Belgyógyászat

Az utóbbi években egyre inkább sikerül megérteni, hogy a véralvadási faktorok milyen módon befolyásolják a vénás tromboembólia kialakulásának kockázatát, az életmódbeli tényezők szerepe ezzel szemben ma még kevéssé tisztázott a nők esetében. Ezt a hiányt hivatott pótolni a British Journal of Hematology című folyóiratban megjelent kohorsz tanulmány, amelyben Pelle G. Lindqvist és munkatársai több mint 24 000, 25 és 64 év közötti svéd nő adatait elemezték.

A Cell Metabolism című szakfolyóirat beszámolója szerint az ital formájában fogyasztott keton megváltoztatja a sportolók anyagcseréjét, aminek következtében fokozódik a teljesítőképességük.

Egy új vizsgálat eredménye szerint nem kell marihuánás cigarettát szívnunk ahhoz, hogy megtapasztaljuk annak káros egészségügyi következményeit. Már az is elég, ha a marihuánás cigaretta másodlagos füstjét lélegezzük be, ráadásul mindössze egyetlen percig, mivel már ennyi idő alatt képes megzavarni a vérerek működését.

Az Európai Reumaellenes Liga (European League Against Rheumatism, EULAR) közzétette a fibromyalgia kezelésével kapcsolatos frissített irányelveit, amely bizonyíték alapú javaslatokat, köztük nem farmakológiai és pszichológiai beavatkozásokat is tartalmaz. Az EULAR új javaslatait az Annals of Rheumatic Diseases című orvosi szakfolyóirat júliusi online kiadása közölte.

A vénás tromboembólia megelőzésében alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi szakemberek és a fokozott kockázatnak kitett csoportok is tisztában legyenek vele, milyen óvintézkedéseket lehet megtenni a betegség elkerülése érdekében. Az egyik ilyen kockázati csoport a maratonfutóké, akiknél a hosszú időn át végzett intenzív edzés miatt többféle, a vénás tromboembólia kialakulásának esélyét növelő kockázati tényezővel kell számolni.

A 67 éves férfi páciens 25 éve növekvő, jobb oldali inguinalis sérvvel jelentkezett orvosánál.

A sürgősségi vizsgálatok kb. 1-3%-ra ájulás miatt kerül sor. Míg az esetek többsége nem vezethető vissza súlyos okokra, a collapsus néha potenciálisan életveszélyes betegség, pl. arrhythmia, vagy szívritmuszavar tünete lehet. Ennek ellenére a sürgősségi orvos kezében nincs olyan eszköz, amelynek segítségével ezt megállapíthatná.

Egy új kutatás eredménye arra utal, hogy a sztatinterápia a gyulladásos bélbetegség (IBD) kialakulásának kockázatcsökkenésével jár. A kockázatcsökkentő hatás főként idősebb betegek Crohn-betegségének kialakulása kapcsán érvényesül.

Az amerikai Országos Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémia (National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) részlegeként működő Orvostudományi Intézet (Institute of Medicine, IOM) részletes beszámolóban tette közzé az ambuláns betegek diagnózisa során 2015-ben elkövetett hibákat. Ez alapján évente átlagosan a diagnózisok 5%-ában, azaz minden 20. beteg vizsgálatakor fordul elő valamilyen hiba, amelyek az esetek felében a betegre nézve akár veszélyes is lehet.

A cukorbetegségek mintegy 5 százalékát kitevő 1-es típusú diabétesz kialakulásában több tényező is szerepet játszik, és ezek egyike lehet a különféle baktériumok inaktív T-sejtekre gyakorolt hatása: a Cardiff Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kórokozók olyan módon aktiválhatják az egészséges sejtekre egyébként ártalmatlan T-sejteket, hogy azok végül elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit.

Az USA-ban a túlzott sófogyasztás mára jelentős egészségügyi problémává vált. Számos tanulmány hangoztatja, hogy a túlzott sófogyasztás sok súlyos megbetegedés, többek közt a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli, ezért csökkenteni kellene a napi sófogyasztás javasolt mértékét. De vajon mi az a mennyiség, amikor a só már túl sok a szervezetünknek?

A PRAIRI vizsgálat eredményei alapján már egyetlen anti-CD20 antitest rituximab (Rituxan, Genentech, Inc) infúzió is képes akár egy évvel késleltetni a rheumatoid arthritis megjelenését a veszélyeztetetteteknél.

Évek óta ismert, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulásában egyaránt szerepet játszik a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek csökkent inzulintermelése, az inzulinrezisztencia, valamint a máj megnövekedett glükóztermelése, az utóbbi időben pedig az inkretinhormonok, így a glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) és a glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) cukorbetegségben játszott szerepe is egyre inkább tisztázódik.