Hírek

Az asszisztált reprodukciós eljárások - lombikbébi-kezelések - során előállított embriók minőségének nem invazív értékelését segítheti a jövőben az az új módszer, amelynek kifejlesztésén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének (MATE GBI) kutatói dolgoznak.

Az Alzheimer-kór évtizedek óta az egyik legtöbbet kutatott, ám legkevésbé értett neurológiai betegség, amely jelenleg világszerte több mint 50 millió embert érint. A közelmúltban azonban komoly tudományos viták és botrányok rengették meg a kutatási irányokat: kiderült, hogy egy korábban kulcsfontosságúnak tartott, a béta-amiloidot középpontba állító tanulmány adatai hamisak lehettek, és az FDA is erősen megkérdőjelezhető módon hagyott jóvá egy új kezelést.

A rotavírus világszerte az egyik vezető oka a súlyos hasmenésnek és hányásnak az öt év alatti gyermekek körében. Bár jelenleg rendelkezésre áll orálisan adható vakcina a betegség megelőzésére, annak hatékonysága jelentősen csökken az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő újszülöttek körében. A Cornell Egyetem kutatói most új megközelítéssel közelebb kerültek a rejtély megoldásához, és egyúttal ígéretes megoldást is kínálnak.

A rák legyőzése óriási megkönnyebbülést jelent, de a kezelés mellékhatásai – különösen az agyi sugárterápia esetén – komoly kognitív problémákat okozhatnak. Az agydaganatok túlélőinek akár 70%-a tapasztal memóriazavart, figyelemcsökkenést, ami jelentősen rontja életminőségüket. A Kaliforniai Egyetem (UC Irvine) kutatói új, célzott módszert fejlesztettek ki e mellékhatások enyhítésére, anélkül, hogy a sugárkezelés hatékonyságát veszélyeztetnék.

Súlyos betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszer működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19 - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése szerint az antibiotikum-rezisztencia gyorsan terjed, és világszerte egyre több fertőzés válik kezelhetetlenné. A 2021-es adatok alapján 7,7 millió ember halt meg bakteriális fertőzésekben, és közülük több mint 1,1 millió eset közvetlenül köthető az antibiotikumokkal szembeni ellenállás kialakulásához.

A Debreceni Aneszteziológiai Napokat 23. alkalommal rendezték meg október 9-11. között a Debreceni Egyetemen. A konferencián az aneszteziológia és az intenzív terápiás szakma újdonságai mellett a jövő kihívásait vitatták meg a szakemberek. Idén a táplálásterápia és a lélegeztetés került a fókuszba. A rangos szakmai fórumon az előadások mellett gyakorlati készségeket segítő kurzusokat is szerveztek.

A McGill Egyetem kutatói egy új típusú injekciós hidrogélt fejlesztettek ki, amely jelentős előrelépést jelenthet a hangszálsérülések és a velük járó hangvesztés kezelésében. A hangszálakon keletkező hegesedés sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoz, a jelenleg elérhető kezelések pedig csak ideiglenes megoldást nyújtanak, mivel gyorsan lebomlanak a szervezetben. Ez azt eredményezheti, hogy a betegek ismételt beavatkozásokra szorulnak, amelyek fokozhatják a szövetek károsodását.

Egy friss, nagyszabású brit tanulmány megkérdőjelezi azt az általános nézetet, miszerint a diétás, cukormentes italok egészségesebb alternatívát jelentenek a hagyományos cukros üdítőkhöz képest – különösen a máj egészségének szempontjából. A UK Biobank 123 788 résztvevőjének hosszú távú (átlagosan 10,3 éves) követésén alapuló kutatás rávilágít arra, hogy mind a cukorral édesített italok (SSB-k), mind az alacsony vagy nulla cukortartalmú, mesterségesen édesített italok (LNSSB-k) jelentős mértékben növelik a metabolikus diszfunkcióval összefüggő steatózisos májbetegség (MASLD) kockázatát.

Sokan keresik a kiutat, mindenki próbál valamilyen megoldást találni – fogalmazott Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének vezetője a mezőkövesdi életmódorvoslási konferencián. Elmondása szerint vannak lelkes háziorvosok, akik együtt sportolnak és főznek a betegeikkel, mert érzik, hogy változásra van szükség az egészségmegőrzés terén.

2023-ban ausztrál kutatók elindították az úttörő BANDIT (Baricitinib in New Onset Type 1 Diabetes) vizsgálatot, amely kimutatta, hogy a baricitinib napi adagja, amely gyógyszer már a rheumatoid arthritis és az alopecia kezelésére is használatos, segíthet az újonnan diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségben (T1D) szenvedő betegeknek. A vizsgálat megállapította, hogy a gyógyszer képes megvédeni a szervezet saját inzulintermelését és lassítani a betegség előrehaladását.

2024-ben jelentős áttörést értek el a tudósok a hajhullás kezelésében: egy természetes cukoralapú gél alkalmazásával sikerült erőteljes szőrnövekedést kiváltani egereknél, még örökletes kopaszodás esetén is. A felfedezés a sheffieldi egyetem és a pakisztáni COMSATS egyetem kutatóinak közös munkáján alapul, akik a dezoxiribóz nevű cukor sebgyógyító hatását tanulmányozták.

Egy osztrák kutatócsoport friss tanulmánya újabb aggasztó eredményeket közölt a mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. A Center for Biomarker Research in Medicine (CBmed) vezetésével végzett vizsgálat szerint ezek az apró részecskék a bélrendszer működésére és egészségére is jelentős hatást gyakorolnak – méghozzá olyan mértékben, amely már komolyabb betegségekkel is összefüggésbe hozható.