Hírek

A stroke világszerte évente több millió ember életét változtatja meg hirtelen, és a felnőttkori fogyatékosság egyik vezető oka. A betegség akkor alakul ki, amikor az agy egy területének vérellátása megszűnik, az idegsejtek pedig gyorsan elhalnak. Az agy rendkívüli összetettsége miatt regenerációs képessége korlátozott, így a stroke által okozott károsodások nagyrészt tartósak. Bár a sürgősségi ellátás fejlődése növelte a túlélési arányt, jelenleg nem létezik olyan kezelés, amely helyre tudná állítani az elpusztult idegsejteket.

Ahol az orvosok és az ápolók már nem szívesen dolgoznak, ott egy idő után a betegek sem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz – ezt jelzik az egyre nehezebben foglalható időpontok és a sorra érkező hírek a kórházi osztályok ideiglenes leállásáról.

A Lyme-kórt a csavart alakú Borrelia burgdorferi baktérium okozza, amely hosszú ideig fennálló fertőzést eredményezhet, lázzal, fáradtsággal és fájdalmas gyulladással. Bár az antibiotikumok kezelik a fertőzést, hosszú távú alkalmazásuk problémákat okoz, és jelenleg nincs jóváhagyott vakcina. Évtizedek óta kihívást jelent a betegség kezelése és az immunrendszerrel szembeni ellenálló képességének megértése.

A cukorbetegség az Egyesült Államokban több mint 37 millió embert érint, és különösen az afroamerikai lakosság körében okoz súlyos szövődményeket, ami részben pszichoszociális tényezőkkel magyarázható. A korábbi kutatások szerint a fatalizmus rontja az önmenedzselési készségeket, például a diétához vagy a gyógyszerszedéshez való következetességet.

Egy frissen publikált amerikai tanulmány a The BMJ -ben arra mutat rá, hogy az antikoaguláns (véralvadásgátló) gyógyszerek hosszabb távú alkalmazása jelentősen csökkenti a vérrögök újbóli kialakulásának esélyét olyan betegeknél, akik első, kiváltó ok nélküli vénás tromboembólián (VTE) estek át. A kutatás szerint a legalább 90 napos kezdeti kezelési időszakot követő további gyógyszerszedés sokkal kedvezőbb kimenetelekkel jár, mint a kezelés abbahagyása, noha a véralvadásgátlók hosszabb távú alkalmazása nagyobb vérzési kockázattal is együtt jár.

Az OECD legújabb elemzése ismét rámutat: Magyarország továbbra is GDP-arányosan kevés forrást fordít az egészségügyre, miközben az orvosok elöregedése és az ápolóhiány egyre nagyobb gondot jelent. Bár ez a probléma nem kizárólag hazánkat érinti, több kulcsfontosságú egészségügyi mutató esetében Magyarország jócskán elmarad a nemzetközi átlagtól – például a várható élettartam, a megelőzhető halálozások aránya vagy az öngyilkossági ráta tekintetében. Ugyanakkor akadnak területek is, ahol jobban teljesítünk a többi országnál.

A Stanford Medicine kutatói olyan mesterséges intelligencia modellt fejlesztettek ki, amely pontosabban előre jelzi, hogy a keringési halál után szervdonorként szóba jövő betegek mikor halnak meg az életfenntartó gépek lekapcsolása után. Ez az időzítés kulcsfontosságú a májátültetésnél: ha a halál 30–45 percen túl következik be, a donor máját a sebészek általában nem használhatják fel, mert megnő a szövődmények kockázata a recipiens számára. A most bemutatott modell akár 60%-kal csökkentheti azoknak az eseteknek a számát, amikor a transzplantációt már előkészítik, de végül le kell mondani, mert a halál túl későn áll be.

Az őszi szemeszterben a Semmelweis Egyetem hallgatói – a jövő egészségügyi szakemberei – számára önálló tantárgyként oktatják a mentális egészség megőrzésének technikáit és annak tudományos hátterét a Reziliencia Akadémián. A Reziliencia Akadémia segítségével a legfrissebb kutatási eredményekhez és könnyen elsajátítható, illetve továbbadható technikákhoz férnek hozzá a hallgatók, a programhoz tartozó nyílt, online eszköztár pedig bárki számára elérhető.

A tirzepatid rendkívül hatékonynak bizonyult a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedő, túlsúlyos vagy elhízott nők súlycsökkentésében – derül ki egy valós adatokon alapuló, több mint 4000 résztvevőt vizsgáló elemzésből, amely egy digitális fogyókúrás program keretében zajlott.

Világszerte egyre több gyermek és tinédzser él magas vérnyomással: az arány az elmúlt két évtizedben csaknem megduplázódott. A szakértők szerint ennek fő oka az egészségtelen étrend, a testmozgás hiánya és a gyorsan növekvő elhízás – számol be róla a Guardian egy átfogó kutatás alapján.

A skizofrénia világszerte több tízmillió embert érintő, krónikus mentális betegség, amely élethosszig tartó gyógyszeres kezelést és pszichoszociális támogatást igényel. A hatékony, célzott terápiák fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy pontosan feltérképezzük, milyen idegi és molekuláris változások zajlanak az érintett agyterületeken. Ezen a területen ért el kiemelkedő eredményt a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI), ahol Nusser Zoltán kutatócsoportja egyedülálló, nagyfelbontású módszert fejlesztett ki a szinaptikus fehérjék vizsgálatára emberi agyszövetben, egyedi szinapszisok szintjén.

Az Amerikai Májkutatási Társaság (American Association forthe Study of the Liver Diseases -AASLD) éves kongresszusán 2025. november 7-én Washington DC-ben, amelyen 8000 résztvevő volt, a gála vacsorán adták át Szabó Gyöngyi professzornak (Mitchell T. Rabkin, M.D. Chair, Professor of Medicine and Faculty Dean for Academic Affairs Harvard Medical School Chief Academic Officer, Beth Israel LaheyHealth and Beth Israel Deaconess Medical Center ) a 2025 AASLD Distinguished Achievement Award Kitüntetést.

A James Cook Egyetem (JCU) kutatói új reményt találtak a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésére olyan trópusi növényekben, amelyek képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta szélsőséges körülményekhez. A Microbiological Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hegycsúcsokon élő, Észak-Queenslandben őshonos Uromyrtus metrosideros növény természetes vegyületei nemcsak a növény túlélését segítik a hőmérsékleti és környezeti stresszhatások közepette, hanem gyulladáscsökkentő és mikrobiom-helyreállító hatással is rendelkezhetnek az emberi szervezetben.