Hírek

A kissejtes tüdőrák (SCLC), az egyik legnehezebben kezelhető ráktípus, gyakran már elterjedt, mire diagnosztizálják. Elsősorban neuroendokrin (NE) sejtekből fejlődik ki, amelyek a tüdő levegő- és véráramlásának szabályozásában játszanak szerepet.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján végzett TAVI-beültetést élő közvetítésen keresztül követhették végig egy Indiában rendezett nemzetközi konferencia résztvevői.

A Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány az NSAID-ok használata és a demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.

A szaruhártya fontos limbális őssejteket tartalmaz, amelyek segítenek a kisebb sérülések helyreállításában. Hő- vagy kémiai égési sérülések esetén azonban a károsodás olyan súlyos lehet, hogy ezek a természetes javító mechanizmusok kudarcot vallanak, és a betegek tartósan megvakulnak.

A kutatók szerint a Föld légkörének felmelegedésével - a relatív páratartalom többnyire változatlanul maradása mellett - a páranyomáshiány (VPD) gyors ütemben növekszik. A VPD azt mutatja, hogy a levegő mennyire „szomjazza” a vizet. Minél magasabb a VPD, annál nagyobb a víz elpárolgásának mértéke, ami kiszárítja a bolygó ökoszisztémáit.

Az idei vesevilágnapon öt szakorvosi területet átfogó példaértékű együttműködés irányítja a figyelmet a krónikus vesebetegségre (CKD), amely Magyarországon mintegy másfél millió embert érint . A Magyar Nephrologiai Társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a hazai családorvosi diszciplína vezető képviselőinek részvételével ma megtartott konszenzuskonferencián a szakemberek a korai diagnózis és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták. Az előadók rámutattak: a betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére világszerte aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad – itthon az esetek 70%-ában nem ismerik fel. Ez azért kockázatos, mert a CKD nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, de további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat. Ezt igazolja, hogy a hazai kardiológiai betegek 40%-a krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van . A sokszakmás konferencia résztvevői hangsúlyozták: a közérthető információátadás, a társadalmi tudatosság növelése, az alapellátás bevonása a kockázati csoportok rendszeres szűrésébe, illetve az érintett társszakmák együttműködésének a megerősítése itthon is mérhető előrelépést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.

Februárban hozták nyilvánosságra az OECD országjelentését, amelyből kitűnik, hogy bár Magyarországon a kardiovaszkuláris halálokok vezetnek, jelentős terhet ró a társadalomra a daganatos megbetegedések kérdése is.

Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.

Az elhízás súlyos betegség, és csaknem kétszázféle betegség kialakulásával hozható összefüggésbe – figyelmeztetett az InfoRádióban a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapító-elnöke, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, Bedros J. Róbert.

Az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek (ASCVD) akkor jelentkeznek, amikor plakkok rakódnak le az artériákban, ami olyan állapotokhoz vezet, mint a szívbetegség, a stroke és a perifériás artériás betegségek. Ezek az állapotok súlyos következményekkel járhatnak, beleértve a csökkent életminőséget, az olyan műtétek szükségességét, mint a bypass-műtétek és a stentelés, az amputációk, sőt, akár a korai halál is.

Világszerte mintegy 2,9 millió ember él sclerosis multiplexszel, ami egy krónikus neurológiai betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja a központi idegrendszert.

A Simon Fraser Egyetem kutatóinak tanulmánya szoros kapcsolatot talált a magas szintű közösségi médiahasználat és a téveszmékkel járó pszichiátriai rendellenességek között.

Sokan nehezen találjuk meg a szavakat a mindennapi életben. Ez pedig általában az életkor előrehaladtával egyre szembetűnőbbé válik.