Hírek

Egy nemzetközi kutatócsoport – a Katalániai Biomérnöki Intézet (IBEC), a Szecsuáni Egyetem, valamint brit partnereik közreműködésével – forradalmi áttörést ért el az Alzheimer-kór kezelésében. A kutatók olyan nanotechnológiai megközelítést dolgoztak ki, amely egérmodellekben képes volt visszafordítani a betegség kóros folyamatait. Az új stratégia lényege, hogy nem hagyományos gyógyszerhordozóként használnak nanorészecskéket, hanem azok önmagukban is terápiás hatással bírnak – ezeket „szupramolekuláris gyógyszereknek” nevezik.

Egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rákos sejtek képesek gyorsan megnövelni energiafelhasználásukat, amikor fizikai nyomásnak vannak kitéve. Ez a gyors energiafelszabadítás az első olyan ismert védekező reakció, amely segít a sejteknek kijavítani DNS-károsodásaikat, és alkalmazkodni a test zsúfolt, stresszes környezetéhez.

Az alkoholfüggőség világszerte súlyos közegészségügyi probléma, amely számos mentális és fizikai betegség kialakulásához vezethet, például depresszióhoz, szorongáshoz vagy májkárosodáshoz. Bár többféle terápiás lehetőség létezik a kezelésére, ezek nem mindenkinél hatékonyak, ezért új kezelési megközelítésekre van szükség.

Antibiotikum rezisztencia gének (ARG-k) előfordulását és kifejeződési mintázatait vizsgálták a szegedi szennyvíztisztító üzemben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) munkatársai - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján.

A kormány idén jóval kevesebb Covid-oltóanyagot vásárol, mint tavaly – a döntést azzal indokolják, hogy csökkent az oltási kedv.

A krónikus hátfájásban szenvedők számára ígéretes eredményeket hozott egy új kutatás: egy speciálisan kifejlesztett kannabisz-kivonat hatékonynak bizonyult a tartós derékfájdalom csökkentésében. A német Vertanical gyógyszeripari vállalat által kifejlesztett készítmény, a VER-01 pozitív eredményeket mutatott egy nagyszabású, III. fázisú klinikai vizsgálat során.

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy komplex idegfejlődési rendellenesség, amely világszerte hozzávetőleg minden 127. embert érint. A tünetek közé tartoznak a kommunikációs és szociális nehézségek, szokatlan viselkedési minták és atipikus reakciók az érzékszervi ingerekre. A rendellenesség kialakulásához genetikai, epigenetikai, idegrendszeri és környezeti tényezők egyaránt hozzájárulhatnak.

Egy új tanulmány szerint az üdítőitalok – különösen a cukrozott vagy mesterséges édesítőszereket tartalmazó változatok – rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható a súlyos depressziós zavar (MDD) kialakulásának fokozott kockázatával, különösen nőknél. A kutatás szerint a kapcsolat hátterében valószínűleg a bélmikrobiom összetételének megváltozása áll.

Egy új kutatás szerint a mesterséges intelligencia (AI) forradalmasíthatja a gyermekeknél előforduló súlyos epilepszia diagnosztizálását és kezelését. Az ausztrál Murdoch Children's Research Institute (MCRI) és a Royal Children's Hospital (RCH) kutatói olyan fejlett AI-eszközt fejlesztettek ki, amely képes észlelni azokat az apró agyi elváltozásokat, úgynevezett fokális kortikális diszpláziákat, amelyek gyakran állnak a gyógyszerrezisztens epilepsziás rohamok hátterében.

A kardiovaszkuláris betegségek, mint például a szívelégtelenség, a szívroham és a stroke, a világszerte vezető halálokok. Egy új tanulmány szerint a szívrohamot, szívelégtelenséget vagy stroke-ot átélt emberek több mint 99%-a előzetesen legalább az egyiket mutatta a négy fő kardiovaszkuláris kockázati tényezőből.

Egy friss amerikai kutatás szerint a fiatal nők szívinfarktusainak hátterében sokkal gyakrabban állnak szokatlan, elsőre észrevehetetlen okok, mint eddig gondoltuk. A vizsgálat rámutatott: ezekben az esetekben az infarktus közel felét nem az elzáródott artériák okozzák – ez pedig új megközelítést igényel a betegség megelőzésében és kezelésében.

A magyar felnőttek többsége magabiztosnak érzi magát, ha egészségről szóló információkat hall, de az írásos dokumentumok kitöltése és értelmezése továbbra is sokaknak okoz nehézséget - derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) reprezentatív felméréséből.

Egy új tanulmány szerint, amelyet a svéd Karolinska Intézet kutatói publikáltak a The BMJ című orvosi folyóiratban, egy egyszerű vérvizsgálat lehetőséget nyújt a súlyos májbetegségek – például a cirrhosis és a májrák – korai felismerésére. A kutatás célja egy olyan módszer kidolgozása volt, amely már az alapellátásban is alkalmazható, még mielőtt a betegségek előrehaladott stádiumba kerülnének.