Alvászavar

A jóllét lehetősége évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A biztonságosabb és kényelmesebb életkörülmények érdekében az emberi fejlesztések lenyűgöző tempóban és leleményességgel alakították át a lakókörnyezeteinket és a társadalmat. A biztonság és kényelem elérhetővé vált, a modern kor embere a krónikus stresszel kell megküzdjön a jóllétért. Egyre nagyobb szükség van a hétköznapokba integrált életmód orvoslásra. (x)

A kezeletlen inszomnia számos testi és lelki betegség kockázatát növeli, rontja az életminőséget, a fizikai és szellemi teljesítményt, a munkahelyi és iskolai eredményességet, és általában kedvezőtlenül befolyásolja a morbiditást és a mortalitást.

Az álmatlanság kezelésének igénye valószínűleg egyidős az emberiséggel. Míg a huszadik század első felét a barbiturátok, a második felét a benzodiazepinek uralták, a huszonegyedik század modern készítményei a nem benzodiazepin altatók, más néven „Z”-szerek – zolpidem, zolpiclon, zaleplon. Az egyes hatóanyagok klinikai hasznának értékeléséhez, az előnyök és kockázatok összevetéséhez az alvás fiziológiájára gyakorolt hatásukat is figyelembe kell venni.

Az alvászavar alapvetően egy klinikai diagnózis, amellyel kapcsolatban az első feladat a háttérben meghúzódó komorbiditások feltérképezése.

A vérnyomás, a koleszterin vagy a vércukor normálistól eltérő értékeinek kezeléséhez elfogadott és bizonyítékokkal alátámasztott célértekeink vannak, és pontosan tudjuk, mit kockáztatunk egy betegnél, ha ezeket nem érjük el. Vajon az inszomniát is ilyen komolyan vesszük?

Jövőre már megváltozott alkalmassági vizsgán kell megfelelni ahhoz, hogy valaki jogosítványt kaphasson vagy meg tudja hosszabbítani a már meglévőt. A vizsgálat része lesz az alvás közbeni légzészavar kiszűrése is, annak nyomán, hogy az Emmi módosította az egykori Népjóléti Minisztérium közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendeletét.

Alvásigényünk életünk során jelentősen csökken. A kisiskolások 8-10 órás igénye 60 év felett 5-6 órára csökken. Az alvásigényt emellett az aktuális szellemi teljesítmény is befolyásolja. Az alvásban számos olyan folyamat zajlik, melynek hiánya súlyos és tartós kóros következményekkel jár memóriánkban, figyelmünkben, alkalmazkodó képességünkben.

Science Translational Medicine szeptemberi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az alvászavar az Alzheimer–kór egyik legkorábbi indikátora lehet. Erre a következtetésre jutottak a Washington University kutatói, mivel rágcsálómodellel folytatott kísérletük során megállapították, hogy az Alzheimer-kór első jeleként tekintett béta–amyloid plakkok képződésének mértékét a normál alvás - ébrenlét ciklus szignifikánsan csökkenti.

Could Sleep Problems Predict Alzheimer's?

A Chicago Egyetem kutatásai szerint az alvás segíti elménket az összetettebb feladatok megoldásában és azon emlékek és gondolatok előhívásában, amikről azt hittük, elfelejtettük a nap folyamán.