A nem alkoholos zsírmáj (non-alcoholilic fatty liver NAFL) és a nem alkoholos steatohepatitis (non-alcoholic steatohepatitis NASH) egy gyakran nem felismert, vagy félre diagnosztizált betegség, melyet sokan egyszerűen „kozmetikai hibá”-nak tartanak. Kétségtelen, hogy alapvetően benignus kórforma, de az esetek egy részében akár májcirrhosishoz is vezethet.
A bakteriális transzlokáció egészségesekben is előforduló természetes jelenség{1}, mely a RES, ezen belül a májban található Kupffer-sejtek fiziológiás trénere. Nemcsak a baktériumok, hanem a különféle bakteriális antigének, az endotoxinok és maga a bakteriális DNS is képes átjutni a bélfalon. Normálisan működő immunrendszer mellett ezek az ágensek tünet nélkül eliminálódnak, de bizonyos körülmények között szisztémás gyulladásos reakciót válthatnak ki.
A diagnózis felállítása nehéz, a széleskörű szervi érintettség elviheti az orvosi gondolkodást téves irányba. A holisztikus szemlélet segíti a klinikust jó útra terelni a differenciál diagnosztikai útvesztőben. Soha ne feledjük, a beteg tüneteit szedjük egy csokorba, és értékeljük újra és újra a kórlefolyást!
A gasztrooesophagealis reflux betegség (GERD) diagnózisával és kezelésével kapcsolatban számos guideline látott napvilágot. Vannak, akik szükségesnek gondolják a betegség exakt bizonyítását, mások elegendőnek tartják a gyógyszeres terápiára adott válasz értékelését.
A gastrooesophagealis reflux betegség mellkasi fájdalmat provokálhat, amely megnyilvánulhat nyelőcsőégés formájában, de jelentkezhet típusos, vagy típusosnak tűnő angina pectoris képében is.
Az infekciók a májcirrhosis kezelésének központi kérdésévé váltak. Súlyosbítják a májbetegséget: rontják a hepatikus funkciókat, elősegítik a májbetegség szövődményeinek kialakulását és a mortalitás jelentős tényezői. Emiatt különösen fontos a korai diagnózis és az adekvát antibiotikus kezelés. A diagnózis felállítása azonban nem mindig könnyű, mert a fertőzések sokszor atípusos formában jelennek meg.
A felnőttkori asthma bronchialeban szenvedő betegek 80%-ban kimutatható kóros savas gastrooesophagealis reflux, mely nem feltétlenül jár együtt típusos reflux tünetekkel, de az asthma súlyosbodásához vezet, sőt komolyan felvetődik, hogy az esetek egy részében kizárólagosan felelős a tüdőbetegség kialakulásáért.
A Tropheryma whipplei által okozott betegséget, a Whipple-kórt először 1907-ben, George Hoyt Whipple írta le egy 35 éves férfi betegben, akinek testsúlycsökkenése, polyarthritise, hasi fájdalma, lymphadenopathiája és hasmenése volt.
A nem szteroid gyulladáscsökkentők és a dohányzás befolyásolja a savas reflux hatásait, de egy új tanulmány szerint különböző módon. A dohányosok körében magasabb a malignomák előfordulási aránya, míg a rendszeres NSAID-t fogyasztók között alacsonyabb a rizikó a dohányosokéhoz képest.
A refluxbetegség prevalenciája az elmúlt 3 évtizedben folyamatosan emelkedik, és egy nemrégiben közölt kutatás szerint az oesophagus mikroflórájának megváltozásával jár. A tanulmány a Gastroenterolgy című folyóirat 2009 augusztusi számban jelent meg.
A refluxbetegség időbeni felismerése, helyes kezelése nemcsak a beteg panaszainak enyhülését jelenti, hanem jelentős gazdasági előnyöket is hordoz magában.
Az idiopathiás gyulladásos bélbetegségek (IBD) gyakorisága hazánkban jelentősen növekedett, a colitis ulcerosa gyakorisága megduplázódott, míg a Crohn betegség előfordulása nyolcszorosára nőtt. Így a két kórforma egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt harminc év során 8:1-ről 2:1-re változott.
Kempinski Hotel Corvinus Budapest*****, 2010. február 18-20.