknek” (super-agers) nevezik: olyan 80 év feletti emberek, akiknek a memóriája és szellemi teljesítménye gyakran egy 30 évvel fiatalabb emberével vetekszik.

Ha elfáradunk szellemi munka közben, sokan automatikusan a kávéhoz vagy energiaitalokhoz nyúlunk. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy létezhet egy meglepően egyszerű alternatíva: a szénsavas víz. A kutatók szerint bizonyos helyzetekben ez az ital is segíthet csökkenteni a mentális fáradtságot és fenntartani a kognitív teljesítményt – ráadásul koffein nélkül.

A korai magömlés az egyik leggyakoribb szexuális diszfunkció, nagyjából minden harmadik férfi érintett lehet. Ezt az arányt csökkentheti az applikáció, amelyik egy kis létszámú randomizált teszt szerint segít meghosszabbítani a közösülést, írta a New Scientist.

Elsőre talán provokatívnak tűnhet az a kijelentés, hogy az agyunk nem csupán érzékeli a valóságot, hanem részben létre is hozza azt. A modern idegtudomány azonban egyre inkább arra utal, hogy az érzékelés nem egyszerű „külső világ-másolat”, hanem egy aktív értelmezési folyamat, amelyben az agy folyamatosan következtetéseket von le a beérkező jelekből.

Sokan pontosan tudják, hogy a testmozgás jót tesz az egészségnek, mégis nehezen veszik rá magukat az edzésre. Egy friss elemzés szerint ennek oka nem feltétlenül a lustaság vagy az időhiány, hanem az, ahogyan az agyunk a motivációt és az energiát érzékeli. A mozgás elkezdésének legnagyobb akadálya gyakran az úgynevezett „kezdeti ellenállás”: az a mentális és fizikai tehetetlenség, amely megnehezíti, hogy egyáltalán elinduljunk.

A digitális technológia rohamos terjedésével az iskolákban egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon még szükség van-e a kézírás tanítására? Sok tantervben egyre több idő jut a billentyűzet használatára és a digitális eszközökre, miközben a kézírás szerepe csökken. Egyes oktatási szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a kézírás teljes háttérbe szorítása komoly következményekkel járhat a tanulásra és a kognitív fejlődésre.

A földikutya-szerű csupasz turkáló (naked mole rat) az egyik legkülönösebb emlős a Földön, és évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat. Bár mindössze egy kisebb rágcsálóról van szó, olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek rendkívül ritkák az emlősök között: lassan öregszik, kivételesen hosszú életű, és szinte teljesen ellenáll bizonyos betegségeknek, köztük a ráknak. A kutatók ezért azt remélik, hogy a faj biológiájának megértése segíthet feltárni az öregedés és az életkorral összefüggő betegségek titkait.

Sokan lelkiismeretesen szelektálják a műanyagot, abban a hitben, hogy a hulladék nagy része újrahasznosításra kerül. A valóság azonban jóval kiábrándítóbb: a statisztikák szerint Európában a műanyagoknak csupán körülbelül 15%-át hasznosítják újra, az Egyesült Államokban pedig mindössze 9%-át. A többi hulladék égetőkbe, lerakókba kerül, vagy a környezetben végzi. A kérdés tehát már nem az, hogy működik-e a műanyag-újrahasznosítás, hanem az, miért működik ennyire rosszul.

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kaptak az úgynevezett anti-aging étrend-kiegészítők, különösen azok, amelyek a hosszabb élet és az egészséges öregedés ígéretével jelennek meg. Az egyik ilyen népszerű vegyület a spermidin, amely természetesen is előfordul a szervezetben, és több kutatás szerint összefügghet a sejtek regenerációjával, az anyagcsere javulásával és akár a hosszabb élettartammal is. Egy új tanulmány azonban arra figyelmeztet, hogy a történet nem ennyire egyértelmű: bizonyos körülmények között ezek az anyagok a rákos sejtek növekedését is segíthetik.

Sokan tapasztalják azt a különös fáradtságot, amely nem múlik el alvással vagy egy szabad hétvégével sem. Az ember hiába áll meg, belül mégis nyugtalan marad: a gondolatok zakatolnak, az idegrendszer készenléti állapotban marad, és a pihenés sem hoz valódi megkönnyebbülést. A jelenség gyakran nem egyszerű stressz eredménye, hanem abból fakad, ahogyan a mindennapjaink fel vannak építve.