Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A mollicute-fertőzésekre irányuló, donor-kedvezményezettre kiterjedő általános szűrési protokoll jelentősen csökkentette a súlyos légúti szövődmények előfordulását felnőtt tüdőátültetésben részesült betegek körében – derül ki a Nemzetközi Szív- és Tüdőátültetési Társaság éves konferenciáján bemutatott, több mint 100 személyre kiterjedő új adatokból.
A Klebsiella baktériumok az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, kórházban szerzett fertőzések egyik fő okozói. Egy tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa a Klebsiella fertőzés lehetséges kockázati tényezőit a transzplantációt követő első 180 nap során.
A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka. A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).
Az intravénás foszfomicin egy széles spektrumú, baktericid antibiotikum, ami Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen hatékony, beleértve a multirezisztens (MDR) törzseket is. A gyermekkorú betegeknél történő alkalmazására vonatkozó bizonyítékok, különösen a kombinációs terápia részeként, továbbra is korlátozottak.
A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.
Az alacsony jódbevitel a veseátültetésben részesült betegek (KTR) körében a csökkentett túlélési esély egy módosítható kockázati tényezője lehet. Ezért nemek szerinti rétegzéssel végzett elemzéseket hajtottak végre annak vizsgálatára, hogy a nem megfelelő jódbevitel és az alacsony 24 órás vizeletjód-kiválasztás összefügg-e a megnövekedett halálozással.
Az elhízás számos daganatos megbetegedés jelentős kockázati tényezője, ugyanakkor a nem sebészi úton végzett súlycsökkentés daganatos kockázatra gyakorolt hatása továbbra is bizonytalan. Egy vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy a valós életben tapasztalható, nem sebészi úton elért súlycsökkenés összefüggésbe hozható-e a daganat kialakulási kockázatának csökkenésével.
Az FDA jóváhagyta a linerixibat (Lynavoy, GSK) alkalmazását elsődleges biliaris cholangitiszben (PBC) szenvedő felnőttek kolesztatikus viszketésének kezelésére.
Egy új tanulmány eredményei szerint a szemaglutid alkalmazása a nem artériás elülső ischaemiás optikai neuropátia (NAION) kockázatának kismértékű, de szignifikáns emelkedésével jár.
A randomizált COBRRA-vizsgálat megállapította, hogy az apixaban az akut vénás tromboembólia (VTE) kezelésében csökkentette a vérzés kockázatát a rivaroxabanhoz képest, megerősítve ezzel azokat a megfigyeléses és közvetett jelzéseket, amelyek a hatékonyság romlása nélküli nagyobb biztonságra utaltak.
A dohányzás rendkívül gyakori a pszichózis klinikai szempontból magas kockázatának kitett (CHR-P) emberek körében, és rosszabb klinikai eredményekkel jár. A nagy kiterjedésű agyi kapcsolódási pontokat mind a pszichózissal, mind a dohányzással összefüggésbe hozták. Ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat a CHR-P-csoportba tartozó személyek esetében még nem került feltárásra, pedig ez értékes betekintést nyújthatna a két jelenség együttes előfordulásának lehetséges neurobiológiai hátterébe.
Az intenzív osztályon fekvő, kritikus állapotú betegek rendkívül heterogén populációt alkotnak, akiknél az antimikrobiális szerek (antibiotikumok, gombaellenes és vírusellenes szerek) farmakokinetikája (PK) jelentős eltéréseket mutat megnehezítve az optimális adagolási stratégiák kidolgozását. Ez még bonyolultabbá válik azoknál, akik folyamatos vesehelyettesítő terápiában (CRRT) részesülnek, mivel a CRRT jelentősen megváltoztatja a gyógyszer clearance-et. Mindazonáltal számos farmakokinetikai vizsgálat kizárja a CRRT-ben részesülő betegeket, és a meglévő vizsgálatok gyakran szenvednek módszertani korlátoktól és kis mintanagyságtól, ami csökkenti általánosíthatóságukat. Ennek megfelelően továbbra is kritikus hiány mutatkozik a CRRT-ben részesülő intenzív osztályon fekvő betegek számára szóló, megbízható, bizonyítékon alapuló antimikrobiális gyógyszerek adagolási irányelveiben, a nyilvánvaló klinikai szükséglet ellenére.