Háziorvostan

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentősen befolyásolja az egészséget és a várható élettartamot, de a megbetegedés progresszióját továbbra is nehéz megjósolni. Ezért van szükség olyan biomarkerekre, amelyek segítségével azonosíthatók azok a betegek, akiknél a vesefunkció gyors romlásának kockázata fennáll. Az Alport-szindróma (AS) jól példázza ezt a kihívást, mivel egyes betegeknél gyors progresszió figyelhető meg, míg másoknál a vesefunkció fokozatos romlása tapasztalható.

A kardiovaszkuláris-vese-metabolikus (CKM) szindróma korai felismerése elengedhetetlen a későbbi szervi elégtelenség megelőzéséhez. Bár a pitvarfibrillációt (AF) gyakran véletlenszerűen észlelik a munkaképes korú felnőtteknél, és ez a megállapítás a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát jelenti, a vesefunkció romlására gyakorolt konkrét hatása ebben a populációban még nem tisztázott.

A robotasszisztált epehólyag-eltávolítás a Medicare-kedvezményezettek körében több mint kétszeresére növelte a műtéti beavatkozást igénylő epevezeték-sérülés (BDI) kockázatát a laparoszkópos epehólyag-eltávolításhoz képest annak ellenére, hogy alkalmazása 2020-2023 között egyre elterjedtebbé vált.

Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bél-agy kölcsönhatás zavara, ami az amerikaiak több mint 6%-át érinti. A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az IBS tüneteit, és összefüggésbe hozható az IBS alacsonyabb előfordulási valószínűségével; a korábbi tanulmányok azonban kis mintán készültek, vagy az önbevalláson alapuló mérések korlátai miatt nem voltak reprezentatívak. Jelen tanulmány célja az volt, hogy vizsgálja a Fitbit-készülékkel rögzített fizikai aktivitási adatok és az IBS előfordulási gyakorisága közötti összefüggéseket.

A 3. fázisú PROTEUS vizsgálat eredményei szerint azoknál a férfiaknál, akiknél magas kockázatú, lokalizált vagy helyileg előrehaladott prosztatadaganatot diagnosztizáltak, és akik a radikális prosztatektómia előtt és után apalutamidot, illetve androgénhiányos terápiát (ADT) kaptak, szignifikánsan nagyobb volt az esély a jelentős patológiai válasz elérésére, és kisebb volt a metasztatázis kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik kizárólag ADT-t kaptak.

Az „Ozempic-száj” – valamint az „Ozempic-lehelet” és az „Ozempic-fogak” – felütésű sajtóhírek után a legújabb kutatások lehetséges magyarázatokkal álltak elő, különösen arra vonatkozóan, hogy a GLP-1-gyógyszerek miként késleltetik a gyomor és a belek kiürülését.

Kyle Busch nem volt egy tipikus tüdőgyulladásos vagy szepszisben szenvedő beteg. A 41 éves NASCAR-bajnok családja azonban közleményében mindkét betegséget megemlítette május 21-i halálának okaként. Egy fiatal, egészséges ember – aki ráadásul fizikailag is jó formában van, ahogyan az autóversenyzőktől elvárható – esetében váratlan, hogy ezek a betegségek végzetesek legyenek – mondta Dr. Bradley Sharpe, az UCSF Health kórházi orvosa.

A Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) a mepolizumabot ajánlja a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kezelésére. Végleges iránymutatás-tervezetében a NICE kijelentette, hogy a mepolizumabot kiegészítő fenntartó kezelési lehetőségként ajánlja felnőtteknél a nem megfelelően kontrollált COPD és emelkedett vér eozinofilszám esetén, amennyiben a betegek hármas inhalációs terápiában részesülnek – inhalációs kortikoszteroid (ICS), hosszú hatástartamú béta-2-agonista (LABA), hosszú hatású muszkarinerg antagonista (LAMA)-.

Azoknál az elhízásban szenvedő betegeknél, akiket GLP-1 receptor agonistákkal vagy kettős GLP-1/glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP) receptor agonistákkal kezeltek, alacsonyabb összesített daganat kockázatot, illetve alacsonyabb bőrdaganat kockázatot állapítottak meg, mint a kezeletlen betegek esetében.

A korai magömlés (PE) klinikai definíciója szerint az intravaginális ejakulációs latenciaidő (IELT) 1 perc vagy annál rövidebb. Bár a gyógyszeres kezelések gyors és hatékony eredményeket mutattak, gyakran kapcsolatba hozzák ezeket káros mellékhatásokkal. Ezzel szemben a fizioterápiás megközelítések biztonságosabb alternatívát kínálnak, a nemkívánatos reakciók alacsonyabb kockázatával.

A cukorbetegség a daganatok megnövekedett kockázatával jár együtt; azonban az összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai tanulmányok közül kevesen foglalkoztak kifejezetten a spanyolajkú/latin-amerikai felnőttekkel. Jelen tanulmány a cukorbetegség három, időben változó mutatója és a daganat előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálta a Hispanic Community Health Study/Study of Latinos (HCHS/SOL) tanulmány résztvevői körében.

Az akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségekről már számos jelentés született. Olaszországból származó adatok azonban továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy olasz kohorszban értékelje a revaszkularizációs kezelésekhez (RT) való hozzáférésben, valamint a legfontosabb időbeli teljesítménymutatókban megfigyelhető nemi különbségeket.