Visszafordítható lehet a neurodegeneráció?
Bármennyire is próbálták az emberek, még mindig nincs mód arra, hogy megállítsák az idő könyörtelen múlását és annak hatását az emberi testre. Az öregedés leküzdése érdekében a tudósoknak először pontosan meg kell érteniük, hogyan működik – milyen fehérjék és gének vesznek részt benne, és hogyan hatnak a test különböző szerveire és rendszereire. Egy új tanulmány segít megválaszolni a kérdést.
3D-nyomtatott vázszerkezetek és őssejtek segíthetnek a gerincvelő-sérülések helyreállításában
A Minnesota Egyetem Twin Cities kutatócsoportja áttörő megközelítést dolgozott ki a gerincvelő-sérülések kezelésére, amely ötvözi a 3D-nyomtatást, az őssejtbiológiát és a regeneratív gyógyászatot. A cél egy olyan módszer kidolgozása, amely egy napon talán lehetővé teszi a bénulásban szenvedők számára az elvesztett funkciók részleges vagy teljes visszanyerését.
Új online teszt segíthet az SM egy altípusának azonosításában
Egy brit kutatás – a King’s College London, az Imperial College London és az Egyesült Királyság sclerosis multiplex (SM) nyilvántartásának együttműködésében – egy új, gyakori, eddig kevésbé feltárt SM-altípusra hívta fel a figyelmet. Ez az altípus jelentős kognitív károsodással, de minimális motorikus problémákkal jár, így a hagyományos fizikai tünetekre koncentráló vizsgálatokkal gyakran nem észlelhető.
Tényleg árthat az agyunknak a diétás üdítő? – Kutatás a mesterséges édesítőszerekről
Sokan választanak diétás üdítőket vagy cukormentes termékeket abban a hitben, hogy ezzel jót tesznek maguknak – hiszen kevesebb kalória, kevesebb cukor. De egy új, nagyszabású kutatás most árnyalja ezt a képet: lehet, hogy ezek az „egészségesebb” alternatívák hosszú távon ártanak az agyunknak.
Étrendi beavatkozással lassítható a halálos agydaganat növekedése
Egy új kutatás szerint az étrend célzott módosítása segíthet lassítani az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma növekedését. A kutatók arra jutottak, hogy bizonyos aminosavak – különösen a szerin és a glicin – megvonása az étrendből jelentősen javíthatja a daganatkezelések hatékonyságát, például a kemoterápiáét és a sugárterápiáét.
Maratonfutók váratlan vastagbélrák-kockázattal szembesülhetnek
Egy új, még nem publikált tanulmány szerint a rendszeresen extrém távokat (maraton, ultramaraton) futó sportolóknál magasabb arányban találtak olyan vastagbélpolipokat, amelyek rákmegelőző állapotot jelezhetnek.
Egy elterjedt szívgyógyszer gyakran haszontalan – vagy akár kockázatos is lehet
Világszerte milliók szednek béta-blokkolókat a szív- és érrendszeri problémák kockázatának csökkentése érdekében, különösen szívroham után. Két új tanulmány azonban arra utal, hogy sok beteg számára ezek a gyógyszerek már nem feltétlenül hasznosak, sőt, egyes esetekben akár károsak is lehetnek.
Új orvosi beutaló kell majd a visszarendeléshez
Egy jogszabály-módosítás alapján hamarosan még a szakorvosi kontrollvizsgálathoz is új beutaló kell majd, valamint pénzmegvonással igyekeznek az elektronikus beutaló felé terelni az egészségügyi szolgáltatókat.
Idén is keresik a jövő gyógyítóit
A gyerekgyógyítás igazi csapatmunka, és most végre nem csak az orvosokat, hanem a fiatal ápolókat, asszisztenseket, nővéreket és mentősöket is reflektorfénybe állítja a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díj.
Túlzásba vitt videojátékozás – mentális egészségügy kockázatok gyermekekre nézve
Egy hongkongi kutatás szerint a túlzott videojáték-használat az iskoláskorú gyermekeknél negatívan befolyásolja:
Mentális egészségüket (depresszió, szorongás, stressz, alvásproblémák), társas kapcsolataikat (magányosság, alacsony társadalmi támogatás), tanulmányi teljesítményüket (alacsonyabb önhatékonyság).
Metformin és a vér fémkoncentrációja – új klinikai bizonyítékok
A metformin, a világ leggyakrabban felírt cukorbetegség elleni gyógyszere, nemcsak a vércukorszint csökkentésében hasznos, hanem más egészségügyi előnyökkel is járhat (pl. daganatok, gyulladások, érelmeszesedés elleni védelem). A működésének pontos mechanizmusa azonban eddig nem volt teljesen tisztázott.
Nem diszlexia, nem autizmus: mi az a nyelvi fejlődési rendellenesség, és hogyan diagnosztizáljuk?
A DLD egy gyakori, de kevéssé ismert idegfejlődési rendellenesség, amely akadályozza a nyelv megértését és használatát, anélkül, hogy más ok – pl. halláskárosodás, értelmi fogyatékosság vagy autizmus – fennállna. Az iskoláskorú gyermekek 7–10%-át érinti, és gyakran félrediagnosztizálják éretlenségként vagy viselkedési problémaként.
Az anyai mikrobiom befolyásolja az agyi fejlődést
Egy friss tanulmány szerint az anyai mikrobiom – különösen a bélbaktériumok – már a születés előtt is befolyásolhatja az utód agyfejlődését.