Hírek

A serdülőkor természetes bizonytalansága és önbizalomhiánya sok fiatalnál idővel enyhül, ám másoknál tartós szorongássá alakul. A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC Dornsife College) kutatói egy új vizsgálatban azt kutatták, miért fejlődik egyes tinédzsereknél szorongás, míg másoknál nem — még akkor is, ha hasonló, félénk természetű gyerekekről van szó. A tanulmány a JAMA Network Open folyóiratban jelent meg, és egy több évtizedes, a National Institute of Mental Health által finanszírozott kutatás része, amely résztvevőit csecsemőkoruktól követi.

A Svájci-Magyar Együttműködési Program mintegy 50 millió forintos támogatásának köszönhetően felújítják az SZTE SZAKK Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum onkológiai osztályát - tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A Texasi Egyetem (UT Dallas) kutatói áttörést értek el a fogászati technológiában: olyan 3D-nyomtatási eljárást fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a páciensek néhány órán belül tartós, cirkóniumból készült koronát kapjanak – mindezt ugyanazon a napon, egyetlen fogorvosi látogatás alkalmával.

A Michigan Egyetem Rogel Rákközpontjának kutatói egy új, célzott terápiás lehetőséget azonosítottak a prosztatarák kezelésére, amely a betegség genetikai vezérlését célozza meg. A tanulmány középpontjában az ún. enhancer-ek állnak – ezek olyan DNS-szakaszok, amelyek „bekapcsolják” a rákos növekedésért felelős géneket. A kutatók felfedezték, hogy ezek az enhancer-ek egy speciális kémiai módosítást, a hiszton H2B N-terminális acetilációját (H2BNTac) igénylik a működésükhöz.

Az ibuprofen, egy közismert nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID), amelyet gyakran alkalmaznak fejfájás, izomfájdalom vagy menstruációs görcsök enyhítésére, a legújabb kutatások szerint rákmegelőző tulajdonságokat is hordozhat. Ez a lehetséges kapcsolat egyre nagyobb érdeklődést vált ki, különösen a gyulladás és a rák kialakulása közötti összefüggések fényében.

A génszerkesztés napjaink egyik legizgalmasabb területe, nem is véletlenül, hiszen ezzel elméletben akár még a végtagok visszanövesztése előtt is megnyílhat majd egyszer az út. Persze itt még nem tartunk, de egy magyar kutatócsoportnak hála ismét egy lépéssel közelebb jutottunk a génsebészet rutinszerű klinikai használatához, frissen publikált kutatásukban ugyanis sikerült továbbfejleszteniük egy génszerkesztő eljárást, amellyel minimalizálni lehet a nem kívánt genommódosulásokat.

Könnyező szemek, viszkető bőr, nehézlégzés – az allergia tünetei messze nem kellemesek. A panaszokat a levegőben lebegő allergének, például porok, pollenek, állatszőrök vagy penészgombák okozzák, amelyek sajnos hosszú ideig megmaradhatnak a környezetünkben. Egy friss amerikai kutatás viszont olyan megoldást kínál, amely képes hatástalanítani ezeket a bosszantó részecskéket – méghozzá fény segítségével.

Egy forradalmi, mesterséges intelligenciával vezérelt szemimplantátum új reményt adott azoknak, akik az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) következtében veszítették el látásukat. A PRIMA nevű eszköz segítségével a vak betegek többsége éveken át tartó látásvesztés után ismét képes volt olvasni – ez mérföldkőnek számít a mesterséges látás fejlesztésében.

Kanadai és kínai kutatók olyan „univerzális” vesét hoztak létre, amely elméletileg bármilyen vércsoportú betegbe beültethető. Ez az áttörés drámaian lerövidítheti a várólistákat, és akár életeket is menthet, hiszen jelenleg több ezer beteg hal meg évente, miközben szervre vár.

A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely világszerte több mint 12 millió embert érint, és ez a szám a társadalmak elöregedésével gyorsan emelkedik. A betegség jellegzetes tünetei mögött álló elváltozások közé tartoznak az úgynevezett Lewy-testek, amelyek az agysejtekben felhalmozódó, rosszul feltekeredett fehérjeaggregátumok. Ezek főként ɑ-szinuklein fehérjéből állnak, melyek apró, nanoméretű oligomerek formájában toxikusan hatnak az idegsejtekre.

Egy új tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina nem csupán a vírus elleni védelemben játszik szerepet, hanem jelentős túlélési előnyt biztosíthat bizonyos rákos betegek számára is. A Floridai Egyetem (UF) és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpont kutatói azt találták, hogy a 3. és 4. stádiumú tüdőrákban vagy áttétes melanómában szenvedő betegek, akik immunterápiás kezelésük megkezdésétől számított 100 napon belül megkapták a COVID-19 mRNS vakcinát, szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem kapták meg azt.

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

A Google mesterséges intelligencia részlege, a DeepMind, és az amerikai Yale Egyetem kutatói közösen olyan AI-rendszert fejlesztettek, amely képes rámutatni azokra a daganatokra, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől – ez pedig új lehetőségeket nyithat a rák elleni küzdelemben.