A mikroműanyagok növelhetik a demencia kialakulásának kockázatát
A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.
A gyökérkezelés javíthatja a vércukorszint szabályozását?
Egy új kutatás szerint a gyökérkezelés jóval túlmutathat a száj egészségének megóvásán: jelentős hatást gyakorolhat a szervezet vércukorszint-szabályozására és ezáltal a cukorbetegség, illetve a szívbetegség kockázatára is. A King's College London és a Helsinki Egyetem kutatói 65 apikális parodontitisben szenvedő beteget vizsgáltak, akiknél a foggyökér környékén baktériumok által kiváltott krónikus gyulladás állt fenn. A páciensek gyökérkezelésben részesültek, majd vérmintáikat több időpontban – a beavatkozás előtt, 3 hónappal, 6 hónappal, egy évvel és két évvel utána – elemezték.
Mikrotűk segíthetnek helyreállítani a sérült szívizmot
A Texas A&M Egyetem kutatói egy új, mikrotűkkel ellátott tapaszt fejlesztettek ki, amely áttörést hozhat a szívroham utáni szívizom-károsodás kezelésében. A Cell Biomaterials folyóiratban közzétett első eredmények szerint a technológia képes célzottan eljuttatni a gyógyítást elősegítő molekulákat a sérült szívizomhoz, miközben elkerüli a hagyományos, szisztémás gyógyszeradagolás mellékhatásait.
Hogyan regenerálhatja az őssejtterápia az agyszövetet stroke után?
A stroke világszerte évente több millió ember életét változtatja meg hirtelen, és a felnőttkori fogyatékosság egyik vezető oka. A betegség akkor alakul ki, amikor az agy egy területének vérellátása megszűnik, az idegsejtek pedig gyorsan elhalnak. Az agy rendkívüli összetettsége miatt regenerációs képessége korlátozott, így a stroke által okozott károsodások nagyrészt tartósak. Bár a sürgősségi ellátás fejlődése növelte a túlélési arányt, jelenleg nem létezik olyan kezelés, amely helyre tudná állítani az elpusztult idegsejteket.
Romlik az ellátás: sokan nem jutnak időben orvoshoz
Ahol az orvosok és az ápolók már nem szívesen dolgoznak, ott egy idő után a betegek sem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz – ezt jelzik az egyre nehezebben foglalható időpontok és a sorra érkező hírek a kórházi osztályok ideiglenes leállásáról.
Tudósok feltárták, hogyan lehet legyengíteni a Lyme-kór kórokozóját
A Lyme-kórt a csavart alakú Borrelia burgdorferi baktérium okozza, amely hosszú ideig fennálló fertőzést eredményezhet, lázzal, fáradtsággal és fájdalmas gyulladással. Bár az antibiotikumok kezelik a fertőzést, hosszú távú alkalmazásuk problémákat okoz, és jelenleg nincs jóváhagyott vakcina. Évtizedek óta kihívást jelent a betegség kezelése és az immunrendszerrel szembeni ellenálló képességének megértése.
A fatalista hozzáállás befolyásolhatja a 2-es típusú cukorbetegség klinikai kimenetelét?
A cukorbetegség az Egyesült Államokban több mint 37 millió embert érint, és különösen az afroamerikai lakosság körében okoz súlyos szövődményeket, ami részben pszichoszociális tényezőkkel magyarázható. A korábbi kutatások szerint a fatalizmus rontja az önmenedzselési készségeket, például a diétához vagy a gyógyszerszedéshez való következetességet.
Az antikoaguláns gyógyszerek hosszan tartó alkalmazása csökkenti a vérrögök újbóli kialakulásának kockázatát
Egy frissen publikált amerikai tanulmány a The BMJ -ben arra mutat rá, hogy az antikoaguláns (véralvadásgátló) gyógyszerek hosszabb távú alkalmazása jelentősen csökkenti a vérrögök újbóli kialakulásának esélyét olyan betegeknél, akik első, kiváltó ok nélküli vénás tromboembólián (VTE) estek át. A kutatás szerint a legalább 90 napos kezdeti kezelési időszakot követő további gyógyszerszedés sokkal kedvezőbb kimenetelekkel jár, mint a kezelés abbahagyása, noha a véralvadásgátlók hosszabb távú alkalmazása nagyobb vérzési kockázattal is együtt jár.
Riasztó képet fest az OECD friss egészségügyi jelentése Magyarországról
Az OECD legújabb elemzése ismét rámutat: Magyarország továbbra is GDP-arányosan kevés forrást fordít az egészségügyre, miközben az orvosok elöregedése és az ápolóhiány egyre nagyobb gondot jelent. Bár ez a probléma nem kizárólag hazánkat érinti, több kulcsfontosságú egészségügyi mutató esetében Magyarország jócskán elmarad a nemzetközi átlagtól – például a várható élettartam, a megelőzhető halálozások aránya vagy az öngyilkossági ráta tekintetében. Ugyanakkor akadnak területek is, ahol jobban teljesítünk a többi országnál.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a májdonációt
A Stanford Medicine kutatói olyan mesterséges intelligencia modellt fejlesztettek ki, amely pontosabban előre jelzi, hogy a keringési halál után szervdonorként szóba jövő betegek mikor halnak meg az életfenntartó gépek lekapcsolása után. Ez az időzítés kulcsfontosságú a májátültetésnél: ha a halál 30–45 percen túl következik be, a donor máját a sebészek általában nem használhatják fel, mert megnő a szövődmények kockázata a recipiens számára. A most bemutatott modell akár 60%-kal csökkentheti azoknak az eseteknek a számát, amikor a transzplantációt már előkészítik, de végül le kell mondani, mert a halál túl későn áll be.
A Reziliencia Akadémia azt üzeni, hogy a mentális egészség tanulható
Az őszi szemeszterben a Semmelweis Egyetem hallgatói – a jövő egészségügyi szakemberei – számára önálló tantárgyként oktatják a mentális egészség megőrzésének technikáit és annak tudományos hátterét a Reziliencia Akadémián. A Reziliencia Akadémia segítségével a legfrissebb kutatási eredményekhez és könnyen elsajátítható, illetve továbbadható technikákhoz férnek hozzá a hallgatók, a programhoz tartozó nyílt, online eszköztár pedig bárki számára elérhető.
A tirzepatid segíti a fogyást PCOS esetén
A tirzepatid rendkívül hatékonynak bizonyult a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedő, túlsúlyos vagy elhízott nők súlycsökkentésében – derül ki egy valós adatokon alapuló, több mint 4000 résztvevőt vizsgáló elemzésből, amely egy digitális fogyókúrás program keretében zajlott.
A fiatalok körében generációs betegséggé válhat a magas vérnyomás
Világszerte egyre több gyermek és tinédzser él magas vérnyomással: az arány az elmúlt két évtizedben csaknem megduplázódott. A szakértők szerint ennek fő oka az egészségtelen étrend, a testmozgás hiánya és a gyorsan növekvő elhízás – számol be róla a Guardian egy átfogó kutatás alapján.