A gyerekek életében a közoktatás újabb mérföldkő: itt jelennek meg elsőként a tanulási nehézségek, viselkedési problémák, kortárskonfliktusok, szorongás, önértékelési gondok. Ezen kockázatokkal párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer is összetettebbé válik, így feladatot kapnak a pedagógiai szakszolgálatok, iskolapszichológusok is.
A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásának egyik legkritikusabb kérdését, a torzítások (bias) és a jogi felelősség összefüggéseit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az MI egyre nagyobb szerepet kap a diagnosztikában, a döntéstámogatásban és a betegellátás szervezésében, miközben mind az emberi gondolkodás, mind az algoritmusok működése eleve torzításokra hajlamos. Ezért az MI alkalmazása nem csupán technológiai, hanem komoly etikai és jogi kihívás is, amely közvetlenül érinti a betegbiztonságot.
A gyermekek egészségfejlesztése és egészségmegőrzése az őket körülvevő családi-társadalmi háló, valamint a szociális és az egészségügyi rendszer függvényében valósul meg. Ebből kifolyólag a gyermekek egészséghez való joga olyan nemzeti érték, amit az állam több szinten is védelembe kell vegyen, többek között meghatározva a gyermekek ellátásához való hozzáférést és a szakemberek speciális kötelezettségeit is.
A tanulmány a demens betegek ellátásával összefüggő egészségügyi, jogi és etikai kérdéseket vizsgálja, különös tekintettel az ellátók kompetenciáira, felelősségére és a betegek cselekvőképességének fokozatos elvesztéséből fakadó problémákra. Kiindulópontja, hogy az idősödő társadalmakban egyre nő a demenciával élők száma, miközben a magyar jogrendszer által kínált megoldások sokszor csak részlegesek és nehezen alkalmazhatók a mindennapi gyakorlatban.
A tanulmány a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kapcsolatát vizsgálja adatvédelmi és alapjogi szempontból, különös tekintettel a munkavállalók egészségügyi adatai feletti önrendelkezésre. A szerző szerint a magyar állam egészségügyi adatkezelési gyakorlata ellentmondásos: miközben formálisan elismeri az információs önrendelkezés jogát, az EESZT működésével és a jogszabályi módosításokkal fokozatosan kiüresíti azt. A foglalkozás-egészségügy „állatorvosi lóként” jelenik meg ebben a rendszerben, mert itt különösen élesen ütközik a munkavállalók magánszférához való joga és az orvosi-adminisztratív adatéhség.
A kiskorú egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntések komplexitása
A terhesség-megszakítás jogának sérelme és a fogyatékos gyermek felnevelésének költségei
Az élődonoros vesetranszplantáció helyzete Magyarországon II.
Az élődonoros vesetranszplantáció helyzete Magyarországon I.
Az orvosi műhibák értékelése a gyakorlatban, különös tekintettel a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedésekre II.
Az orvosi műhibák értékelése a gyakorlatban, különös tekintettel a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedésekre I.
Amyotrophiás laterálsclerosis (ALS) és asszisztált halál
Az ALS-sel élő betegek életvégi ellátásának etikai kérdései