Háziorvostan

Az étrend-kiegészítőket a kognitív funkciók védelmére ajánlják, de az ezt alátámasztó bizonyítékok ellentmondásosak. A COSMOS-Mind vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a kakaókivonat (500 mg/nap flavanolt tartalmazó) napi adagolása a placebóval szemben, valamint egy kereskedelmi forgalomban kapható multivitamin-ásványi anyag (MVM) a placebóval szemben javítja-e a kognitív funkciókat idősek esetében.

Az Anyai-Magzati Orvostudományi Társaság (SMFM) 2026. évi terhességi konferenciáján bemutatott kutatás szerint a magnézium-szulfátnak a terhesség 22–24. hetében, vagyis a szülés előtti időszakban történő adagolása nem mutatott összefüggést az újszülött jobb idegfejlődési eredményeivel, miután figyelembe vették a szülés előtti kortikoszteroidok alkalmazását.

A Reckitt Benckiser Kft. által támogatott tartalom

Egy vizsgálat azt értékelte, hogy az Egyesült Államokban 2016-2022 között a súlyos anyai morbiditás (SMM) emelkedő aránya milyen mértékben tulajdonítható az anyai kockázati tényezők, köztük az anyai életkor előrehaladottsága, az elhízás, a terhesség előtti cukorbetegség, a terhességi cukorbetegség, a magasvérnyomás és a terhességi magasvérnyomás okozta rendellenességek (HDP) növekvő prevalenciájának.

A krónikus gasztroduodenális rendellenességek nagyon gyakoriak és heterogén kórélettani folyamatokkal járnak. Az autonóm diszfunkció hozzájárulhat ezekhez, de relatív szerepe a megbetegedés patológiájában és tüneteiben nem egyértelmű. Ez a tanulmány multimodális vizsgálatok segítségével kívánta tisztázni az autonóm diszfunkció szerepét a gasztroduodenális rendellenességek, illetve a tüneti összefüggések terén, feltételezve, hogy különálló betegség-alcsoportokat fog feltárni.

A vesetranszplantáción átesett betegeknél magas a kedvezőtlen események, egyebek mellett a csonttörések kockázata. Az átültetés utáni törések aránya a jelentések szerint nagy eltéréseket mutat, és az idő múlásával változhat. Ezeknek a töréseknek a következményeit még nem vizsgálták meg kellőképpen. Jelen tanulmány a vesetranszplantáció utáni törések kockázatát és prognózisát vizsgálta napjainkban.

A szarkopénia egy olyan állapot, amely az izomtömeg és az izomerő progresszív és generalizált csökkenésével jellemezhető. Előfordulási gyakorisága az életkor előre haladásával nő, de kialakulásához egyéb tényezők is hozzájárulhatnak. A mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás hiánya felgyorsítja az izmok leépülését; krónikus gyulladásos állapotok, krónikus betegségek, például a szívelégtelenség, a daganatos kórképek, a veseelégtelenség, a cukorbetegség, az idősödéssel járó hormonális változások, valamint a fehérjehiányos étrend, az alultápláltság szintén kockázati tényezőt jelentenek.

Ez a tanulmány egy fiatal olasz felnőttekből álló kohorszban vizsgálta az úgynevezett Róma IV kritériumoknak megfelelő, irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő egyének körében az önbevallás alapján megállapított, nem cöliákiás gluténérzékenység előfordulási gyakoriságát.

A krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága és a kognitív károsodás közötti összefüggéseket még nem értékelték CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága – a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) és a vizelet fehérje/kreatinin arány (UPCR) alapján meghatározva – milyen összefüggést mutat az újonnan kialakuló kognitív károsodással egy CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A tanulmány olyan 5607 CKD-ben szenvedő résztvevőt vizsgált, akik 2003-2008, valamint 2013- 2015 között vettek részt a tanulmányban. A statisztikai elemzést 2024 augusztusától 2025 decemberéig végezték.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) által a hónap végére tervezett vakcina-tanácsadó bizottsági ülés nem kerül megrendezésre, és új időpontot sem tűztek ki – közölte az Egészségügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériumának szóvivője. Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter fokozta erőfeszítéseit a nemzeti oltási politika átírására, beleértve hat gyermekkori oltás széles körű ajánlásainak elvetését többek között a COVID és a hepatitis B ellenit, a szövetségi támogatás mélyítését olyan államok számára, amelyek oltásmentesek, valamint az mRNS-alapú oltáskutatás finanszírozásának csökkentését.

Az orvosi szakirodalom átfogó áttekintése alátámasztja azt a régóta alkalmazott gyakorlatot, hogy minden egészségügyi szempontból stabil csecsemőnek születéskor hepatitis B vakcinát adnak be. Egy frissen megjelent tanulmány nem talált bizonyítékot, ami igazolná a CDC Immunizációs Gyakorlatok Tanácsadó Bizottsága (ACIP) által tavaly kiadott új iránymutatást, ami elutasítja a születéskor történő oltást azoknál a csecsemőknél, akiknek az anyját a terhesség alatt negatívra tesztelték hepatitis B-re. Az áttekintést a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási és Politikai Központjának (CIDRAP) Vakcina Integritás Projektjének kutatói végezték Minneapolisban.

Az Egyesült Királyságban az emberek egyre kevesebb évet töltenek el jó egészségben – a várható egészséges élettartam (HLE) a 2011-2013-as nyilvántartások kezdete óta a legalacsonyabb szinten van jelenleg. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint 2022-2024-ben a születéskor várható egészséges élettartam a férfiaknál 60,7 év, a nőknél 60,9 év volt. Mindkét szám jelentősen csökkent 2019-2021 óta. A kedvezőtlen változás annak ellenére következett be, hogy a COVID-19-járvány tetőzése óta javult az általános várható élettartam.

A szisztémás gyulladás hozzájárul a szívelégtelenség (HF) kórélettanához. Enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF), illetve megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén a gyulladás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris, vagy vese- és anyagcsere-betegségekkel, míg szívelégtelenség és csökkent ejekciós frakció (HFrEF) esetén a gyulladás a szívet ért terhelés, illetve a keringési zavarok következtében alakul ki.