A daganat miatt kezelt nőknél "a menopauzával kapcsolatos tünetek a rákellenes terápia egyik leggyakoribb következménye" - mondta Hickey. Ezek a tünetek súlyosbítják a fáradtságot és az alvásproblémákat, és befolyásolhatják a kezelés hatékonyságát is, ami miatt a betegek elhanyagolják a kezelést, vagy akár teljesen abbahagyják azt.
A nirmatrelvirt és ritonavirt (Paxlovid [Pfizer]) kapó egyének forgalomba hozatalt követő elemzése elengedhetetlen, mivel lényegesen különböznek a publikált klinikai vizsgálatokban szereplő egyénekétől. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a nirmatrelvir és a ritonavir kapcsolatának vizsgálata a halálozás vagy a kórházi felvétel megelőzésével a COVID-19 fertőzés szövődményeinek különböző kockázatával rendelkező egyéneknél.
Az orrfolyás és orrdugulás talán a leggyakoribb tünetek, melyekkel a betegek orvoshoz fordulnak. Legtöbb esetben nátha vagy légúti allergia tünetei lehetnek, azonban ha az orrfolyás mögött (rutin vizsgálatokkal) semmilyen betegséget nem találunk és az allergia teszt is negatív, akkor érdemes az alábbi okokra is gondolni:
A téli szezonban az orrdugulásos panaszok döntően vírusos vagy bakteriális légúti fertőzésekre vezethetők vissza. Az új típusú koronavírus okozta fertőzés (Covid-19), az influenza-, az RSV-, illetve a rhinovírusok okozta infekciók egyaránt vezethetnek orr- és orrmelléküregi panaszokhoz.
Régebben az emberek életük egyharmadát alvással töltötték. Nem véletlenül. A kielégítő alvásra akkor is szükség van, ha a mai rohanó világban úgy érezzük: elfecsérelt idő, amit erre fordítunk, mert lemaradunk valamiről. Magyarországon a népesség 9%-a küzd valamilyen alvászavarral, és ez nem csupán fáradtságot, kialvatlanságot, nyűgösséget, instabil érzelmi állapotot jelent, hanem számos betegségnek forrása, vagy tünete lehet.
Miközben az elhízás veszélyei köztudottak, az alultápláltság gyakoriságáról és jelentőségéről alig esik szó. Pedig az Európai Unió lakosságának 5%-a minőségi éhezésben szenved(1). Például a kórházi kezelés alatt álló betegeknél a malnutríció előfordulási gyakorisága 30-60%, a diagnózis azonban mindössze 3-5%-ban történik meg(2). Mivel a malnutríció diagnosztizáltsága és megfelelő kezelése messze elmarad a kívánatostól, a szakmai szervezetek mind a szűrésre, a diagnózisra és a terápiára vonatkozóan egységes kritériumrendszert és irányelveket fogalmaztak meg(3,4).
A migrén – mint primer fejfájás – egy gyakorinak számító, világszerte körülbelül 1 milliárd embert érintő kórkép (1).
A magnézium az emberi szervezet megfelelő működéséhez szükséges ásványi anyagok egyike, amelynek a hiánya stresszes állapotokkal és számos krónikus betegséggel társulhat, beleértve a migrénes fejfájást, a kardiovaszkuláris történéseket (szívroham, stroke), a magasvérnyomás-betegséget és a 2-es típusú cukorbetegséget (ld. ábra)(1).
Az első értékelést követően a beteg szelektív szerotonin visszavétel gátló (SSRI) készítménnyel kezdték kezelni depressziós tüneteinek enyhítése céljából, és ezt feltitrálták terápiás dózisra. Pszichoterápiát és fizikoterápiát is javasoltak számára.
Számos kutatót és virológust tölt el aggodalommal a koronavírus egy új variánsának a megjelenése, amely egyes vélekedések szerint akár újabb járványhullámok kialakulását is okozhatja. A kialakult helyzetre reagálva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli ülést tart pénteken, amelynek keretében megvitatják, mit jelenthet a koronavírus-vakcinák és az alkalmazott kezelések szempontjából a napokban felfedezett új variáns rendkívül sok mutációt tartalmazó tüskefehérjéje.
Az akné szinte minden ember életében jelentkezik legalább egyszer, kinél enyhébb, kinél súlyosabb, nagyobb területet érintő, gyulladásos formában. Az akné ugyan nem egy súlyos betegség, azonban nem gyógyítható, ezért a páciensek életminőségét ronthatja. Ugyanakkor megfelelő készítmények alkalmazásával és a rizikófaktorok csökkentésével nagyon jól kezelhető, karbantartható állapot. (x)
Ez nem csupán „nyelési képesség” kérdése…
A szájüreg és pharynx daganatai az Amerikai Egyesült Államokban az évente diagnosztizált daganatok 3%-át képezik, kialakulásukban elsősorban a dohányzás, alkoholfogyasztás, és HPV infekciók játszanak szerepet. A szájüregi és pharyngealis daganatok incidenciája az 1980-as években csökkent, majd 1999-től kezdve újra emelkedést mutat.