Med. et Jur.

„Útvonaltervezés” az egészségért

A 77. Egészségügyi Világgyűlés elfogadta a WHO 2025–2028 közötti időszakra szóló Globális Egészségügyi Stratégiáját (14. Általános Munkaprogram), amely új irányt jelöl ki a világ egészségügyi rendszereinek megerősítése érdekében. A program célja egy olyan „útvonalterv” kialakítása, amely támogatja az egészség és a jóllét előmozdítását egy instabil geopolitikai környezetben. A stratégia három fő misszióra épül: a betegségek kiváltó okainak kezelése és az egészség előmozdítása; az alapellátás fejlesztése és a hozzáférés bővítése; valamint az egészségügyi szükséghelyzetekre való hatékony felkészülés és reagálás biztosítása. A program mintegy 40 millió élet megmentésére törekszik.

2025.12.02. Med. et Jur.

Egészségügyi startupok – Innováció a mesterséges intelligencia korszakában

Az egészségügyi szektor gyors átalakuláson megy keresztül, amelyet a mesterséges intelligencia és az innovatív startupok erősödő jelenléte határoz meg. Bár az ellátórendszerben egyre több digitális eszköz jelenik meg, az egészségügyi dolgozók mesterségesintelligencia-ismeretei világszerte alacsonyak, miközben az EU Ai Act jogszabály már megköveteli az alapvető AI-kompetenciákat. A technológia alkalmazása tehát egyaránt kihívás és lehetőség: aki időben képes elsajátítani és megérteni az új eszközök működését és kockázatait, versenyelőnybe kerülhet.

2025.11.25. Med. et Jur.

TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁBÓL EREDŐ KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNYEKEN ALAPULÓ 2008-2010 és 2018-2020 KÖZÖTTI ÍTÉLKEZÉSI ÉS PERESKEDÉSI GYAKORLAT KVANTITATÍV ALAPÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE, MÁSKÉPPEN

A tanulmány az egészségügyi ellátás során elmulasztott tájékoztatási kötelezettségből fakadó kártérítési perek bírói gyakorlatát elemzi két időszak – 2008–2010 és 2018–2020 – összehasonlításával. A kutatás alapját valós bírósági ítéletek adják, amelyeket kvantitatív módszertannal, statisztikai eszközökkel (SPSS) dolgoztak fel. A vizsgálat különös jelentőségét az adja, hogy a két időszak között lépett hatályba a 2013. évi új Polgári Törvénykönyv, amely átalakította a deliktuális felelősség rendszerét és bevezette a sérelmi díj jogintézményét. Ez alapvetően formálta át az egészségügyi kártérítési ügyek elbírálását.

2025.11.18. Med. et Jur.

Az élődonoros vesetranszplantáció helyzete Magyarországon II.

A tanulmány az élődonoros vesetranszplantáció magyarországi helyzetét elemzi, különös tekintettel a transzplantációs várólistákra és az élődonoros vesecsere programra. A veseátültetés az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, amely világszerte a végstádiumú vesebetegség legjobb kezelési lehetőségének számít. Bár az átültetések többsége elhunyt donorokból történik, az élődonoros beavatkozások aránya fokozatosan növekszik, mivel ezek számos orvosi és etikai előnyt hordoznak.

2025.11.11. Med. et Jur.

A foglalkozás-egészségügyi szabályozás kialakulásának fejlődéstörténete az 1949. évi Alkotmánytól az Alaptörvényig

A tanulmány célja a foglalkozás-egészségügyi szabályozás alkotmányos és jogtörténeti fejlődésének bemutatása az 1949-es Alkotmánytól napjainkig. A szerző történeti ívben elemzi, hogyan vált a munkavédelem az állam egyik alapvető kötelezettségévé, miként fejlődött a jogrendszerben a foglalkozás-egészségügy fogalma, és hogyan alakultak át a munkavállalói egészségvédelmet garantáló intézmények.

2025.10.28. Med. et Jur.