A szakdolgozók bérét növelné legelőször és a lakosság egészségi állapota alapján osztaná újra a kapacitásokat Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár. A napi.hu-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy a sebészeti ügyeletet nem vállaló budapesti kórházakból nappali kórház lehet, a jövő egészségügyében pedig az "ügy" helyett a "törődésre" helyezné a hangsúlyt.
Egyelőre nem derült még ki, melyik volt az a magyar cég, amelyik a tragikusan végződő franciaországi gyógyszerkísérlethez gyártott hatóanyagot. Gyógyszertesztek Magyarországon is folyamatosan zajlanak, de ezek idáig semmilyen egészségügyi problémát nem okoztak.
A kórházaknak a jövőben kizárólag a gyógyítás lesz a feladatuk, miután minden olyan tevékenységet, ami nem tartozik szorosan a betegek ellátásához, leválasztanak az intézményekről. Kórházat nem fognak bezárni, de a működést a lakosság igényeihez alakítják. Erről is beszélt a Magyar Időknek adott bemutatkozó interjúban az új egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán aláhúzta: abban hisz, hogy a betegnek nem az egészségügyi ellátás elszenvedőjének, hanem alakítójának kell lennie.
Elgondolkodtató híreket lehetett olvasni egy német másodpilótáról, aki megölte saját magát és még százötven ártatlan embert. Sokan próbáltak okokat, válaszokat keresni a miértekre. Az információ nem biztos, hogy valós következtetésekhez vezet, de a téves asszociációk megragadnak a fejünkben és formálják gondolatainkat.
A Harvardról csábította haza a Lendület program Maurovich-Horvat Pál kardiológust. Néhány éven belül szeretne kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel még szívinfarktus előtt megtalálhatnák a legnagyobb veszélyben lévő embereket.
Évi százmilliárd forintos többletre lenne szükség az egészségügyben ahhoz, hogy ne termelődjön újra a kórházi adósságállomány - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Velkey György hozzátette: az integrált központok létrehozása fontos lépés lehet, de szoros a határidő.
A Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Róbert Károly Magánkórház vette meg a Telki Kórház Kft. Budakeszi úti járóbeteg rendelőintézetét. Az új ambulanciával 40 százalékra nőhet a járóbetegek ellátásból származó bevétel aránya a Róbert Károly Magánkórházban - írja a napi.hu.
Le kell választani a nem működő és nem a valós betegellátást szolgáló részeket az egészségügyi ellátórendszerről, különben a pluszpénzek továbbra is elszivárognak. Ehhez a szakmai döntést a kórházigazgatóknak kell meghozni - mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Ónodi-Szűcs Zoltán, az újjászervezésre váró Gyemszi, a majdani ÁEEK vezetője.
A hatékonyságjavító intézkedések önmagukban nem elegendők, éves szinten – az adósságállomány rendezésén felül – legalább 100 milliárd forint hiányzik a hazai kórházak működéséből – mondta a Napi Gazdaságnak a Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György. A szövetségnek van saját javaslata egy, a közfinanszírozott ellátástól független, de azt támogatva működő magán-ellátórendszerről is.
Az egyetemi klinikákon és a nagy megyei kórházakban talán kevésbé, vidéken azonban igen súlyos gondot okoz a patológusok hiánya, minden harmadik kórházban csupán egyetlen patológus dolgozik. A Magyar Patológusok Társaságának adatai szerint hazánkban jelenleg 250 szakorvos dolgozik, a betegellátás pedig ennek a kétszeresét igényelné.
A kórházak adósságát központosítják, majd legkésőbb 2015 első negyedévében rendezik. Az önkormányzatoknak szintén a jövő év elején kell nyilatkozniuk arról, biztosítani tudják-e a háziorvosi rendelők működtetését és az asszisztensek fizetését – mondta a Világgazdaságnak az egészségügyi államtitkár. Zombor Gábor közölte: az állami ösztöndíjprogramban részt vevő kezdő szakorvosoknak 270-280 ezer forint közötti nettó bért garantálnának.
A magyar és a svéd pszichiátria összevetéséről írni olyan, mintha az alma és a körte között keresnénk a hasonlóságokat. Bár otthon sokan hiszik, hogy „Nyugaton” (vagy inkább északon) minden sokkal jobban működik, az általam tapasztalt és persze szubjektív képben a szomszéd kertje nem egyértelműen zöldebb, sőt helyenként gazosabb.
Bár a szlogenek szintjén a járóbeteg-ellátás évek óta az egészségpolitika prioritásai között szerepel, most először van remény arra, hogy egyre több beteg kapjon végleges ellátást a szakrendelőkben. Lehoczky Péter, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség új elnöke abban bízik, hogy a rendszer tervezett módosítása is erre ösztönzi majd az egészségügyi szolgáltatókat - írja a vg.hu.