A tirzepatid hosszú távú hatékonysága korlátozott a kezelés abbahagyása után
Egy új kutatás szerint a tirzepatid – amelyet elhízás és cukoranyagcsere-zavarok kezelésére alkalmaznak – rövid távon jelentős fogyást és kedvező egészségügyi változásokat eredményez, ám ezek az előnyök többségében nem tartósak, ha a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését. Az Eli Lilly és partnereinek elemzése azt mutatja, hogy a páciensek a kezelés befejezése utáni egy évben gyakran visszanyerik a korábbi fogyás legalább negyedét, és ezzel együtt romlanak a kardiometabolikus paraméterek is – többek között a vérnyomás, a derékbőség, a lipidprofil és a glikémiás értékek.
Új korszak kezdődik a magyar e-egészségügyben
Az elmúlt években látványosan felgyorsult az egészségügy digitalizációja Magyarországon, és ma már több millióan használják a legfontosabb online egészségügyi platformokat. Az EESZT, az EgészségAblak és a digitális időpontfoglalás olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek átláthatóbb betegutakat és hatékonyabb ellátást tesznek lehetővé.
A bélbaktériumok hiánya vezethet a Parkinson súlyosbodásához?
A Parkinson-kór és a bélbaktériumok közötti kapcsolat az utóbbi években a kutatás egyik legígéretesebb területe lett, és egy friss tanulmány újabb fontos összefüggésre világított rá. A japán, kínai, tajvani, német és amerikai adatok összevetésével készült vizsgálat kimutatta, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek bélmikrobiómájában olyan változások történnek, amelyek a riboflavin (B2-vitamin) és a biotin (B7-vitamin) szintjének csökkenéséhez vezetnek. Ezek a vitaminok kulcsszerepet játszanak a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) és poliaminok termelésében, amelyek a bél nyálkahártyáját védik. Ha ezek a molekulák hiányoznak, a nyálkahártya elvékonyodik, a bél áteresztőbbé válik, és a bélidegrendszer nagyobb mennyiségben van kitéve környezeti toxinoknak.
Magyar kutatók által fejlesztett fájdalomcsillapító tapasz kerülhet piacra
Egy új, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói által kifejlesztett, kombinált hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapító tapasz piaci hasznosítása érdekében kötöttek együttműködési megállapodást Pécsen.
Új remény az időskori immunhiányra: megfiatalított HSC-k egerekben
A kutatók egy jelentős áttörést értek el az öregedéssel összefüggő vérképzési problémák megértésében és lehetséges kezelésében. A vérképző őssejtek (HSC-k) a csontvelőben találhatók, és életünk során folyamatosan biztosítják az új vérsejtek utánpótlását. Az öregedéssel azonban ezek a sejtek fokozatosan veszítenek hatékonyságukból, ami gyengíti az immunrendszert, és növeli többek között a vérszegénység és bizonyos daganatok kockázatát.
A metformin nem javítja az inzulinrezisztenciát az 1-es típusú cukorbetegségben
A Nature Communications friss tanulmánya azt vizsgálta, hogy a metformin javítja-e az inzulinrezisztenciát 1-es típusú cukorbetegségben (T1D) szenvedő felnőttek esetében. Bár a gyógyszert gyakran alkalmazzák kiegészítő kezelésként a T1D-ben jelentkező inzulinrezisztencia csökkentésére, a kutatók most először értékelték annak közvetlen hatásait a hiperinzulinémiás-euglikémiás clamp módszerrel, amely az inzulinérzékenység mérésének arany standardja.
Az arginin potenciális szerepe az Alzheimer-kór kezelésében
A Kindai Egyetem és a Japán Nemzeti Idegtudományi Intézet kutatócsoportja új kísérleti megközelítést vizsgált az Alzheimer-kór kulcsfontosságú molekuláris jellegzetessége, az amiloid-béta plakkok eltávolítására. A kutatás során Alzheimer-szerű amiloid-béta-aggregációval rendelkező hím egerek ivóvizéhez arginint adagoltak, amely egy már ismert aminosav és gyógyszerként alkalmazott anyag magas vérnyomás és mellkasi fájdalom kezelésére.
A cefiderocol ígéretes eredményeket mutat a véráramfertőzések kezelésében
A cefiderocol egy új típusú siderofor cefalosporin antibiotikum, amelyet elsősorban karbapenem-rezisztens gram-negatív fertőzések kezelésére fejlesztettek ki. Egy multicentrikus, randomizált vizsgálatban 504 kórházi beteget vontak be 17 ázsiai harmadlagos kórházban, hogy összehasonlítsák a cefiderocol és a standard antibiotikumok hatékonyságát a kórházban szerzett vagy egészségügyi ellátással összefüggő gram-negatív véráramfertőzések 14 napos mortalitásának csökkentésében.
Nyolcéves vizsgálat bizonyítja: az alvási apnoe komoly agyi károsodást okozhat
A friss kutatások szerint a közepes vagy súlyos obstruktív alvási apnoe (OSA) jelentősen növelheti az agyi mikrovérzések kialakulásának kockázatát, ami hosszú távon stroke-hoz és demenciához vezethet. Az OSA világszerte több százmillió felnőttet érint, és lényege, hogy alvás közben a felső légutak időszakosan összeesnek, ami oxigénhiányos epizódokat és alvásmegszakadásokat okoz. A JAMA Network Openben megjelent tanulmányban több mint 1400, középkorú és idősebb koreai felnőttet követtek nyolc éven át, akik többször vettek részt alvásdiagnosztikai és MRI-vizsgálatokon.
Egy orrcsepp segíthet a legagresszívabb agydaganat megállításában
A kutatók új, nem invazív módszert fejlesztettek ki a glioblastoma kezelésére: speciális orrcseppeket, amelyek az orr idegein keresztül közvetlenül a központi idegrendszerbe juttatják a terápiás anyagokat. Az eddigi kísérletek egereken biztató eredményeket hoztak: a gyógyszer elérte az agyi célterületet, aktiválta az immunrendszer rejtett folyamatait, és jelentősen gátolta a tumor növekedését.
A sajtfogyasztás csökkentheti a demencia kockázatát?
Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.
Népegészségügyi központ: terjed a hepatitis A vírusa
Továbbra is terjed a hepatitis A vírusa, a kézmosás a legjobb megelőzés - írta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hatékonyabb és pontosabb a génszerkesztés egy magyar kutatók által kidolgozott új eljárással
Gyökeresen továbbfejlesztették magyar kutatók a hat évvel ezelőtt bemutatott prime génszerkesztő módszert. Welker Ervin, az MTA doktora vezetésével a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont genetikusai által kidolgozott új génmódosító eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja az összes többi hasonló módszerét - közölte az MTA az MTI-vel.