Hírek

Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei végezték a világ első átfogó kutatását, amelyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.

Tudósok először készítettek olyan részletes felvételeket, amelyek pontosan megmutatják, hogyan változtatja meg az LSD az agyi aktivitást, és ezzel úttörő betekintést nyújtanak a pszichedelikus élmények idegrendszeri alapjaiba.

Egy több mint 85 ezer felnőtt dán lakost vizsgáló, nagyszabású tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a túlzott soványság nagyobb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint a túlsúly. A kutatók megállapították, hogy azoknak az embereknek, akiknek a testtömegindexe (BMI) 18,5 alatt van, közel háromszor nagyobb a korai halálozás esélye, mint azoknak, akiknek BMI-je a „normál” tartomány középső vagy felső részén (22,5–24,9) helyezkedik el.

Szeptember 12-én új fejezet kezdődött a hazai egészségügy történetében: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Traumatológiai és Ortopédiai Klinikáján elvégezték az első robotasszisztált csípőprotézis-beültetést, közfinanszírozott ellátás keretében. A műtétet Prof. Dr. Daniel Kendoff, a berlini ENDO-Klinika igazgatója, nemzetközileg elismert robotsebészeti specialista és Dr. Sisák Krisztián, az SZTE vezető ortopéd-traumatológusa közösen hajtották végre.

A kutatók sejtszinten vizsgálták, miért jár a fogbélgyulladás gyakran erős, lüktető fájdalommal. Eredményeiket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal is elismerte.

A Tulane Egyetem kutatói egy olyan továbbfejlesztett CRISPR-alapú tuberkulózis-tesztet dolgoztak ki, amely egyszerű nyelvkenettel működik.

Egy nemrégiben megjelent nagyszabású svéd tanulmány – mely több mint 1,2 millió születést elemzett – fontos kérdésre keresett választ: vajon a terhesség alatt felírt opioid fájdalomcsillapítók növelik-e a gyermekeknél az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kialakulásának kockázatát?

Egy új klinikai vizsgálat eredményei szerint a semaglutid, egy második generációs GLP-1 receptor agonista, hatékonyan csökkenti a testsúlyt és javítja a metabolikus mutatókat skizofréniában, prediabéteszben és elhízásban szenvedő felnőtteknél, akik második generációs antipszichotikumokat (SGA-kat) szednek.

A vakbélrák korábban rendkívül ritkának számított, jellemzően idősebb felnőtteknél fordult elő, és az orvosok is ritkán találkoztak vele. Az utóbbi években azonban riasztó trend bontakozik ki: egyre több 30-as, 40-es – sőt fiatalabb – korosztályba tartozó embernél diagnosztizálják. Bár az összesített esetszám továbbra is alacsony (évente néhány fő egymillióból), az arányuk gyors ütemben növekszik.

A legfrissebb kutatások egyre erőteljesebben támasztják alá a szájhigiénia és az Alzheimer-kór közötti összefüggést. A klinikai, epidemiológiai és kísérleti adatok alapján a parodontális fertőzések — különösen a krónikus fogágybetegség — hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához és progressziójához. Ennek egyik mechanizmusa a szisztémás gyulladás, melyet a parodontitis vált ki, valamint az orális patogének — például a Porphyromonas gingivalis — potenciális jelenléte és aktivitása az agyban.

Az alultápláltság világszerte súlyos közegészségügyi probléma: az öt év alatti gyermekek haláleseteinek több mint fele ennek tudható be. Az életben maradó gyerekek pedig gyakran maradandó kognitív, fejlődési és társadalmi hátrányokat szenvednek. A legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom – az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége – szerepet játszhat a növekedési zavarok kialakulásában és megelőzésében.

A szepszis akkor alakul ki, amikor a szervezet immunrendszere túlreagál egy fertőzésre, és elkezdi károsítani a saját szöveteit és szerveit. Az Egyesült Királyságban évente mintegy 48 000 ember hal meg szepszisben, illetve évente 245 000 embert érint.

A Rice Egyetem kutatói egy új, peptid-alapú hidrogél rendszert fejlesztettek ki, amely akár húszszorosára is lassíthatja a gyógyszerek felszabadulását, ezzel jelentősen meghosszabbítva azok hatását. A „SABER” (Self-Assembled Boronate Ester Release) nevű platform különösen hasznos lehet olyan betegségek kezelésében, amelyek hosszú távú, rendszeres gyógyszerszedést igényelnek – például a tuberkulózis vagy a cukorbetegség esetében.