Háziorvostan

A COVID-19 közegészségügyi vészhelyzet katalizálta a kizárólag videó- és hangalapú telemedicina látogatások széles körű bevezetését. Ez az elterjedés rávilágított az életkor, a faji és etnikai hovatartozás, valamint az előnyben részesített nyelv szerinti egyenlőtlenségekre. Kevés tanulmány vizsgálta, hogy az egészségügyi rendszerekben történő telemedicina bevezetésének különbségei miként befolyásolták ezeket az egyenlőtlenségeket.

Újabb bizonyítékok támasztják alá a mesterséges intelligencia (AI) lehetséges alkalmazását a nem invazív vér biomarkerek felderítése terén. A mesterséges intelligencia közreműködésével kapott vér biomarkerek diagnosztikai értéke azonban a petefészek daganatok (OC) esetében továbbra is ellentmondásos.

Az atópiás dermatitis (AD) egy olyan krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely jelentősen rontja az életminőséget. A szisztémás terápiák legújabb fejlesztései, például a Janus-kináz (JAK) gátlók hatékony kezelési lehetőségeket kínálnak. A klinikai vizsgálatok során azonban aggályok merültek fel a lehetséges mellékhatásokkal, többek között a kardiovaszkuláris és tromboembóliás kockázatokkal kapcsolatban, és további, valós életben végzett vizsgálatokat igényelnek. Mindez rávilágított arra, hogy speciális kockázati kategóriákat kell felállítani, például a dohányzók esetében.

A 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegeknek fokozott morbiditással, magasabb halálozási aránnyal és magas ellátási költségekkel kell szembenézniük. A vércukorszint digitális önellenőrzése (SMBG) automatikusan feltöltheti az adatokat az alkalmazásokba, megoszthatja az adatokat az egészségügyi szolgáltatókkal, csökkentheti a hibákat, és segítheti a hosszú távú cukorbetegség-kezelést.

A tanulmány célja, hogy a posztmenopauzában lévő nők körében az oszteoartritisz (OA) globális terheit és időbeli tendenciáit bemutassa az incidencia, a prevalencia és a fogyatékossággal korrigált életévek (DALY) tekintetében 1990-2021 között.

A kórházakban a baktériumok sokfélesége nagymértékű lehet, amelyek mindenféle eredetűek - például az emberi bőrről, a külső környezetből, vagy az orvosi berendezésekből származhatnak. A klinikai környezetben használt mosogató lefolyók a patogén baktériumok rezervoárjának, a kórházi fertőzések (HAI) és az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) potenciális forrásainak tekinthetők.

Napjaink leggyakoribb proktológiai kórképéről, az aranyérbetegségről az első leírás a római korból, Kr.u. 37-ből maradt fenn¹. Előfordulási gyakorisága napjainkban a felnőtt lakosság körében meghaladhatja a 30%-ot, de az 50 éven felüli korosztálynál akár az 50%-ot is elérheti ².

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.

A terápiás dózisú, nem K-vitamin tartalmú orális antikoagulánsok (NOAC) számos esetben jobbak az aszpirinnél az artériás és vénás tromboembólia megelőzésében.

Hogy meddig tart egy vakcina védelme? Egy egyszerű vérvizsgálat megadhatja a választ. A kaliforniai Stanford School of Medicine kutatói azonosítottak egy molekuláris jelet a vérben, ami napokkal az oltás után jelenik meg, és előre jelzi az immunválasz tartósságát. A Nature Immunology januári számában közzétett felfedezés átalakíthatja a vakcinák fejlesztését, tesztelését és személyre szabását. A tanulmány betekintést nyújt abba is, hogy egyes vakcinák miért biztosítanak élethosszig tartó védettséget, míg mások hónapokon belül elveszítik hatékonyságukat.

A kutatók szerint a bakteriális vaginózis (BV) egy altípusa növeli a Chlamydia trachomatis (C.trachomatis) fertőzés kockázatát a fekete, illetve spanyolajkú serdülők és fiatal nők körében.

A háziorvosi ellátásban továbbra sem csitul a légúti fertőzések miatti megjelenések száma. Az NNK légúti figyelőszolgálat adatai alapján a 8. héten még egy kicsit emelkedett is azon betegek száma, akik légúti panaszokkal fordultak orvoshoz. Ezek közül a fertőzések közül a dobogós helyet a szezonális influenza vírus szerezte meg, ezt követi az RSV, majd hátul kullog a SARS-CoV-2 vírus. A kórházba került beteg száma ugyanezt az etiológiai eloszlást mutatja.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azoknál az egyéneknél, akiknél a széklet hemoglobin (f-Hb) koncentrációja közvetlenül a pozitivitás határértéke alatt van, megnövekedett a vastag- és végbéldaganat kockázata azokhoz képest, akiknél nincs, vagy alacsony az f-Hb koncentráció. A kockázatalapú szűrési javaslatok személyre szabása érdekében kulcsfontosságú az előző szűrés alkalmával mért f-Hb, valamint a kolorektális neoplázia kimutatása közötti dózis-válasz összefüggés megértése.